1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Bessenyei Ferencz - Bethlen András gróf

106 Bessenyei Ferencz, Temesmegye, Kis-Becskerek kerület 1840. június 14-én Kiskun-Halason született. Tanulmányait Hala son, Kecskeméten, Nagykőrösön és Budapesten végezé. 1866-ban mint gyakornok Temesmegye szolgálatába lépett; 1867-ben Temesmegye első aljegyzőjévé választatott; 1871. májusban tiszteletbeli, majd az általános tisztújítás alkalmával 1871. deczember havában valóságos főjegyzővé választatott. Ezen minőségben szolgált 1875. május haváig, mikor leköszönvén, az ügyvédi pályára lépett. A temesvári ügyvédi kamarának titkára, majd elnökhelyettese lett, s 1883. deczember havában újra megyei szolgálatba lépvén, Temesmegye központi főszolgabirájáva megválasztatott. Ezen állásából 1891. november 10-én Rácz Athanáz elhalálozása után a kisbecskereki választókerület képviselőjévé lett megválasztva s 1892. január 28-án ugyanazon kerület képviselőjévé választatott meg. A szabadelvű párt híve. Tagja a vízügyi bizottságnak. Bethlen András gróf 1849-ben Kolozsvárott született. Tanulmányait a budapesti ref. főgymnasiumban kezdette meg, a budapesti egyetemen két évig hallgatott jogot. Majd külföldre ment, egy évet a brüsseli s másfél évet a lipcsei egyetemen töltött. Tanulmányai végeztével beutazta egész Európát. Kiváló gondot fordított a nemzetgazdaságra s czikkei, melyek Magyarország fontosabb közgazdasági kérdéseiről i Közgazdasági Szcmlc« czímű szaklapban, a »Nemzet« s más lapok hasábjain megjelentek, politikai és szakkörökben egyaránt figyelmet keltettek. Huszonnégy éves korában, 1873-ban, megyéje egyik választókerülete — Belső-Szolnokmegye, alsó kerület — képviselővé választván őt, azóta részben ezen, részben a bethleni kerület képviselőjeként tevékeny reszt vett az országgyűlés alsó házában 1882-ig, mely évnek július havában a király Brassómegye főispáni székére nevezte ki. Brennerberg Mór főispán halála óta ideiglenesen Szebcnmegye vezetésével is megbízatott. A két megye akkor a nemzetiségi túlzók egyik góczpontja lévén, azért a nemzetiségek közötti differentiák kiegyenlítése, azoknak a magyar állameszme részéri való megnyerése s egyáltalában az átmeneti korszak si-