Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.
Irományszámok - 1865-45
XLV. SZÁMr 123 45. szám. •ír(XXXIX. ÜLÉS, 150. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) A képviselőház 1867. évi márczius hó 30-án tartott CXIV-ik ülésének jegyzőkönyvi kivonata. 830. Ezekután a közös viszonyok tárgyában kiküldött bizottmány többségének, — a ház által a részletes tárgyalás alapjául elfogadott javaslata felett a részletes tárgyalás megkezdetvén — az pótonként felolvastatott és a ház többsége által változtatás nélkül elfogadtatván, határozattá emeltetett, egyszersmind annak a főrendi házzal leendő szokásos közlésével Tóth Vilmos jegyző' megbízatott. Tóth Vilmos s. k. jegyző. 45 számhoz. 9 I A magyar országgyűlés képviselőházának a közös viszonyok tárgyában hozott határozata. 1. Azon kapcsolat, mely egy részről a magyar korona országai, más részről ő felségének többi országai és tartományai között jogilag fenáll, a pragmatica sanction alapszik. 2. Megállapítván ez ünnepélyes alapszerződés a Habsburg-ház nŐágának trónöröklési jogát, kimondotta egyszersmind, hogy azon országok és tartományok, melyek a megállapított öröklési rend szerint egy közös uralkodó alatt állanak, föloszthatlamil és elválhatlanul együtt birtoklandók. E határozottan kimondott elv folytán a közös biztosság együttes erővel leendő védelme és fentartása oly közös és viszonyos kötelezettség, mely egyenesen a pragmatica sanctióból származik. 3. De ezen megállapított kötelezettség mellett határozottan kikötötte a pragmatica sanctió azon föltételt is, hogy Magyarország alkotmányos közjogi és belkormányzati önállása sértetlenül fentartassék. 4. E két alapeszmét kell tehát egyaránt tekintetbe vennünk azon viszonyok meghatározásánál, melyek Magyarországot a közös fejedelem uralkodása alatt álló többi országokkal közösen érdeklik. S valamint egy részről kész volt Magyarország a múltban, úgy kész leend jövendőben is mindenkor teljesiteni mindazt, a mit a pragmatica sanctió szerint a közös biztosságnak együttes eroveli védelme és fentartása mulhatlanul megkiván : úgy más részről oly kötelezettségeket, melyek e czélon túlterjednek, s annak elérésére nem elkerülhetlenül szükségesek, magára nem vállalhat. FŐRENDI IROMÁNYOK. I. 16
