1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.
A képviselők életrajzi adatai - ippi és érkeserüi Fráter Jenő
91 sitotta magát, birtokot bérelt, 1916-tól kezdve pedig a nógrádmegyeá Felsősápon saját birtokán gazdálkodik. Élénk szerepe van a megyei közéletben. A szaklapokban és a vidéki hírlapokban számos gazdasági szakcikke jelent meg. Hosszú idő óta vesz részt a gazdasági mozgalmak vezetésében, számos szövetkezet alapitása fűződik nevéhez. A nemzetgyűlésen jelenlegi kerületét képviselte pártonkívüli programmal. Gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozott s többször felszólalt a költségvetési viták során, a földmivelésügyi tárcával kapcsolatban.1926 februárjában belépett a Gál Gaszton vezetése alatt megalakult agrárpártba, amelynek programmjávai régi kerülete nagy szótöbbséggel választotta országgyűlési képviselőjévé, Terbócz Imre egységespárti jelölttel szemben. Az országgyűlésen agrár-, földmüvelésügyi és szociális kérdésekkel kivan foglalkozni. A Magyar Gazdaszövetség alelnöke, a Nemzeti Bank váltó bírálója. Igazgatósági tagja az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, az Országos Szőlészeti és Borászati Egyesületnek, örökös elnöke a tapolcai Gazdakörnek. Tagja az Országos Kaszinónak, a Természettudományi Társulatnak, a nógrádmegyeá Gazdasági Egyesületnek és a Balatoni Szövetségnek. ippi és érkeserüi Fráter Jenő. (Székelyhíd, (Nagyléta), ep.) Debrecenben született 1867-ben. Református, nős, cs. és kir. kamarás, nyűg. honvédaltábornagy. A Ludovika akadémiát és a törzstiszti tanfolyamot Budapesten végezte eL Szolgálatának legnagyobb részét Kassán és Budapesten töltötte. 1914-ben, mint a budapesti 1. honvédhuszárezred parancsnoka ment a keleti harctérre, ahol lovasdandárparancsnok is volt. Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a Lipót-rend lovagkeresztjével, a III. oszt. Vaskoronarenddel, a III. oszt. katonai érdemkereszttel s a Károly-csapatkereszttel tüntették ki. A nemzeti hadseregben mint körletparancsnok-helyettes Debrecenben és Budapesten szolgált, majd 1922-ben nyugalomba vonult. Beutazta Ausztriát, Németországot, járt Franciaországban, Svájcban, Olaszországban és a Balkánon. Számos társadalmi és szakegyesületnek: tagja. Elsőizben tagja a törvényhozásnak. A székelyhídi kerület választotta meg egységespárti programmal Fráter Pál hivatalos egységespártival szemben nagy szótöbbséggel.