1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Csilléry András

150 gazdasági főtanácsossá nevezte ki. Mint képviselő, különösen az agrártörvények vitáiban vett részt. Hosszabb időn át a Nemzeti Egység Pártja ügyvezető főtitkárának helyettese volt. Több propaganda4cörutat tett az országban, a Darányi-kormány alatt Somogy, Tolna és Baranya megyében ő irányította a pártszervezés munkáját. A honvédelmi törvényjavaslat tárgyalásánál az együttes bizottság alelnöke és a javaslat előadója volt. Nagy sikere volt a plénumban előadói beszédének, melyben katonai és történelemfilozófiai felépítésben ismertette a honvédelem és a honvédelmi törvény j avas lat jelentőségét. A kormányzó ekkor a honvédelmi igazgatás terén szerzett érdemei elismeréséül a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki. 1938ban Zala és Zics községek díszpolgárukká választották. 1929-ben fejezte be a zalai Zichy Mihály-ereklyemúzeum rendezését. 1934-ben pedig a zalai templom részére több saját kompozíciója képet festett. Több társadalompolitikai és történetbölcseleti tanulmányt írt, ismételten előadást tartott a fasizmus jelentőségéről és lényegéről s széleskörű publicisztikai tevékenységet is fejtett ki a fővárosi és vidéki napilapokban és szaklapokban. Tagja Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának. Alapító tagja az Űrlovasok Szövetkezetének s igen sok társadalmi, gazdasági és sporteigyesületben visel tisztséget. 1935ben Somogy vármegye örökös tiszteletbeli vitézi székkapitánya lett. Dr Csilléry András (Budapest I., Magyar Élet Pártja) 1883-ban született Budapesten. Református, nős, fogorvos és röntgenológus, volt miniszter. A budapesti tudományegyetemen szerezte 1908-ban orvosi oklevelét, majd a következő esztendőben letette a tisztiorvosi vizsgát és azután megszerezte az iskolaorvosi és középiskolai egészségtan tanári képesítést. 1908ban honvédfőorvossá nevezték ki, de 1911-ben mint ezredorvos nyugdíjaztatta magát. A világháború kitörésekor önként jelentkezett és a 12., majd a 20. honvédgyalogezred kötelékében mint ezred-orvosfőnök teljesített frontszolgálatot. 1914-ben megkapta a Signum Laudist a kardokkal. 1915-ben a honvédelmi minisztérium egészségügyi osztályán szolgált mint előadó és orvos-személyügyi referens. Ebben az évben az ezüst Signum Laudist kapta a kardokkal, majd eoronkívül orvos-őrnaggyá léptették elő. 1916-ban megkapta a Magyar Vöröskereszt hadiékítményes II. osztályú díszjelvényét, majd a porosz királyi Vöröskeresztet. A forradalmi időkben erősen kivette