1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Kenéz Béla dr.

101 8 Bécsbe, onnan pedig

1 Pozsonyba ment, majd később Kassa környékén levő birtokára s ott várta be a kommün bukását. Ekkor visszatért az országba. Útközben k;ipta a kormány táviratát, melyben felszólították, hogy régi állását újra foglalja el. Ennek a felszólításnak meg is felelt s főispánként állt továbbra is az élén Fejér vármegyének, egészen 1921 október 22-jg, amikor a kormánynak a királlyal szemben tanúsított magatartása miatt lemondott állásáról. Említésre érdemes, hogy szabadkirály választó oldalról már régebben sürgették felmentését, még pedig éppen legitimista érzelmei miatt, amelyekből >hivataloskodásn alatt sem csinált titkot. Ezt az emiitett táborból a. nemzetgyűlésen is több ízben szóba hozták. Mikor TV. Károly király Ö Felsége október 20-án repülőgépen Magyarországba érkezett, Dénesfán tartózkodott Cziráky József grófnál s ő is a király elébe sietett. Fehérvárra visszaérkezve értesült a Budaörs körül lejátszódott eseményekről, erre autón Budaörsre sitett, Torbágyon találkozott újra a királlyal, akinek köryezetében tartózkodott, mig a király vissza nem tért Tatára. Ezen a napon adta be lemondását a, főispánságról. Mikor a kormány a királyi párt Tihanyba vitette, Csurgón ő is felszállt a király vonatára, amelyet Fehérvárig kisért. Ezen az utón érlelődött meg benne a gondolat, hogy elkíséri a Felségeket a. száműzetésbe is. 1922 február végén csakugyan elutazott Fr.nchalba, ahonnan a király halála után elkísérte az özvegy királynét Spanyolországba is. Június 1-én érkezett vissza Fehérvárra, ahol az nap folyt le a választás, amelyen pótválasztásba került Sütő Józseffel, a szociáldemokraták jelöltjével. A pótválasztáson 7098 szavazattal választották meg Sütő 4G99 szavazatával szemben. A nemzetgyűlésen pártokon kivül áll. Tagja az Interparlamentáris Uniónak. Fejér-. Szatmár- és Pestpilissoltkiskun vármegye törvényhatósági bizottságának tagja. Elnöke a Fejér vármegye törvényhatósági bizottságainak s Székesfehérvár város, valamint Csurgó község képviselőtestületének tagja. Elnöke a Fejér vármegyei Gazdasági Egyesületnek, tagja az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, a Magvar Mezőgazdák Szövetkezetének, a Nemzeti Casinonak, a Parkklubnak, a Szent István-társulatnak, a Földrajzi Társaságnak, a Magyar Történelmi Társulatnak s elnöke a székesfehérvári ^örösmarty-Körnek. Kenéz Béla tlr. (Szolnoki kerület.) 1874-ben született Szolnokon. Középiskoláit Szolnokon, egyetemi tanulmányait Budapesten, Lipcsében és Londonban végezte. Lipcsében Büchler tanitványa volt és Londonban is nemzetgazdaságtani és statisztikai tanulmányokat folytatott. Innen hivták meg a kereskedelmi minisztériumba, ahol 1905ben miniszteri titkár, később osztályvezető lett és mint ilyen keszitetto el az ipari- és gyáripari termelési s a baleset- és