1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Kánya Kálmán

570 1939 júliusában Kállay Miklós a VI. Nemzetközi Mezőgazdasági Ipari Kongiresszus elnöki tisztét töltötte be és ez alkailbmmal igen nagy francia 'kitüntetésben! részesült,: a francia Becsületrend nagy tisztikeresztjét kapta. Tulajdonosa az Osztrák Érdemrend I. osztályú nagykeresztjének és a lengyel Polonia Restituta-rend középkereszt­Kánya Kálmán 1869-ben született Sopronban. Római kato­likus, nőtlen, nyugalmazott külügyminiszter. Középiskolai tanulmányait a soproni Lyceumban végezte. Sopronból a bécsi Keleti Akadémiára került és 1892-ben tette le a konzuli növendéki vizsgát. Mint konzuli növendék kezdte meg pályáját. 1895-jben szolgálattételre a fiumei magyar királyi tengerészeti hatóságokhoz és az ottani kereskedelmi és iparkamarához osztot­ták be. Még ugyanabban az évben a konstanti­nápolyi konzulátushoz helyezték át, ahol 1896-ban alkonzul lett. 1897-ben a szaloniki, 1898-ban a moszkvai osztrák-magyar konzulá­tuson teljesített szolgálatot, 1899-ben pedig ideiglenesen a szent­pétervári konzulátus vezetésével bízták meg. Oroszországban vezette még a kievi , majd átmenetileg az odesszai főkonzulátust, azután a cettinjei misszióhoz osztották be és 1904-ben konzullá nevezték ki. 1905-ben a császári és királyi külügyminisztériumba rendelték köz­ponti szolgálattételre. Már 1907-ben, alig másfél évtizedes közszolgálat után a Vaskoronarend lovagja lett, 1909-ben miniszteri osztálytaná­csossá nevezték ki, 1911-ben pedig az udvari tanácsosi címet kapta. A külügyminisztériumban Aehrenthal külügyminisztersége idején vezette a sajtóosztályt. 1913-iban mint Ausztria-Magyarország rend­kívüli követét és meghatalmazott miniszterét akkreditálták Mexikó­ban, ahol a világháború idején is megmaradt. Az önálló magyar külügyminisztérium szervezésekor jelentős szerepet kapott és a magyar külügyminiszterek állandó helyettese lett. 1921 decemberében kapta meg a második fizetési osztály címét és jellegét. A változó külügyminiszterek mellett ő képviselte a magyar külpolitika célkitűzé­seinek folytonosságát és a budapesti diplomáciai testület körében igen nagy tekintélye volt. 1925-ben Berlinbe nevezték ki Magyarország követének és már berlini követ korában, nyolc esztendővel a bekövet­kezett események előtt világosan látta Németország új orientációjá­nak alakulását. Politikai ellenfelei igyekeztek a frank-ügybe is bele­keverni, de tekintélyét az alaptalan vádaskodás csak fokozta. Amidőn Gömbös Gyula 1932 október 1-én átvette Bethlen István és Károlyi Gyula gróf örökségét, őt választotta a külügyminisztérium élén munkatársának. Kánya Kálmán külügyminiszterségével kezdődött a magyar külpolitikának az a korszaka, amelyben Magyarország Közép-Európa egyik legjelentékenyebb középhatalmává nőtte ki magát jenek re.

Next

/
Oldalképek
Tartalom