Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-92

212 LXXXV. SZÁM. Jelen törvény akkor lép életbe, ha tartalma, valamint a közös költségek fedezési aránya iránt létrejött egyezmény s a magyar korona országai és ó' felsége többi országai közt kötendő vám- és kereskedelmi szerződés őfelsége többi országai és királyságai által is elfogadtatott s ő császári és apostoli királyi felsége által az utóbb érintett országokra és királyságokra nézve is szentésittetett. Csengery Imre s. Ë. a képviselőház jegyzője. 92. szám. (LXXII. ÜLÉS, 289. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a méltóságos főrendeknek f. évi deczember hó 11-kén tartott 70-dik üléséből ki­küldött választmánynak; a képviselőház jaltai közlött azon törvényjavaslatról, mely az arányt állapítja meg, mely szerint a magyar korona országai, az 1867-diki 12. t. czikkben, a sanetio pragmatica folytán közöseknek ismert államügyek terheit ezentúl viselendik. » A választmány a közös költségek viselésének arányáról szóló és a képviselőház által közlött törvényjavaslatot tanácskozás alá vévén, eziránti nézeteinek és javaslatainak megállapításában a kö­zös érdekű viszonyok és azok elintézése módjának tárgyában hozott 1867-diki 12 dik t. ez. szolgál vezérfonalul. Nem kerülhette el a választmány figyelmét, hogy a fönnemlitett t. ez 18 és 19-dik §-a a közösöknek ismert ügyek terhei és költségei arányának megállapítását egyenesen és határozottan az „alku" terére utalván, eleve kijelölte azon szempontot, melyből, az e tárgyban keletkezett eredmé­nyeket összefoglaló és szabályozó jelen törvényjavaslat megitélendő. De valamint egyrészről az „alku" és a két fél szabad egyetértésével történendő megál­lapodás fogalma kizárja a tisztán számtani szempontokhoz való egyoldalú merev ragaszkodást; ugy más­részről a törvényhozásnak az ország közjogi állását és anyagi jó voltát gondosan őrző előrelátása nem engedi azon feltevést, mintha az ajánlott és megállapított alku eszméjének minden határozott tényleges alap nélkül egyedül az önkény vagy általános és határozatlan méltányossági fogalmak szerint lett volna szabad testesülnie. A számtani és statisticus adatok komoly megvizsgálása és lelkiismeretes latolása, egy azok el­fogulatlan Összevetésére támaszkodó számtani alapnak elfogadása és védelme ; végre hol az egyezkedő felek eltérő adataik és felfogásaik állanak szemközt a kölcsönös engedékenységnek azon mértéke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom