Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.
Irományszámok - 1865-112
252 CXII. szili. átszelt vidék gyarapodására igen üdvös befolyást gyakorlott; mely vidéket e pályának pótlás nélküli vesztével a súlyos csapások legnagyobbika érné. Méltánylást igényelnek továbbá sz. kir. Pozsony városának vitális érdekei. Ezen ó's város r az. ország második városa, a magyar királyok koronázási ünnepélyeinek és az országgyűlésnek hosszú időn át székhelye, ujabbi időben elesett mindazon előnyöktől , a melyek ezen helyzet fenállásából folytak. Ezen industriosus népes város , mely hazafiúi érzelmének és áldozatkészségének nem egy jelét adta, és 1848-ig a hazai ipar és kereskedés egyik emporiumát képezte, a Bécs és Pest közt létesített gőzvasuti összeköttetés következtében, kivált a Bécshezi nagy közelség miatt, jövedelmi forrásaiban érezhetően érintetett és ujabbi forgalmi összeköttetések által áruk számára nyitandó uj piaczok nélkül végső szegénységre jutna. Méltánylást érdemelnek végre a consortiumok által máris hozott jelentékeny pénz- és egyéb áldozatok, melyek nem önzők, hanem hazafiúi érdekben tétettek, és melyek a közjót előmozdítani nemcsak czélozzák, hanem erre alkalmasak is. Mindezekkel be lévén bizonyítva vonalunk szükségessége és czélszerüsége, kimutatandjuk azt is, hogy ez a nagyméltóságú magyar kir. minisztérium által tervezett, a Vágvölgy felső részét Nyitrán át Komáromnál a Dunával összekötő vonal felett minden tekintetben elsőbbséggel bir. Mert habár ezen ministerialis vonal utján isagyőr-molnári vasút létesítése után az Oderberg és Fiume közti világkereskedelmi fontossággal biró összeköttetés helyreállítható, még sem szabad feledni : a) hogy a terveztük vonal rövidebb ; mi az áruszállításoknál mindég főfontosságu körülmény ; b) hogy a kormányi tervezet szerint ama hosszabb vonal létesítésére építendő volna : Az érsekujvár-nyitra-trencséni vonal Zsolnáig vagyis .... 27 mértföld, az érsekujvár-komáromi vonal . 4 „ és a győr-pápa-molnári vonal mintegy ......... 15 „ Összesen . 46 mértföld, holott általunk tervezett vonal nem igényel többet, mint Q l U mértföldön felépítményt és csak 32 mértföldnek uj építését; c) hogy a nemzetközi forgalmat közvetítő pályáknál főjelentőségü, mikép az egyes vonatok minél nagyobb tehersulyt szállítsanak egyszerre, mi egyúttal hadászati szempontból is fontos ; ez pedig csak az általunk tervezett vonal által érhető el, mert ennek lejtviszonyai oly kedvezők, hogy semmi hegygerinczeken sem kell áthatolnia és igy nem is keilend az egyes vonatokat többfelé szakítani, miként ezt a Nyitravölgyből a Vágvölgybei átmenetelnél az igen kedvezőtlen emelkedési és lejtviszonyoknál fogva mindig tenni kellene ; d) hogy a kormányi vonal a [komáromi váron keresztül venné útját, márpedig kereskedelmi; pálya mindenhová inkább mint vár felé irányzandó, mert vegyük fel csak Komárom ostromzárának esetét, mennyire nem akadályozná ez hosszú időre a világkereskedelemnek ez utoni érvényesítését, és mily helyre nem pótolható károk nem háramlanának ebből mindenkor a haza jóllétére, miután egy oly első rangú erősség, mint Komárom, — mutatta azt az 1848—1849. Önvédelmi harcz, — mindig diadalmasan kitart a háború legvégső lüktetéséig; és miután kevés lesz a számitó kereskedő, ki vagyonát ily kétes biztonsággal biró közlekedési útnak átengedni és nem inkább más, habár kényelmetlenebb, de kevesebb risicoval járó szállítási utat és módot választani fogna ; e) Hogy míglen a közóhajnak megfelelő, vonalunk gyors kiépitésére az illető consortiumok már is megalakultak, és a mint pénzerőkkel rendelkeznek, ugy a közönség hathatós támogatására isszámithatnak, az érsekujvárrnyitra-trencséni vonalnak létesítésére aligha fognak vállalkozók akadni • és ha az ország épitené is a nyitra-trencséni vonalat, ez annyi költségbe kerülne, hogy a jövedelemből soha nem volnának fedezhetők. Ugyanis szakértők véleménye szerint a nyitra-trencséni vonal a Nyitravölgyből a trencséni völgybe átmenetelt feltételezvén, ezen két vö]gy közti hegységek
