Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.
Irományszámok - 1865-45
XLV. SZÁM. 127 esetében egymást fölvilágosítani. Ezen izeneteket mindenik bizottság saját nyelvén készitendi el, oda mellékelve a hiteles forditást is. 35. Ha ezen írásbeli izenetek által nem sikerülne a két bizottságnak véleményét egyesíteni : akkor a két bizottság együttes ülést tartand, de egyedül csak egyszerű szavazás végett. Ez együttes ülésben a két bizottság elnökei fölváltva, egyszer az egyik, másszor a másik, fognak elnökölni. Határozat csak úgy hozathatik, ha mindenik delegatió tagjainak legalább két harmada jelen van. A határozat mindenkor absolut többséggel hozandó. Mivel pedig a paritás elvének gyakorlati alkalmazása mindkét félnek érdekében épen a szavazásnál legfontosabb : szükséges leend szabályt alkotni az iránt is, hogy midőn szavazás alkalmával egyik fél delegatiójából több tag hiányzik mint a másikból, mi módon kell a szavazók számára nézve a szükséges paritást tettleg helyreállítani. E szabály legczélszerűbben akkor állapittathatik meg, midőn a jelen munka részletei kidolgoztatnak. A jegyzőkönyv mindenik félnek nyelvén fog vezettetni a két fél tollvezetó'i által, s közösen hitelesíttetik. 36. Ha három izenetváltás sikeretlen maradt: joga van mindenik félnek a másik részt felszólítani, hogy a kérdés közös szavazás által döntessék el ; mely esetben a két fél elnökei együtt állapítják meg a szavazási ülés helyét, napját és óráját, s arra mindenik elnök meghívja a maga bizottsága tagjait. 37. E bizottságok hatásköréhez csak azon tárgyak tartozhatnak, melyek a közös ügyeket kijelölő' törvényben, mint közösek, határozottan e bizottságokhoz vannak utasítva. Ezeken túl a bizottságok intézkedéseikben nem terjeszkedhetnek s a magyar országgyűlés és magyar kormányzat részére fentartott ügyekbe nem avatkozhatnak. 38. A közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságot ugy kívánjuk tekinteni, mint oly testületet, mely az országgyűlés által szabadon választva, a törvény által kijelölt és körvonalozott ügyekben és módon épen ugy képviseli az országgyűlést Ő felsége többi országainak irányában, a mint mi egyes képviselők, kerületenként szabadon választva, képviseljük az országot s annak érdekeit a magyar országgyűlésen. Ugyanazért nem tartjuk czélszerünek, hogy a bizottság előleges utasítások által legyen megkötve : mert ily utasítások mellett a két fél közötti érintkezés nem vezetne czélra, s gyakran megtörténnék, hogy midőn a két félnek ilynemű bizottságai határozottadé egymáséitól eltérő utasításokkal volnának lekötve, lehetetlen volna egyezkedés utján eredményre jutni ; már pedig épen azon tárgyak, melyek a közös ügyeket képezik, oly természetűek, hogy azoknak vég elhatározását mellőzni vagy halasztgatni gyakran annyi volna, mint az állam gépezetét megakasztani. 39. Az eljárás módjára nézve, ugy hiszszük, czélszerü lesz megállapítani, hogy azon tárgyat, mely törvény szerint e bizottságok elé tartozik, a közös minisztérium mindenik bizottságnak külön adja elő. Mindenik bizottságnak joga lesz kérdéseket intézni a közös minisztériumhoz, vagy, a szakok szerint, annak illető tagjához ; kérhet azoktól feleletet s felvilágosításokat : ugyanazért a közös minisztériumnak jogában álland, s midőn arra felszólittatik, köteles is leend, egyik bizottságnál ugy, mint a másiknál, megjelenni, felelni, és szóval vagy Írásban, s ha az kár nélkül történhetik, a szükséges iratok előterjesztése mellett is, felvilágosításokat adni. 40. A közös költségvetés megállapitása leend e bizottságok feladatának évenként előforduló legfontosabb része. E költségvetést, mely egyedül azon költségekre terjedhet, a melyek az ezen közös ügyek megállapítására nézve alkotandó törvényben közöseknek lesznek kijelölve, a közös minisztérium, mind a két külön felelős minisztériumnak befolyásával, fcrgja késziteni, s ugy adja azt át mindenik bizottságnak külön. A bizottságok a fentebb körülirt mód szerint fogják azt külön tárgyalni, s észrevételeiket egymással írásban közlik, s a mely pontra nézve nézeteik meg nem egyeznének, azt együttes ülésben szavazattal határozzák el. 41. Az ily módon megállapított költségvetés többé az egyes országok által tárgyalás alá nem vétethetik, hanem köteles mindenik azon arány szerint, mely (e határozat 18, 19, 20, 21. és 22-dik
