1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Östör József dr. - Pakots József
134 volt, számos fontos pénzügyi javaslat előadójaként szerepelt, többek között ő referálta az angol-magyar pénzügyi egyezményről (clearing-hivatal felállilásáról), a forgalmi adókról s az nj illetékekről (vagyonátruházási, okirati illeték stb.) szóló javaslatokat. A második nemzetgyűlésen szintén a szekszárdi kerületet képviseli. 386 szótöbbséggel választották meg az egységes párt programmjával, Sebestyén Jenő dr.-ral, a Rassay-párt jelöltjével szemben. Már az uj nemzetgyűlés első szessziójában felújította 1920-ban tett indítványát a házszabályrevizióról. A Ház ekkor a kérdést, dilatorikusan kezelte, amennyiben ugy határozott, hogy az indítványt aniwik idején napirendre fogja tűzni. A Szózat és az Uj Nemzedék hasábjain publicisztikai tevékenységet fejt ki. östör József clr. (Sopronkörnyéki kerület.) 1875-ben született a sopronmegyei Gyülevizen. Középiskoláit a soproni bencés gimnáziumban végezte el, majd Budapesten és a berlini egyetemen jogi tanulmányokat folytatott. 1900-ban Budapesten ügyvédi diplomát nyert. Mindjárt a diploma megszerzése után kinevezték^ vármegyei tiszti ügyésszé, nem sokkal később főügyésszé. Tevékeny részt vett a nemzeti ellentállásban és Sopron vármegye ellenállásának történetét meg is irta. Szépirodalmi és jogi író. Jogi munkái közül figyelmet érdemel a földbirtokreformról irt munkája. Tíz év óta elnöke a soproni Frankenbnrg irodalmi körnek, amelynek Sopron megmaradása körül vannak jelentékeny érdemei. Szerkesztője volt a Soproni Naplónak. A vármegyei politikai és társadalmi életnek hosszabb idő óta, tevékeny szereplője. A nemzetgyűlésbe a sopronkörnyéki kerület küldte, amelynek mandátumát egységespárti programmal Blasek Vilmos főszolgabíró Haller-párti és Kitti, szociáldemokrata jelölttel szemben 991 abszolút szótöbbséggel nyerte el. Pakots József (Monori kerület.) 1877 március 22-én született Erdélyben, az alsófehérmegyci Alvincen. Középiskoláit a dévai főreáliskolában végezte s 1896-ban a budapesti tudományegyetem jogi fakultására iratkozott be. Mint egyetemi ifjú résztvett az egyetemi mozgalmakban, szerkeszette az ifjúság hivatalos lapját, az Egyetemi Lapojt-sá, ugyanekkor munkatársa lett Jókai napilapjának, a Nemzet-nek, később a Hazánk cimii napilap szerkesztőségének kötelékébe lépett. Utóbb a Magyarság, a Magyar Hírlap munkatársa lett és publicisztikai működést fejtett ki. Szerkesztőségi belső munkásságot utoljára a Pesti Hirlap-nal végzett, ahol a lap segédszerkesztői állását töltötte be. Mint újságíró jórészt politikai és parlamenti munkakörben dolgozott s különösen kedveltek és népszerűek voltak