1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Östör József dr. - Pakots József

134 volt, számos fontos pénzügyi javaslat előadójaként szerepelt, többek között ő referálta az angol-magyar pénzügyi egyez­ményről (clearing-hivatal felállilásáról), a forgalmi adókról s az nj illetékekről (vagyonátruházási, okirati illeték stb.) szóló javaslatokat. A második nemzetgyűlésen szintén a szekszárdi kerületet képviseli. 386 szótöbbséggel választották meg az egységes párt programmjával, Sebestyén Jenő dr.-ral, a Rassay-párt jelöltjével szemben. Már az uj nemzetgyűlés első szessziójában felújította 1920-ban tett indítványát a ház­szabályrevizióról. A Ház ekkor a kérdést, dilatorikusan kezelte, amennyiben ugy határozott, hogy az indítványt aniwik idején napirendre fogja tűzni. A Szózat és az Uj Nemzedék hasábjain publicisztikai tevékenységet fejt ki. östör József clr. (Sopronkörnyéki kerület.) 1875-ben született a sopronmegyei Gyülevizen. Közép­iskoláit a soproni bencés gimnáziumban végezte el, majd Budapesten és a berlini egyetemen jogi tanulmányokat foly­tatott. 1900-ban Budapesten ügyvédi diplomát nyert. Mind­járt a diploma megszerzése után kinevezték^ vármegyei tiszti ügyésszé, nem sokkal később főügyésszé. Tevékeny részt vett a nemzeti ellentállásban és Sopron vármegye ellen­állásának történetét meg is irta. Szépirodalmi és jogi író. Jogi munkái közül figyelmet érdemel a földbirtokreformról irt munkája. Tíz év óta elnöke a soproni Frankenbnrg iro­dalmi körnek, amelynek Sopron megmaradása körül vannak jelentékeny érdemei. Szerkesztője volt a Soproni Naplónak. A vármegyei politikai és társadalmi életnek hosszabb idő óta, tevékeny szereplője. A nemzetgyűlésbe a sopron­környéki kerület küldte, amelynek mandátumát egységes­párti programmal Blasek Vilmos főszolgabíró Haller-párti és Kitti, szociáldemokrata jelölttel szemben 991 abszolút szó­többséggel nyerte el. Pakots József (Monori kerület.) 1877 március 22-én született Erdélyben, az alsófehér­megyci Alvincen. Középiskoláit a dévai főreáliskolában vé­gezte s 1896-ban a budapesti tudományegyetem jogi fakultá­sára iratkozott be. Mint egyetemi ifjú résztvett az egyetemi mozgalmakban, szerkeszette az ifjúság hivatalos lapját, az Egyetemi Lapojt-sá, ugyanekkor munkatársa lett Jókai napi­lapjának, a Nemzet-nek, később a Hazánk cimii napilap szer­kesztőségének kötelékébe lépett. Utóbb a Magyarság, a Ma­gyar Hírlap munkatársa lett és publicisztikai működést fej­tett ki. Szerkesztőségi belső munkásságot utoljára a Pesti Hirlap-nal végzett, ahol a lap segédszerkesztői állását töl­tötte be. Mint újságíró jórészt politikai és parlamenti munka­körben dolgozott s különösen kedveltek és népszerűek voltak

Next

/
Oldalképek
Tartalom