1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.
VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - putnoki Putnoky Sándor
358 tagja.. Alapitótagja több HaM£?/a-szövetkezetnek, az Egerputnóki vasút, a Bél apátfel vari Cementgyár és az Egercsehi Köszénbánya Részvénytársaság igazgatósági tagrja r a Gazdák Biztosító Szövetkezete központi választmányának tagija. Már a régi országgyűlésnek is tagja volt 1892-töl 1917-ig. A múlt nemzetgyűlésnek is tagja volt, ismét a putnoki kerület mandátuma alapján s a közigazgatási ^bizottság elnökévé választották. 1892-töl 1910-ig a függetlenségi és 48-as párthoz tartozott. 1911-töl 1917-ig az alkotmánypártnak tagja volt és a háború után a kisgazdlapárthoz csatlakozott. Az egyesült pártok szétválása után a disszidens csoporthoz csatlakozott és rendkirul sokat fáradozott az uj egységes kormánypárt létrehozatalán. Jelenleg a Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt programmjával választották meg régi kerületében, Putnokon. 1600 választó ajánlása alapján 2252 szavazattal választották meg. Ellenjelöltjei voltak: Diószeghy Dezső (Kormánypárt) és Gundelfingen József (Kormánypárt), kik együttesen csak 1550 szavazatot kaptak. Az uj nemzetgyűlésen, mint a közigazgatási bizottsági elnöke, különösen a közigazgatási kérdésekkel kivan; foglalkozni. Tagja az Összeférhetetlenségi állandó bizottságnak is. pntnoki Putnoky Sándor. (Szikszó, kp.) 1869-ben született Csobadon, Abíauj vármegyében. Római katholikus, nős, volt föszoígabiró. Atyja földbirtokos volt Az elemi iskolát mint magántanuló Pozsonyban végezte, a gimnáziumot Kassán és Eperjesen. Kassán, Kolozsvárott és ^Budapesten hallgatta a jogot és Budapesten államtudományi államvizsgát tett. Beutazta Ausztriát és Csehországot. Tanulmányainak elvégzése után, 1890 novemberében, mint közigazgatási gyakornak AbaujTorna vármegye szolgálatába lépett, 1893-ban Szepsin szolgaibiró lett, majd 1903-ban szikszói főszolgabírónak nevezték ki. 1919 szeptember elsejétől főispáni teendőkkel (megbízott kormánybiztos volt. Ezen állását 1920 júliusig töltötte be. A közoktatás és közszolgálat terén szerzett ér: demeinek. elismejéséül az első osztályú polgári érdemkereszttel tüntették ki. A vidéki lapokban és szakközlöny ökiben számos (jogi vonatkozású cikket irt a közigazgatás elméleti és gyakorlati -kérdéseiről. Tevékeny szerepet