1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Madai Gyula

208 vármegye törvényhatósági bizottságának és kisgyűléaének, igaz­gatóválasztmányi tagja és szakosztályi elnöke a Borsodmegyei Gazdasági Egyesületnek, elnöke a miskolci járási mezőgazdasági bizottságnak s egyházmegyei világi tanácsbíró. A törvényhozásnak elsőízben tagja. Az ónodi kerület választotta meg egyhangúlag egy­ségespárti programmal. Tagja a kérvényi és a naplóbíráló bizott­ságnak. Dr Madai Gyula (Hajdúnánás, egységespárt) 1881-ben született Hajdúhadházon. Re­formátus, nős, c. tankerületi főigazgató, Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsá­gának örökös tagja. A Budapesti Tudo­mányegyetem bölcsészeti karán végezte ta­nulmányait. 1907-ben a budapesti reformá­tus főgimnázium tanára lett. 1911-ben ta­nulmányútra ment Németországba, ahol egy évet töltött s gyakorlati pedagógiai tanul­mányokat végzett. A háború alatt, mint tar­talékos főhadnagy, a szerb, olasz és orosz harctéren küzdött, több kitüntetést szerzett. Élénk irodalmi mun­kásságot fejtett ki. önálló kötetben a következő művei jelentek meg: Bokréta, I., II., III., IV. (versek); Gondolatok szárnyán (versek); A költői nyelv és Csokonai; A hajdók beszéde; Egy év külföldön (tanulmányok); Ember szól a tűzből (hadinapló); Ma­gyar feltámadás (politikai elmefuttatások); A Magyar Tudomá­nyos Akadémia „Magyar Tenger" című költeményét a Bulyovszky­díjjal jutalmazta. Színdarabot is írt a „Bizáky ház" címen, ame­lyet Debrecenben és Miskolcon nagy sikerrel adtak elő. Irodalmi munkásságának elismeréséül a Petőfi Társaság tagjává válasz­totta. Elnöke az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek, szer­kesztője a Protestáns Szemlének, főtitkára a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak, egyik megalapítója a Tanárok Nevelőháza intézménynek és a Tanárok Balatonfüredi Csokonai Üdülőházá­nak. Tagja az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanácsnak s még több társadalmi egyesületnek tagja és tisztséget viselője. A második nemzetgyűlésben és az első országgyűlésben is a hajdúnánási kerületet képviselte egységespárti programmal. Elő­adója volt a tanyai iskolákról és a polgári iskolákról szóló tör­vényjavaslatnak. Költségvetési beszédeiben, amelyek nagy figyel­met keltettek, általános politikai, kultúrpolitikai és közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Az új országgyűlésben is régi kerületét képviseli, amely nagy szótöbbséggel harmadszor választotta meu. Jegyzője a könyvtári és múzeumi bizottságnak, tagja a közoktatás­ügyi és a véderőbizottságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom