1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.
Főrendiház - IV. Az ev. ref., továbbá az ág. h. evang. és az unitárius egyház méltóságai, illetve hivatalnokai - Ihász Lajos
16 anyagi erdekeire is kiterjesztette figyelmét, amennyiben tőkepénzeinek jövedelmező és biztos fekvő birtokokba leendő elhelyezését eszközölte. Az általa Erdélyben létesített vagy berendezett számos egyházi és iskolai intézeten kivül a Budapesten levő unitárius templom és bérház, valamint a község létesítését is hathatósan elősegítette. A budapesti székelyegyesülel alelnöke. A közjogi és törvén)'kczési bizottság tagja. Ihász Lajos, a dunántúli ág. ev. egyházkerület felügyelője, 1850. június 12-én a veszprémmegyei Hathalmon született. Apai és anyai ágon régi nemesi család sarja. Szülei kiváló gondot fordítottak nevelésére; elemi iskoláit s az első gimnáziális osztályokat a családi házban végezte, majd a soproni és a pápai főiskolában folytatta és fejezte be. Azután a keszthelyi Georgikonban és a magyaróvári gazdasági intézetben nyert oklevelet. Mint önkéntes a győri 9. és a bécsi 5. sz. huszárezrednél szolgált, s mind a két helyen kitűnő minősítvényt kapott; végezte a népfelkelő-tiszti tanfolyamot, szintén kitűnő eredménnyel; két izben aktiválásra is felszólíttatott. 1873-ban átvette atyjától a lőrintei birtokot, 1885-ben pedig, atyja halála után, rászállott a hathalmi gazdaság is, mely helyen mintagazdaságot létesített. A vármegyei ügyekben mint törvényhatósági bizottsági tag és mint közigazgatási bizottsági tag élénken részt vesz ; sok éven keresztül bírája Gicz hitközségnek. Egyházának érdekeit mindig nagy buzgalommal és mindig kiváló eredményekkel szolgálta. Először mint ajkai és bakonytamásii, majd mint zalai egyházközségi felügyelő, azután mint egyházkerületi gyámintézeti világi elnök működött. A zalai egyházmegye neki köszönheti új életrekelését. Mint a dunántúli ág. ev. egyházkerületi gyámintézet elnöke, résztvett a Gusztáv Adolf-egylet berlini jubiláris nagygyűlésén, amelyen megcáfolta az erdélyi szászok amaz alaptalan vádját, hogy a hazai evang. gyámintézet a nemzetiségeket jótékonyságából kizárja. Egyházi és iskolai célokra több rendbeli nagy alapítványt tett. 1899. november 29-én a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület felügyelőjévé választották és mint ilyen 1901. március 23-án kelt kir. meghívólevéllel meghivatott a főrendiházba. Irodalmi téren is működik. Szaklapokban, napilapokban jelennek meg cikkei, amelyek ak-