1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Vármegyei törvényhatóságok által választott tagok - Hervay István - Vitéz Horthy István

HERVAY ISTVÁN Battonyán született 1862-ben. Kö­z/piskoláit Aradon, jogi egye­temi tanulmányait pedig Budapesten végezte. Azután Csanád vármegye szolgálatába lépett, afhol először aljegyző, majd vármegyei főjegyző lett, 1904-ben pedig alispánná vá­lasztották meg. Ezt a tisztségét tizennyolc éven át töltötte be és e tizennyolc esztendő alatt a vármegye alkotásainak legnagyobb része az ö névéihez fűződik. Nemcsak Csanád vá rmegyére, de az egész Alföldre kiterjedő jelentős munkásságot fej­tett ki. Az ö kezdeményezésére! épí­tettek az Alföldön munkásházakat, ő állt annak a mozgalomnak élén, amely Makón színházai épített, ö volt a megteremtője a makói uri kaszinó épületének, a csanádvármegyei közkórháznak, a DEMKE internátusának és sok más közhasznú intézménynek. 1907-ben a király udvari tanácsossággal tüntette ki. Alispáni állását 1922-ig töltötte be és ugyanabban az évben kérésére a május 12-én tartott köz­gyűlés nyugdíjazta és érdemeit a közgyűlés jegyzökönyvében örökitette meg. Azóta vármegyéje közéletében élénk munkássá­got fejt ki s társadalmi életében jelentős szerepet játszik. Csanád vármegye törvényhatósági bizottsága küldte a felsőházba. VITÉZ HORTHY ISTVÁN Nyugalma/olt lovassági tábornok, földbirto­kos, születeti Kenderesen (Szolnok megye), 1858 december 21-én, középiskolai tanulmányai! Pozsonyban és Debrecenben végezte. Az utóbbi városban járta a főgimnázium két felső osztá­lyát. Katonai szolgálatát mint egyéves önkéntes az nlánusoknál töltiMte. Azután két-két évig Bécsben és Budapesten folytatott jogi tanulmá­nyokat, amelyeknek befejezésével megszerezte a Jogtudományi államvizsgát. Atyja kívánságára a katonaságnál rcakíiváltatta magát és a 4-es huszárokhoz ke­rült, akik Budapesten és Kecskeméten állomásoztak. Egy esz­422

Next

/
Oldalképek
Tartalom