1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Malatinszky Ferenc - Mándy Sámuel

102 társadalmi kérdésekkel foglalkozó cikkeket írt. Polgármesteri nyugdíjaztatása után továbbra is tagja maradt Debrecen város törvényhatóságának, amely felsőházi képviseletével bízta meg. Malatinszky Ferenc (Zala vármegye törvényhatóságának választottja) 1863-ban született Tapolcán. Római katolikus, földbirtokos, A jezsuiták fealksburgi és kalocsai konviktusában nevelkedett, utána a magyaróvári gazdasági akadémián végezte főiskolai tanulmányait. Ifjúsága óta nagyrabecsült előkelősége vármegyéjének, több mint negyven év óta tagja a vármegye törvényhatóságának, amely nemrégen örökös tagjává választotta. Tevékeny része van a vármegye közgazdasági életében is. Elnöke a Keszthelyi Takarékpénztárnak, alapító és választmányi tagja a nagykanizsai Zalavármegyei Takarékpénztár Részvénytársaságnak. A Balatonvidék kultúrájának fejlesztése körül mint a Balatoni Szövetség zalai társelnöke szerzett érdemeket. Tagja az Országos Forrás- és Fürdői Bizottságnak. Zalai alelnöke az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamarának, tagja az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanácsnak. Tagja Zala vármegye nemesi választmányának. Érdemeinek elismeréséül a kormányzó gazdasági főtanácsossá nevezte ki. Mándy Sámuel (Baranya vármegye törvényhatóságának választottja) 1860-ban született a szatmármegyei Kántorjánosiban. Református, földbirtokos. Középiskolái elvégzése után a lipcsei egyetemen hét félévet töltött, a bölcsészeti szakon mezőgazdasági tárgyakat hallgatott s megszerezte a mezőgazdasági doktorátust. Franciaországban és Angliában gazdasági tanulmányúton volt. Hazatérése óta mezőgazdasággal foglalkozik s régóta visz tevékeny szerepet a közéletben. Baranya vármegyében előbb a szabadelvűpárt, majd a munkapárt megyei pártelnöke volt. 1905-ben szabadelvűpárti programmal kisebbségben maradt, 1910-ben azonban a sásdi kerület megválasztotta képviselőjének. A kommunizmus után a Heinrich Ferenc vezetése alatt állott Országos Nemzeti Párthoz, majd a Rubinek Gyula vezetése alatt állott kisgazdapárthoz csatlakozott. Az első és a második nemzetgyűlésben a dárdai kerület képviselője volt s az 1927. évi országgyűlési választásokon is ugyanitt választották meg egyhangúlag az egységes párt programjával. Amikor Baranya vármegye beválasztotta a felsőházba, lemondott kép-