1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Lengyel Zoltán - Lévay Lajos báró

223 neve szorosan összeforrott az E. K. E. nevével. Később, mikor a közbizalom 29 esztendős korában Beszterce-Naszódmegye alispáni székébe emelte, sem szűnt meg a kedvenc egyesületéről gondoskodni. Az egyesület 1898-ban alelnökévé, 1909-ben pedig elnökévé választotta. Két évvel később Kolozsmegye alispánja lett, 1900-ban pedig Brassó megye főispánjává nevezték ki. Néhány évi sikeres működés után BeszterceNaszód megye főispánja lett. A koalíciós kormány hatalomralépésekor visszavonult s csak a nemzeti munkapárt megalakulása után hagyta el tartózkodó álláspontját. Választása egyhangú volt. LENGYEL ZOLTÁN. (48-as Kossuth-párti. — Zilah kerület.) A szilágy megyei Krasznán született, 1873-ban. A gimnáziumot Szatmáron, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten elvégezve, jog- és államtudorrá avatták. Miután ügyvédi oklevelet szerzett, a fővárosban nyitott irodát és itt folytat ma is gyakorlatot. Képviselővé 1901-ben Zilahou választották meg először. Az 1901 —1905-iki országgyűlésen annak egész tartama alatt a leghevesebben támadta a kormányt s az 1903—904-iki obstrukció egyik legelszántabb küzdője volt. Éleshangu beszédei között több olyan volt, amely az egész ülést betöltötte. Egy beszéde miatt Fejérváry báró honvédelmi miniszterrel párbajt is vivott. — Kikor 1903. novemberében a Kossuth-párt megszüntette a felemelt ujoncjavaslat obstruálását, kilépett a pártból és az általa szerkesztett „Független Magyarország" cimü lapban, valamint a Házban is tovább támadta a kormányt és elitélte az obstrukció leszerelését. Ügyvédi működése köréből kiválik a vasutasok sztrájkbizottsága elleni perben védőként való szereplése. Később a Polónyi Géza ellen folytatott heves támadásai révén országos hirre tett szert. Az 1910. évi választáson Teleki Arvéd gróf 1211 szavazata ellen 1274 szóval győzött. LÉVAY LAJOS báró. (Nemzeti munkapárti. — Csaca kerület.) Született Szegeden, 1865. április 20-án. Gimnáziumi tanulmányait Szegeden és Budapesten végezte s Grácban a kereskedelmi akadémia s jogi egyetem hallgatója volt. Tanulmányai végeztével az 1. huszárezredben volt egyéves önkéntes s 1887-ben tartalékos hadnagygyá neveztetett ki. Az első magyar általános biztositó társaságnál előbb tisztviselő, később Szegeden titkár volt, hol 1890-ben, mint városi törvényhatósági bizottsági tag, ugy a közügyekben, mint társadalmi téren is tevékenységet fejtett ki. Ezen intézetnél fokozatosan Budapesten igazgatósági cégjegyző és vezértitkárrá lépett elő. Közgazdasági és pénzügyi tanulmányok céljából Német-, Francia-, Olasz-, Angol-, Svédországot és Norvégiát, valamint Amerikát is beutazta. 1896-ban a peéri kerület egyhangúlag választotta meg szabadelvű programmal. A Wekerle-kormány alatt kivándorlási felügyelő volt, mely állásáról később lemondott. A csacai választásán Lévay 482, Gyurics Emil néppárti 335 szavazatot kapott.