1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Báró Bottlik István - Dr. Bódy Tivadar

375 Báró Bottlik István vBorsod-Gömör-Kishont vármegye törvényhatóságának választottja) 1879-ben született Tibolddarócon. Református, nős, földbirtokos, volt földművelésügyi államtitkár. A budapesti tudományegyetem jogi és államtudományi karán államtudományi államvizsgát tett. Tanulmányainak elvégzése után otthon gazdálkodott s nagy szerepet vitt a megye közéletében. A mezőkeresztesi kerület már 26 éves korában, 1906-ban, egyhangúlag képviselőjévé választotta és megválasztotta 1910-ben is, mind a kétízben a függetlenségi és 48-as párt programjával. Később az alkotmánypárfchoz csatlakozott. Tevékeny részt vett a parlamenti életben. 1917 júniusában az Esterházy-kormányban földművelésügyi államtitkár lett s tisztségét a forradalom kitöréséig betöltötte. 1917 szeptemberében, a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a király bárói rangra emelte. A bolsevizmus alatt s az első nemzetgyűlés idején a megszállt területen fekvő birtokán tartózkodott. A második nemzetgyűlésben pártonkívüli programmal képviselte a mezőkövesdi kerületet, 1926-ban azonban, a frankhamisítással kapcsolatos politikai harcok idején Bethlen István grófhoz csatlakozott. Az első országgyűlésiben az egységespárt programjával képviselte régi kerületét, mandátumáról azonban lemondott, amikor vármegyéje felsőházi taggá választotta meg. Gondnoka az alsóborsodi református egyházmegyének. Tagja a közigazgatási, a közjogi és törvénykezési és a véderőbizottságnak.* Dr Bódy Tivadar (Budapest székesfőváros törvényhatóságának választottja) 1868-ban született Budapesten. Római katolikus, nős, nyugalmazott polgármester, vezérigazgató. Egyetemi tanulmányait Budapesten fejezte be 1891-ben, amikor jog- és államtudori oklevelet szerzett. 1886-ban, mint joghallgató a főváros szolgálatába lépett, ahol később tanácsnokká, alpolgármesterré, majd 1918-ban polgármesterré választották. 1920 októberében, több mint 35 évi munkásság után kérte nyugdíjaztatását. Azalatt a három és fél évtized alatt, amelyet Budapest szolgálatában eltöltött, sokoldalú tevékenységet fejtett ki. Működött az árvaszéknél, a jogügyi, középítési, közegészségügyi, pénzügyi, katonai és adóügyi osztályokon. Mint a pénzügyi osztály vezetőjének nagy érdeme volt a főváros pénzügyeinek gyökeres rendezésében. A középítési ügyosztály élén eltöltött esztendőihez fűződik a káposztás-