1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Bethlen István gróf
B munka kettős irányú volt. Egyfelől társadalmilag és politikai lag kellett konszolidálnia a viszonyukat, másfelöl pedig a külföldön kellett olyan atmo szférái teremtenie, mely a világpolitika mértékadó köreiben bizalmai kellhet Magyarország iránt és a pénzpiacot hozzáférhetővé teszi Magyarország számára. •5í" Ez a kettős feladat rendkívül súlyos volt. A belföldön az ellenforradalom fokozódó bizalmatlanságán kellett úrrá lennie s a baloldal ellenállását legyőzni, a külföldön pedig a kisantant gáncsvetéseivel szemben hatalmas barátokat, pártfogókat nyerni az országnak. A zavaró momentumok egész sorának leküzdése után (aminők Kállay pénzügyminiszter adójavaslatainak kedvezőtlen fogadtatása L-922 július—augusztusban, a Kővárosi Operettszínházban 1928 január lG-án elköveteti merénylet, márciusi ünnepségek kapcsán támadt ifjúsági zavargások, a RasSay Károly és Miklós Andor ellen (február 20-án) megkísérelt bombamerénylet stb. voltak), a mini szter elnök 1923 április :H)-án Kállay Tibo r pénzügyminiszterrel elutazott külföldre, Rogy rekonstrukciós tervének külföldi előfeltételeit megteremtse. Ezt megelőzőjén, természetesen megtörténtek a szükséges lépések a jóvátételi bizottságnál, mely a miniszterelnök és a pénzügyminiszter előterjesztéseit május negyedikén Parisban kivá nta meghallgatni. Bethlen Istvánt a hivatalos francia körök igen szívesen fogadták. Megjelent Millerand köztársasági elnöknél és Kállayval együtt hosszasan tanácskozott l'oincaré miniszterelnökkel, majd megtette előterjesztését a jóvátételi bizottság előtt. Kérése az volt, hogy a reparágióa bizottság ideiglenesen függessze föl a Jóvátételi követeléseinek javára a trianoni szerződés L8Ö. cikkében zálogul lekötött állami jövedelmek közül azokat, amelyek a kölcsön biztosításául lekölendök volnának. Hetiden és Kállay május 7-én Parisból Londonba utaztak, ahol a miniszterelnök behatóan tájékoztatta Baldwih pénzügyminisztert Magyarország pénzügyi helyzetért") I s hosszasan tanácskozott Curzon lorddal, az angol külügyminiszterrel és Crewe államtitkár ral, valamint Rotschiid lóiddal és pénzügyi szakemberekkel. E tárgyalások azzal az eredménnyel jártak, hogy Bethlen nek sikerüli megnyernie tervei számára az angol kormány hozzája rulását s ezenkívül bizonyosságot nyerni arról, hogy az a>ngol és az olasz kormány a zálogjogok felfüggesztésének kérdésében a reparációs bizottságban egyöntetűen a zálogjogok felfüggesztése mellett fognak állást foglalni. Május 11-én a magyar argonauták visszatértek Parisba, ahol Salvago Raggi olasz nagykövettel, aki akkoriban Olaszország képviselője volt a re paráciás bizottságban, volt fontos tanácskozásuk, azután pedig Bethlen István gróf elutazott Rómába, mig Kállay továbbra is 11
