1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Heckenberger Konrád

479 nyait, majd a lipcsei egyetemnek volt egy féléven át hallgatója. 1905-ben Olcsvaapátin, 1907-ben Gyomán és 1929-ben Gyulán választották meg lelkésszé. A békés-bánáti református egyházmegyének előbb jegyzője, majd főjegyzője, tanácsbírája és 1921-ben esperese lett. Tagja az Egyetemes Református Konventnek és a törvényhozó Református Zsinatnak. A világháború idején mint tábori lelkész szolgált 1915-ben és 1916-ban a déli harctéren és állandó frontszolgálatát a koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. Békés vármegye törvényhatósági bizottságának 30 esztendeje tagja, a törvényhatósági bizottság örökös tagjának választotta meg és tagja a közigazgatási bizottságnak is. Ugyancsak tagja Gyula város képviselőtestületének és állandó választmányának. Békés vármegye már a felsőiház megalakulásakor felsőházi póttagjának választotta meg és 1938 májusában lett tagja a felsőháznak, ahol többször felszólalt. Az Országos Református Szeretet Szövetség társelnöke. Irodalmilag is jelentékeny működést fejt ki, egyházi és heti folyóiratokban közölt számtalan cikkén kívül nyomtatásban megjelent munkái a következők: Beköszöntő beszéd Olcsvaapátiban; Szeretet (egyházi, beszédek) ; Üdv útja (egyházi beszédek); Beköszöntő beszéd Gyomán; Evangéliumi elmélkedések ; Bizonyságtétel az Űiriról ; A gyomai református egyház története; Templomi imádságok téli és tavaszi időre; A hazaszeretet oltárán. Dr Heckenberger Konrád (Baranya vármegye) 1879-ben született Garán, Bácsbodrog vármegyében. Római katolikus plébános. Középiskolai és teológiai tanulmányainak elvégzése után 1894-ben szentelték pappá. 1901-ben a horvátországi Bizovácon volt plébános, 1909Olaszban, 1923 óta pedig a baranyavármegyei Láncsókon. 1926-ban pápai kamarássá nevezték ki, 1927-ben megkapta a kormányfőtanácsosi címet. Baranya vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagja. 1934-ben a Bleyer Jakab elhunytával megüresedett villányi választókerületben nemzeti egység párti programmal választották meg országgyűlési képviselőnek. Az 1935. évi általános választáson kisebbségben maradt. 1935 szeptemberében Igaz Béla kanonok, Baranya vármegye felsőházi tagjának halála után a felsőház tagja fett. Főként szociális és családvédelmi kérdésekben szólalt fel a költségvetési viták során, a sokgyermekes családok lakáshoz juttatása érdekében interpellációt is mondott.