1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Gubody Ferenc - Günther Antal

109 népprogramm alapján, azi905-i általános választásoknál Comsia Miklós román nemzetiségivel szemben kisebbségben maradt, az 1906. évi általános választásoknál azonban a kerület ismét öt választotta meg képviselőjévé. Az alkotmánypárt tagja. Helyet foglal a gazdasági bizottságban. Gubody Ferenc, Nagykőrös város 1852. április 24-én született Nagykörösön. Középiskoláit Budapesten és Nagykőrösön, a jogot pedig Eperjesen végezte. Azután bírósági szolgálatba lépett és Nagykőrösön, valamint Félegyházán működött különböző állásokban. 1884-ben Cegléd város polgármesteréve*választották és ezt a tisztét huszonkét esztendőn át viselte, mely id<"> alatt nagy buzgalmat fejtett ki a város felvirágoztatása érdekében. Pestmegye törvényhatósági bizottságának tagja, a ceglédi függetlenségi párt elnöke. Az 1906. évi általános választások alkalmával Nagykörösön, Eötvös Károly kerületében választották képviselővé függetlenségi és 48-as programmal. A kérvényi bizottság tagfe. < Günther Antal, Szepesmegye, Igló kerület született Székesfehérváron 1847. szeptember 23-án. Középiskolai tanulmányait az ottani főgimnáziumban végezte s 16 éves korában a kegyes-tanítórendbe lépett. Tanított is már a rend nagykanizsai gimnáziumában, de a kisebb rendek felvétele előtt kilépett. Csakhamar a Pesti Napló munkatársa lett, miközben 1875-ben megszerezte az ügyvédi oklevelet. Közjogi kérdésekben írt vezércikkeivel a fúzió után a Deák-párt alkotmányjogi tradicióit képviselte a Pesti Naplóban. A magyar jogászgyülésen 1878-ban nagy feltűnést keltett az a terjedelmes szakvéleménye, melyet a bírói kinevezések és előléptetések kérdésében adott. Csemegi Károly akkori igazságügyminiszteri államtitkár e véleménnyel szemben foglalt állást, míg Mailáth György, az akkori országbíró s a semmitőszék elnöke hatalmas beszédben támogatta azt. A véleményt nagy többséggel a jogászgyülés is magáévá tette, ami az az időbeli igazságügyi kormányzat ellen valóságostüntetésvolt. Húsz évnél tovább volt a Pesti Napló munkatársa, mialatt az országgyűlési gyorsirodában is mint revizor működött. A Pesti Napló szerkesztőségéből 1893-ban, mikor e lap