1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - apáti és kéri Bottlik István báró

bek közt a vaskoronarendet is elnyerte. A sport minden ágá­ban eredményt ért el, külünösen a vívást, s a távlovaglást kul­tiválta. E téren nagy eredményeket ért el. Sértetlenül került haza 1918-ban, mint huszárszázados s azóta Borsodm. törvény­hatóságában visz szerepet. Sovén magyar s igaz keresztény fel­fogása ismertté tették nevét megyéje határán tul is. Bótai birto­kán gazdálkodván érte a kitüntetés, hogy az 1920-iki választá­sok alkalmával az ózdi kerület kisgazdapárti programmal a par­lamentbe küldte. Később a disszidens képviselői csoportnak lett a tagja. 1920 november 26-án lemondott a képviselőségről s gazdaságának élt. 1922-ben Borsodmegye és Miskolc főispán­jává neveztetett ki. 1923 augusztusig maradt a főispáni székben, ekkor lemondott, követvén vezérének Gömbös Gyulának politi­káját s kilépett az egységespártból. A borsodmegyei keresztény érzelmű lakosság vezére s a Gömbös vezetése alatti független­ségi párt programmjával fellépett Szentpály halála után Miskol­con, de Huska Vilmos demokratapárti képviselővel szemben az 1924 december 15-iki választáson kisebbségben maradt. 1926 decemberben Miskolc városa lajstromos szavazás után a Házba küldte. APÁTI ÉS KÉRI BOTTLIK ISTVÁN BÁRÓ. 1878 május 10-én Tíbolddarócon született református bir­tokos családból. Középiskoláit a budapesti gyakorló gimnázium­ban, majd Iglón, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen vé­gezte, hol államvizsgát tett. Katonai kötelezettségének a 7. huszárezredben tett eleget, azután gazdálkodni kezdett. A Bor­sodmegyei Gazdasági Egyesület s a vármegye törvényhatósági bizottságában már korán kezdett szerepelni, de az egyházi éle­tet sem hanyagolta el, az alsóborsodi ref. egyházmegye tanács­birája tisztet tölti be. 1906-ban a mezőkeresztesi kerület függet­lenségi programmal képviselővé választotta. 1910-ben régi kerü­lete újra megválasztotta. Később az alkotmánypárt tagja lett s különösen a költségvetés tárgyalásakor tartott beszédeket. 1917 januárban földmivelésügyi államtitkárrá nevezték ki s ezen hi­vatalát 1918 október végéig töltötte be. Érdemeiért 1917 szeptemberben a bárói méltóságot kapta. A Károlyi-forradalom és kommunizmus alatt borsodmegyei birtokaira húzódott vissza s gazdasági tanulmányokkal foglalkozott. Az 1922-iki választá­200

Next

/
Oldalképek
Tartalom