1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Fabinyi Tihamér

252 det mondott az adók leszállítása, a devizakorlátozások és a közüze­mek megszüntetése s a kereskedelem szabadsága érdekében. Felszó­lalása mindig eseménye volt a Háznak. Az olasz királyi Korona-rend középkeresztese. Elnöke a Magyar Közgazdasági Társaságnak. Dr Fabinyi Tihamér (Pécs, Nemzeti Egység Pártja) 1890-ben született Hisnyóvizen. Evangéli­kus, pénzügyminiszter. Egyetemi tanulmányait a budapesti, berlini, lipcsei és cambridgei egye­temeken végezte. 1913-ban sub auspiciis regis jogtudományi doktorrá avatták. Tanulmányai­nak befejezése után a budapesti törvényszéken kezdte pályáját, majd a Kúrián és a Hatásköri Bíróságnál teljesített szolgálatot. Mint tör­vényszéki bírót berendelték az igazságügymi­nisztérium törvényelőkészítő osztályába. Ebben a minőségében teljesített kiváló szolgálataiért megkapta a II. oszt. polgári hadi érdemkeresztet. 1921-ben elvállalta a Ganz-Danubius gyár igazgatói állását, majd ügyvédi irodát nyitott. Mint ügyvéd fő­ként nemzetközi, gazdasági és perjogi ügyekkel foglalkozott és ilye­neket gyakran képviselt nemzetközi fórumok előtt is. Bejárta Európa legtöbb országát és elsajátította a német, francia, angol és olasz nyelveket. A Magyar Jogászegylet titkáraként, valamint szakiro­dalmi téren is tevékenykedett. Hazai és külföldi szaklapokban írt sok cikkén kívül több önálló müve is jelent meg, amelyek között a vá­lasztott bíróságokról (II. kiadás 1926.), az öröklési jogról (II. ki­adás 1935.) és a polgári perrendtartásról (1931.) írt könyvei a leg­ismertebbek. Értékes jogtudományi munkásságának elismeréséül a budapesti tudományegyetemen 1924-ben a perjog magántanárává habilitálták és 1927-ben a közgazdasági egyetem meghívta a rész­vénytársasági és szövetkezeti jog s a polgári perjog előadójának. Tagja a Magyar Jogi Szemle szerkesztőbizottságának. Az 1931. évi általános választáson a kiskúndorozsmai választókerület egységes­párti programmal küldte a parlamentbe. 1932 októberében Gömbös Gyula miniszterelnök kormányában elvállalta a kereskedelemügyi tárcát. Miniszteri működéséhez fűződik sok egyéb alkotáson kívül többek között a transzkontinentális út budapest—kecskeméti szaka­szának kiépítése, a Duna-tengeri hajózás megteremtése s az idegen­forgalom, főleg a Balaton-kultusz nagyszabású fejlesztése, valamint a magyar-osztrák és a magyar-olasz kereskedelmi kapcsolatok elme" lyítése, aminek elismeréséül az I. oszt. Magyar Érdemkeresztet s az olasz királyi koronarend nagykeresztjét kapta. 1935 január és feb­ruár havában ideiglenesen a pénzügyminisztériumot is vezette, majd 1935 márciusában a második Gömbös-kormány pénzügyminiszteré­nek nevezték ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom