1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Neumann Ármin

283 ban a »Collége de francé* és a »Sorbonne« előadásait hallgatta, aztán hosszabb ideig Angliában es Németországban tartózkodott. Hazatérve, a budapesti egyetemen elnyerte a bölcsészettudori oklevelet. A »Pcster Lloyd« szerkesztőségébe lépve, mint tárczairo, majd mint publicista működött s a társadalom számos közhasznú intézményét kezdeményezte a sajtóban. Számos tanulmánya jelent meg a »Budapcsti Szemlébcn« és a »Xcmzetgazdasági Szemlében «. 1882-ben a főváros törvényhatósági bizottságának lett tagja s mint ilyen főleg a lakásügy kérdésében fejtett ki élénk tevékenységet. 1884-ben a szilágycschi kerületben szabadelvűpárti programmal képviselővé választatott s jelenleg is e kerületet képviseli. Tagja és előadója a közlekedési bizottságnak. 1887 elején kilépett a »l

>

cster Lloyd« szerkesztőségéből. Több evén át budapesti és bécsi levelezője volt a Gambctta által alapított »Républiquc Francaise«-nak s a »Nouvelle Revue* tudományos folyóiratnak, melybe a magyar parlamentről hosszabb tanulmányt irt. Több Önálló politikai, társadalmi es irodalmi tartalmú munkát is irt, egyebek közt egy nagyobb munkát a magyar vasúti államosításról, mely Lipcsében megjelent, és melyről az európai sajtó nagy elismeréssel nyilatkozott. Neumann Ármin, Háromszékmegye, Bereczk kerület 1845-ben Nagyváradon született; tanulmányait szülővárosában es Bécsben végezte ; 1868-ban jogtudorrá avattatott Budapesten. 1860-ben ügyvéd lett és Székes-Fehérvárott telepedett meg. Itt irta meg a »Magyar kereskedelmi torvény magyarázatáé czímű nagy munkáját, melynek második teljesen átdolgozott kiadásából az első kötet első fele ez év elején jelent meg ; azonfelül számos jogi czikket tett közzé s a jogászgyüléseken mint előadó szerepelt. Az Utolsó jogászgyülésen a II. szakosztály alelnökévé lett megválasztva. 1882-ben a budapesti egyetemen a kereskedelmi es váltójog magántanárává habilitáltatott; kevéssel azután ügyvédi irodáját is a fővárosba helyezte át. 1887-ben szabadelvűpárti képviselővé választatott. 1889-ben a rendkivüli tanári ezímmcl és jelleggel lett felruházva. Nagyszabású beszéde a szcszadó-törveny tárgyalásá alkalmával közfigyelmet ébresztett; felszólalt külön-