1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Melczer László - Melzer Vilmos

234 a reáliskolától és szervezte Kassa város polgári fiu- és leányiskoláját, amelynek egy év után, tehát 26 éves korában már igazgatója lett. Az 1878. választások alkalmával a zilahiak tisztelték meg képvi­selőjelöltséggel, amikor az aiispánnal alig néhány szavazattal maradt kisebbségben. Csáky Albin 1889-ben Mártonffyt Temesvármegye kir. tanfelügyelőjévé nevezte ki. Méltányolva érdemeit, 1893-ban bevitte szolgálatra a vallás- és közokt. minisztériumba és reá bizta az iparos- és kereskedő-iskolák országos gondozását és ez, alkalomból a kir. taná­csosi cimmel lett kitüntetve. 1906-ban már iparoktatási főigazgatóvá nevezte ki a király és egy évvel később az osztálytanácsosi cimmel tüntette ki. 1905-ben pedig a m. kir. udvari tanácsosi kitüntetésben részesült. Közel 40 év óta foglalkozik társadalmi, közgazdasági és ne­velésügyi kérdésekkel. Ez idő alatt alig van lap, amelyben nem irt volna számottevő cikkeket. Az 1910. évi választáson a szamosujvári kerület 61 szótöbbséggel választotta meg. Ellenfele Pap Bogdán volt. MELCZER LÁSZLÓ. (Nemzeti munkapárti. — Mezőcsáth kerület.) 1861-ben született Sajó-örösön (Borsodmegyében), tanulmányait Kassán végezte, onnan a marnafehértemplomi lovassági hadapródisko­lába a katonai pályára ment, ahonnan a 13-ik huszárezredhez lett mint tiszthelyettes kinevezve. A katonai pályán hét évig szolgált tényleges állapotban. Amidőn megnősült, a katonai pályát otthagyva, Borsod­megyében fekvő gazdaságát átvetie és 24 év óta a gazdálkodásnak él. A megyei közigazgatási életben élénk részt vett A borsodmegyei gaz­dasági egyesületnek jelenleg is alelnöke. Édes atyja néhai Melczer Gyula Borsodmegye alispánja volt, ki egész életét és vagyonának nagy­részét a közügyeknek szentelte. A választása heves küzdelmek között folyt le. Az első választáson Kubik Gyulával és Deák Gyulával állott szemben és pótválasztásba az előbbivel került. Ekkor 943 szóval 788 ellen győzött. MELZER VILMOS. (Nemzeti munkapárti. — Segesvár kerület.) 1858-ban Segesvárott született. A középiskolát ugyanitt elvégezve, a kolozsvári egyetem jogi fakultására iratkozott. Tanulmányainak befe­jezése után 1880-ban szülővárosa szolgálatába lépett és 1883-ban tanácsnokká, pár évvel később polgármesterhelyettessé választották. A segesvári kerület az 1896-iki választások alkalmával képviseletével bizta meg. Mikor a helységnevekről szóló törvényjavaslatot előterjesztették, a szabadelvüpártból, melynek addig tagja volt, kilépett és 1902-ig párton­kívüli álláspontot foglaltéi. A Tisza-kormány megalakulása idején 1903­ban újból belépett a szabadelvüpártba. Az ág. ev. egyház életben tevé­keny részt vesz, tagja az erdélyi ev. egyház főkonzisztoriumának. Meg­választása egyhangú volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom