Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.
Irományszámok - 1865-40
118 XL. SZÁM. bizottmányokat újra választhassa, sőt még az időközben elhalt vagy kilépett tagok pótlása sincs megengedve, a tisztikarra nézve pedig a 17-dik t. ez. nem átalános tisztujitásról, hanem csak a támadt hézagok pótlásáról szól. Ezen ideiglenes törvényeket azon biztos reményben alkotta az országgyűlés, hogy a legközelebbi törvényhozás által, tehát igen rövid idő alatt a megyék véglegesen fognak rendeztetni. Azonban 18 év folyt le azóta, s közbejöttek az 1861-diki évi események is. Ha tehát a minisztérium csak az 1848-dik évben megválasztott megyei bizottmányi tagokat akarná összehivni, sok helyütt nem volna képes a megyei bizottmányt a közbejött hézagok miatt kellő számban megalakitani. Ezenkivül fontos és figyelmet igénylő körülmény az is, hogy ez esetben azok, kik 1848-ban még teljes korúak nem voltak, s igy mind azok, kiknek életkora ma a 42 évet túl nem haladja, a megyei bizottmányokból kizárva maradnának. Ugyanazért fölhatalmazást kér a minisztérium az iránt : 1. hogy e részben a törvény betűitől némileg eltérve az 186l-ik évben alakitott bizottmányoknak még meglevő tagjait hivathassa össze, ezek gyakorolván a megyék végleges rendezéséig mindazon jogokat, melyeket az 184 7 / 8 . 16. t. ez. a megyebeli bizottmányokra ruházott. 2. elrendelhesse továbbá a minisztérium, hogy az 1861-ik évi megyei bizottmányok az egész tisztikart, a főispán által a régi törvények, és törvényes gyakorlat értelmében leendő kijelölés mellett szabadon választhassák. A kijelölésnek ezen jogát régi törvényeink nyomán azért véli föntartandónak a minisztérium, mert az 1848-diki 17. t. ez. azon intézkedése, hogy a tisztikarban előfordulható hézagok betöltését a főispán a bizottmány nyal egyetértó'leg teljesitse, részint hiányos a mennyiben azon esetekre a midőn ily egyetértés nem jönne létre, semmi zsinórmértéket nem nyújt, részint pedig az oly választásnál, mely az összes tisztikarra kiterjed, súrlódások nélkül nem is igen volna kivihető*. Kimondatni kéri továbbá a minisztérium azt is : 3. hogy a főispán alkalmatos egyéneket, különösen pedig a birói hivatalokra jogtudományban jártasokat jelöljön ki. 4. hogy a megyei törvényszékek rendes elnökei, a megyék végrendezéseig az alispánok legyenek, s többi tagjai szintúgy tiszujitás alá tartozzanak. 5. A telekkönyvi igazgatók és általában a telekkönyvi hivatalok kezelő személyzete tisztujitás alá nem tartoznak ; 6. hogy a megyei törvényszékek működése folytonos, vagyis az állandó törvényszékek eszméjének megfelelő legyen ; 7. hogy a megyei bizottmányok, tisztviselők és a törvényszék tagjai csak a megyék végleges szervezetének tettleges életbeléptetéséig maradnak állásukban s hivatalaikban. Akkor pedig a bizottmányok, tisztikar és törvényszék ujabb megalakulása akként fog történni, a mint ez iránt a törvényhozás intézkedni fog, Végre, hogy addig is, a mig a nemzetiségi kérdés törvényhozási utón elintéztetik, minden félreértésnek és aggodalomnak, mely ezen kérdés méltányos megoldását csak nehezitené, eleje vétessék : szükségesnek találja a ministerium : 8. hogy az 184% 15. t. ez. e. pontja annyiból a mennyiben a megyei bizottmányok köztanácskozási nyelvéül kizárólag a magyart rendeli, a törvényhozás további intézkedéséig felfüggesztessék általában addig is, mig a helyhatósági és községi rendszer törvényhozásilag szabályoztatnék, felhatalmaztatok a ministerium, hogy e részben minden oly felmerülhető kérdéseknél, melyek a haza külön ajkú nemzetiségeinél nyelvi viszonyaira vonatkoznak, az országgyűlési feliratok szellemében intézkedhessek. A mi a sz. kir. városokat az első biróságu rendezett tanácscsal ellátott községeket, a szepesi XVI. várost, Hajdú- és Jász-kunkerületeket és városokat illeti, ezekben a törvényes állapot helyreállítása nem eszközölhető máskép, mintha az 1861-dik évben alakult képviselőtestületek, illetőleg köz-
