1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.
Képviselőház - A) Magyarországiak - Neumann Ármin
312 Francaise«-nak s a »Xouvelle Revuc« tudományos folyóiratnak, melybe a magyar parlamentről hosszabb tanulmányt írt. Önálló művei : »Rabelais és kora«. »Parlamenti fegyelem és tekintély«, •Kortörténelmi rajzok«, »A franczia forradalom hírlapírói és hírlapirodalmai, »Hungaricac res« (röpirat a Schulverein ellen), »Üas moderné Ungarn«. Egyik Lipcsében megjelent nagyobb műve : »Die Verstaatlichung der Eisenbahncn in Ungarn«, mely a magyar vasútügyet tárgyalja, az egész európai sajtóban nagy feltűnést keltett. (1890.) lSS-4-hen a szilágycsehi kerületben szabadelvűpárti programmal képviselővé választatott s jelenleg negyedízben e kerületet képviseli. Állandóan tagja és előadója a pénzügyi bizottságnak és a ház egyéb bizottságainak. Szilágymegye közügyeinek tett szolgálatai elismeréséül Zilah és Tasnád városok díszpolgáruknak választották. 1890. évi novemberben mint főszerkesztő lépett a »Pesti Naplói élére. Neumann Ármin, Háromszékmegye, Bereczk kerület IS ló-ben Nagyváradon született. Tanulmányait szülővárosában es Bécsben végezte; lSI58-ban jogtudorrá avattatott Budapesten, 1869-ben ügyvéd lett és Székes-Fehérvárott telepedett meg. Itt írta meg a »Magyar kereskedelmi törvény magyarázatac czímű nagy munkáját, melynek második teljesen átdolgozott kiadásából az első kötet első fele 1895-ben jelent meg, míg a másik része 1897 elején elkészül; azonfelül számos jogi czikkel;et tett közzé s a jogászgyüléseken mint előadó szerepelt. Az utolsóelőtti jogászgyűlésen a lí. szakosztály alelnökévé választották meg. 1882-ben a budapesti egyetemen a kereskedelmi és váltójog-magántanárává neveztetett ki ; kevéssel azután ügyvédi irodáját is a fővárosba helyezte át. 1887-ben sz abadelvűp árti képviselővé választatott. 1889-ben a rendkívüli tanári czímmel és jelleggel lett felruházva. Beszédei a szeszadó-törvény tárgyalása alkalmával valamint a valutáról és az adóreformról, nemkülönben az egyházpolitikai törvények tárgyalása alkalmával közügyeimet ébresztettek ; felszólalt különben több jogi, pénzügyi és gazdasági kérdésekben. 1892-ben és 1896-ban a bereezki kerület újra megválasztotta. Bereczk város díszpolgára. A szabadalmi ügynökök vizsgálati biztosa. Tagja az igazságügyi bizottságnak.
