1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Bleyer Jakab dr.

bleyer JAKAB DR. (Villány) 1874-ben születeti Dunacséb -községben, Bács-Bodrog vármegyében. Budapesti egye­temi tanulmányainak befejeztével München­ben és Lipcsében hallgatott germanisztikai előadásokat, azután pedig középiskolai tanár volt Sopronban s a fővárosban. 1905-ben a i] iii.'i nyelv s a régibb német irodalom tör­ténetének magántanára lelt a budapesti, 1908-ban nyilvános rendes tanár ia kolozs­vári Ferenc József-Tudományegyetemen. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező tagjává választotta. 1911-ben a német irodalomtörténet nyilvános rendes tanárává nevezték ki a budapesti egyetemre. A müncheni Deutsche Akademie és a tübintfeni (németországi) egyetem szenátora. A politikai életbe mint a hazai nemzethü né­metség 1 vezére kapcsolódott l>c már évtizedekkel ezelőtt s a fórra dalom idején a l'ester Lloyd és a Budapesti Hírlap hasábjain szállt szembe Jászi Oszkár nemzetiségi politikájával. A kommün bukása után egyik vezetője lett a keresztény nemzeti irányzat­nak s mini a legnagyobb hazai nemzeti kisebbség, a németség bizalmának letéteményese a nemzeti kisebbségek minisztériu­mának élére került. Miniszteri állásától 1920 decemberében vált meg, amikor a rekonstruált Teleki-kormány minisztériumának önállóságai megszüntette. A miniszteri székből azután visszatért egyetemi katedrájához. A hazai németség kulturális és gazdasági mozgalma] körül azonban azóta is jelentékeny szerepel visz. amiért több izben félreértésekből és túlzásokból származó táma­dásoknak volt kitéve, egyízben a képviselőházban is. Az első nemzetgyűlésben a szentgotthárdi kerületet képviselte a kérész­it n\ nemzeti egyesülés programjával, 1922 óta a villányi kerület egységespárti mandátumával tagja a Háznak. Tudományos munkásságának eredményei a következő mii­\ÍU: Magyar vonatkozása német történeti népénekek 156l-ig (1897); Beheim Mihály élete és müvei a magyar történelem szem­pontjából (1902); A magyar-hun monda germán elemei (1905, németül 1908); Gottsched hazánkban (1909); Hazánk és a né inét philológia a XIX. század elején (19101: Triedrich Schlegel aul dem Frankfurter Bundestagé (1913) stb. Kiadója a Sonntugs­hlalt polHiktti hetilapnak és a Deutsch-Ungarische Heiinatsblal ter néven megjelenő évnegyedes tudományos folyóiratnak, ügy­vezető elnöke a Deutsdi-Ungarischer KuMurverein-nak. 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom