1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Az örökös jogu főrendi családok képviselői által választott felsőházi tagok - gróf Wenckheim László dr. - Zelanka Zelenski Róbert gróf

68 sági és kulturális életében. A régi főrendiháznak örökös jogú tagja volt s a pénzügyi bizottságban foglalt helyet. Nemcsak mint kiváló gazda, hanem mint emberbarát is tekintélyt szerzett megyéjében, különösen a háború idején fejtett ki fokozott mértékben munkásságot a jótékonyság terén. A felsőházba az örökös jogú főrendi családok küldöttek be s ott főként mezőgazdasági és kulturális kérdésekkel foglalkozik. gróf Wenckheim László dr. 1880-ban született Okigyóson. Földbirtokos, volt képviselő. Atyja Wenckheim Frigyes gróf, királyi főpohárnokmester volt. Budapesten végezte el jogi tanulmányait s megszerezte az államtudományi doktori diplomát. Tanulmányainak befejezése után hosszabb külföldi tanulmányúton volt, melynek során bejárta egész Európát s Ázsia és Afrika egy részét is. 1910-ben kapcsolódott bele a politikai életbe, amikor a kisjenői kerület a nemzetiségi jelölttel pártonkivüli 67-es programmal megválasztotta képviselőjévé. Az agrár törekvések egyik lelkes szószólója, kiváló gazda, aki békésmegyei gazdaságát pompás mintagazdasággá fejlesztette. A felsőházba az örökös jogú főrendi családok küldöttek be s ott főként gazdasági és kulturális kérdésekkel foglalkozik. Zelanka Zelenski Róbert gróf 1850-ben született Ujaradon. Róm. kath., özvegy, cs. és kir. kamarás, v. b. 1.1., földbirtokos. Tanulmányait Firenzében, Parisban, Hochenheimban és Budapesten végezte. Anyanyelvén kivül angol, francia és német nyelven beszél tökéletesen s magánutazásai során bejárta egész Európát s Észak-Afrikát. A nemzetközi mezőgazdasági institutum alapitásánál Rómában ő képviselte Magyarországot. 1899ben kapta a magyar grófságot, 1903 októberében v. b. 1.1. lett. Mint nemzeti párti képviselő 1881-ben a lippai kerületet, 1884-ben a szentannai, 1892-ben pedig az ujaradi kerületet képviselte. 1901-ben a világosi, 1905-ben pedig a lippai kerület választotta meg kormánypárti programmal. Az 1905. elején beállott válság idején a király a helyzetről való véleményét kikérte. Publicistikai tevékenységet is folytatott. Számos röpiratot irt pénzügyi, tőzsdei, vámügyi,