1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Jókay-Ihász Miklós

481 Dr Jókay-Ihász Miklós (Veszprém vármegye) 1892-ben született Budapesten. Református, nős, földbirtokos. Atyja, ifjabb ásvai Jókay Mór pénzügyminiszteri osztálytanácsos, anyja mezőmadarasi Madarassy Róza, nagyatyja Jókay Károly, Jókai Mórnak testvérbátyja volt. Az Ihass nevet nevelőatyja, Ihász Lajos után vette fel, aki az ihászi Ihász-család utolsó férfitagja, Kossuth Lajos bizalmas barátjának, Ihász Dánielnek unokaöccse és a régi főrendiház tagja volt. Középiskoláit a pápai református kollégiumban végezte, jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen, ahol doktorátust is szerzett, gazdasági tanuilmányait pedig a debreceni Gazdasági Akadémián és a hallei egyetemen. Hat évig állott Veszprém vármegye szolgálatában mint szolgabíró és tb. főszolgabíró. Saját hathalmi birtokán és a nevelőanyja haszonélvezetében lévő lőrintei birtokon gazdálkodik. Kora ifjúságától kezdve tevékenyen résztvesz Veszprém vármegye közéletében. Már 28 éves korában megválasiztották a megyei közigazgatási bizottság tagjának. Közgazdasági, kulturális és társadalmi téren is igen élénk tevékenységet fejt ki, főleg a gazdatársadalom megszervezése terén és a falusi nép érdekében. A Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület 1917-ben igazgatóválasztmányi tagjává, majd 1928-ban alelnökévé választotta és ebben a minőségében az elnöki állás üresedése óta vezeti az egyesület ügyeit. A Veszprémvármegyei Mezőgazdasági Bizottságnak társelnöke, a devecseri járási mezőgazdasági bizottságnak elnöke, a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarának megalakulásától fogva tagja, a Felsődunántúli Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezetnek és a Veszprémvármegyei Szaírvasmarhatenyésztő Egyesületnek igazgatósági tagja, Veszprémvármegye Lótenyésztési Bizottságának elnöke. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmányának tagja. Az egyházi életben is jelentékeny szerepet tölt be. A pápai református egyházmegye előbb tanácsbírájává, majd 1925-ben gondnokává választotta és mint ilyen, a Dunántúli Református Egyházkerület világi vezetői között előkelő helyet foglal el. Tagja volt az 1928 májusában összeült, tíz évre választott Országos Református Zsinatnak és tagja az új Országos Zsinatnak is, valamiint a Református Egyetemes Konventnek és tagja a pápai református főiskola igazgatótanácsának. A Károlyi-kormány idejében résztvett az ellenforradalmi mozgalmakban, majd a kommunizmus alatt ellenforradalmi magatartásáért börtönbe is került. A bolsevizmus bukása után Veszprém vármegye gazdatársadalmának megszervezésében és a kisgazdapárt megalakításában vett részt. 1922-ben lépett fel a devecseri kerületben, mint az Egységes Párt hivatalos jelöltje, de kisebbségben maradt. 1926-ban a nagyvázsonyi 31