Nyugati Magyarság, 2006 (23. évfolyam, 2-11. szám)

2006-11-01 / 11. szám

6. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2006. november Balatonöszöd-Olaszliszka ( hazugság-zsarnokság) Néhány gondolat a Magyarországon kialakult válságról „A Bűn zsoldja a halál” - olvashatjuk az Evangéliumban Pál apostol szavait. És ez így van. Demagógia lenne azt állítani, hogy a Balatönöszödön napfényre került miniszterelnöki hazugságok közvet­len okozói az olaszliszkai kegyetlen és szörnyű tragédiának. De egy biztos, ahol hazugság van, ott a gátlástalanság, zsarnokság erő­södik. Ahol egy kormány csalással, a nép teljes félrevezetésével, hazug­sággal szerzi meg a hatalmat, ott az ími-olvasni nem tudó az elmúlt fél évszázadban erkölcsi nevelést nem kapó ember végső kilengései ilyen borzasztóak. Kiderült, hogy a bala­­tonöszödi beszéd óta az elmúlt négy hétben, több hasonló eset is történt ahol a fékevesztett gonoszság ember­életet oltott ki. A „fehérgallérosok” bűnei kifinomultabbak, nem ennyire tettenérhetőek. Nemrégiben leírtam, hogyan vezetnek az egészségügyi megszorítások évi több száz vagy több ezer súlyos állapotú beteg idő előtti halálához, mivel a megfáradt, humán és gazdasági erőforrásokból kifogyott személyzet a választható, de nem előírt beavatkozásokat nem képes már elvégezni. Ezek a beavatkozások pedig gyakran mégis sikert hozhatná­nak, emberek életét mentenék meg. Nyilván az egészségügyi megszorí­(folytatás az 1. oldalról) Átlátszó ürügy ez is, már csak ami­att is, mert nem messze a korábbi tünte­tések helyszínétől, az Országház északi szárnya előtti bokros terület évek óta csövesek és hajléktalanok szálláshelye, óriási a bűz, mert nyilvános illemhely­nek is használják ezt a térséget - ez bezzeg nem izgatja a hatóságokat, és a nyilvánvalóan szükséges talajcserére sem sarkallja az illetékeseket. Mivel a legjelentősebb ellenzéki erőtől, a Fidesz - Polgári Szövetségtől ilyen-olyan ürüggyel valamennyi al­kalmas helyszín igénybevételét megta­gadták, a párt egy közlekedési csomó­pontnál, az Astoria szállónál hirdette meg az ünnepi megemlékezést. Orbán Viktor pártelnök 1956 méltatása mel­lett aktuál-politikai eseményekre is kitért. Az ellenzéki párt népszavazást kezdeményez hét olyan kérdésben, amelyben a kormány tavaszi választási ígéreteivel és a választók akaratával ellentétesen cselekszik. Demokratikus alapértékeink kerülnek veszélybe, ha bizonyos politikusok feljogosítva ér­zik arra magukat, hogy hamis ígéretek révén becsapják a választókat. A legalább félmilliós ellenzéki nagygyűlés nemzeti ünnephez mél­tatlan körülmények között zajlott. A jó hangosítás ellenére a résztvevők legalább egyharmada csak részben hallhatta a szónokokat és fellépő színészeket a folyamatos rendőrségi provokációk miatt. A tömeg fölött repkedő helikopterek zajától sokan nem hallottak szinte semmit az emel­vényen elhangzottakból, emellett még a rendőrségi motorosok is hosszasan túráztatták a motorjaikat, és rendszeres időközönként az álló rendőrautók is vijjogva szirénáztak. Sokan a szél által odasodort könnygáztól szenvedtek. Milyen ürüggyel verte a rendőr­ség az embereket? A leggyakoribb indok a bejelentetlen csoportosulás volt. Például, akik a Kossuth téren akartak ünnepelni, vagy tüntetni, azokat a rendőrség vezetői szerint indokoltan érte a testi fenyítés, mert nem volt gyülekezési engedélyük. A gyülekezők szerint ők bejelentették a gyülekezés szándékát, és csak en­nyit ír elő számukra a gyülekezési törvény, mert ezen túl nem kell en­gedélyt kérniük. A törvényi előírja, hogy a rendőr azonosítható legyen, ennek ellenére a rendőrök többsége törvényszegő magatartást tanúsítva nem viselte az azonosítóját. „Lees­tek” - hazudta szemrebbenés nélkül az egyik főrendőr. tások miatti halálozás növekedésben nehéz lenne kimutatni azt a gyilkos szándékot, ami Olaszliszkán szabadult el, de a végeredmény ugyanaz. Értel­metlenül meghalt emberek, akiknek még feladatuk, küldetésük lett volna az életben. A balliberális média is döbbenten tájékoztatott a nemrégi makói ször­nyű esetről, ahol egy 17 éves lányt gyújtott fel egy fiú, most meg a föld­­rajztanárról akit saját gyermekei előtt vertek halálra. Ezek a szörnyű bűn­tettek nyílegyenes következményei annak, hogy társadalmunk elfordult Istentől. Sajnos mindebben komoly szerepe van a balliberális médiának is. Az, hogy valódi szabadság helyett a korlátlan szabadosságot hirdeti, gátlástalanná teszi az embereket. Ez aztán kulturális és civilizációs szinttől függetlenül teszi tönkre az erkölcsöt. Ahol a miniszterelnök a Szűzanyával gúnyolódik, ott minden előfordulhat. A megnyilvánulások különbözőek. Ahogy megyünk egyre lejjebb a civi­lizáció létráján, úgy durvulnak el az eszközök. Ha a miniszterelnök és a kormány hazudhat, akkor a kulturált­sági szint alján álló primitív emberek indulatukban ütnek vagy felgyújtják a másikat. Kontroll nélküli élet, ami az igazság relativizálásának a követ­kezménye. Sok magányosan ballagó embert is megvertek, aki nem is sejtette - példá­ul, mert egy gyér forgalmú mellékut­cában járt - hogy „műveleti területen” tartózkodik. Ahol hangszórón szólí­totta fel a rendőrség a jelenlévőket a térség elhagyására, ezt is csak ma­gyarul mondták be, emiatt sok gya­nútlan, mit sem értő külföldit vertek agyba-főbe. A felszólítás után csak néhány percet adtak a távozásra, emi­att több fogyatékkal élő is áldozattá vált. Mankóval baktató féllábú embert vertek el alaposan - mert nem futott el. Egy vak járókelő csak azt észlelte, hogy mindenki elfut a környezetéből. Őt, mint „ellenszegülőt” céltáblának használták és több gumilövedéket is kapott. Földre tepertek és megbi­lincseltek egy vak házaspárt is. Egy jezsuita atyát kétszer is megvertek. Egyszer mint járókelőt, egyszer pe­dig azért, mert meg merte kérdezni a verés okát. Nyilván megfigyelés alatt tartották, mert amikor két nap múlva a temploma előtt a lengyel televíziónak beszámolt volna az őt ért erőszakról, a rendőrség ott termett, és „forgatá­si engedély” hiánya ürügyén - ilyen egyébként nem is létezik - meghiúsí­totta a riportot. Több vendéglő közönségét is vé­gigverte a rendőrség az ide menekülő „tüntetőkre” hivatkozva. Volt olyan gyanútlan áldozat, aki a lakóházából kijőve szembesült azzal, hogy rend­őrök intézkednek az utcán. Megkér­dezte egyiküket, hogy merre szabad tovább mennie, mert nem kíván sem­mibe se belekeveredni. Eligazították, hogy merre menjen - majd gumilöve­dékkel kilőtték a fél szemét. Az egyik főrendőr úgy nyilatkozott az esetről, hogy a rendőrség nem tartozik sem-Igy járul hozzá nap mint nap a balliberális média rossz értelembe vett szabadelvűsége e szörnyű ese­mények elburjánzásához. 2002 tava­szán még rendben mentek a dolgok. Volt probléma, de a Magyarország nevű beteg elkerült az intenzív osz­tályról és gyógyulófélben volt. Az elmúlt négy év balliberális uralma után újra az Intenzíven vagyunk és állapotunk rohamosan romlik. A súlyos, életveszélyes betegeknél a tendencia mindig ijesztőbb mint az aktuális állapot. Ezt tükrözi Bala­­tonöszöd és Olaszliszka. Hol van Isten ilyenkor? - kérde­zik sokan. Krisztus, Isten fia ott van a szenvedőkben. Ott volt a makói lány­ban , ott volt Olaszliszkán a földrajz­tanárban, ott volt Roger testvérben, amikor lelőtték, ott van a hazugságok miatt szenvedő magyar emberek lel­kében. Ott van Afrikában, Európában, minden földrészen, minden szenvedő­ben. A megyeitekkel, megalázónak - kal együtt szenved, és átviszi őket a poklokon amit az embertársaik okoz­nak nekik. Se nyugatról se keletről nem várhatunk csodát, forduljunk az ég felé, Krisztus felé, és egymás felé, akkor kilábal országunk szörnyű er­kölcsi helyzetéből, melybe a ballibe­rális kormány és médiája sodorta. Csókay András miféle kártérítéssel, miért ment ki az illető az utcára? Egy idősebb járókelő hölgynek a nyakát fúrta át egy gumilövedék, csak néhány milliméterrel kerülve el a nya­­ki verőeret. Neki is azt mondták, hogy minek volt az utcán? Hasonlóan nyilat­kozott a kisebbik kormánypárt elnöke is az ilyen esetekről - miszerint ezek a sérültek maguk felelősek állapotukért, mert mit kerestek az utcán? Úgy látszik, most már azt is számon kérhetik tőlünk, hogy nemzeti ünnepünkön mit keresünk az utcán? A kormánypártok általában is megkérdőjelezik az „utcai politizálást”, azt állítva, hogy parlamentáris demok­ráciában az Országgyűlésben kell po­litizálni. Arról szemérmesen - vagy inkább szemérmetlenül - hallgatnak, hogy míg ők a közmédia birtokában az Országgyűlésen kívül számolatlan sze­replési lehetőséget kapnak a rádió- és televízió-műsorokban, az ellenzéknek alig van megszólalási lehetősége, így csak gyűléseken, rendezvényeken tudja tartani a kapcsolatot a választóival. A rendőri túlkapások miatt ki­robbant összetűzésekre hivatkozva a hatóságok tovább szűkítettek a gyü­lekezési törvény eddig is szerény le­hetőségein. A főváros döntése szerint a jövőben - a városlakók nyugalmá­ra hivatkozva - engedélyhez kötik a hangosítók használatát, és a városkép védelme ürügyén még az ideiglene­sen, néhány órára épített emelvények, dobogók létesítését is a városkép-vé­delmi bizottság engedélyéhez kötik. Ha netán három hétig nem ülésezik a bizottság, vagy nem tűzi napirendjére az engedélyek megtárgyalását - ak­kor gyakorlatilag nem lehet gyűlést tartani. Demokratikus jogrendünk aláaknázol arra is gondoltak, hogy (folytatás a 3. oldalról) 1990-ben a közvagyon mai áron kb. 150 milliárd dollár lehetett, az ál­lam nettó adóssága pedig 30 milliárd dollár. 2005-ben az állam nettó adós­sága 70 milliárd dollár, a vagyona vi­szont már csupán 30 milliárd dollár. 15 év alatt tehát a magyar közvagyon 160 milliárd dollárral csökkent. Mindezt a multinacionális válla­latok erőfölényükkel visszaélve „szi­vattyúzták” ki a magyar társadalomból. A magyar „köz”-t megtestesítő ál­lam tehát teljes csődben van, és ennek okozója, a jelenlegi válság végső oka éppen az itt vázolt mechanizmus. Ezzel elérkeztünk a dolgozat leg­kényesebb pontjához. Annak kimondásához, hogy Ma­gyarországon ugyan de jure létrejött a „demokrácia, jogállam és piacgazda­ság, de facto viszont maga a rendszer két tucat globális óriásvállalat erőfö­lényre épülő „hatalom-gazdasága” a „lokális” kollaboráns elitek által működtetve. A válság legmélyebb oka tehát az, hogy ez a globális hatalom-gaz­daság olyan arányban zsákmányolja ki a magyar társadalmat, hogy az már önmaga elemi szintű reprodukciójára sem képes. Sőt, most, amikor az állam és a lakosság éppen annak érdekében az engedélykötelessé tett emelvényt ne lehessen valamely járművel he­lyettesíteni. Rendőrségi engedély kell a gyűlésekhez használt jármű­vek igénybevételéhez is. A legtöbb tömeggyűlés színhelyén van elsőse­gély szolgálat, mozgó WC, hangosító berendezéseket szállító autó, emel­vény kellékeit szállító autó, mozgó büfé, reklámanyag-osztó autó - nos, rendőrségi engedély hiányában ilyen járművek nélkül nem tartható nagy­gyűlés. A megélhetési-gazdálkodási nehézségeik ellen tiltakozó gazdák ellenében már élt a rendőrség a rá ruházott joggal, és a közlekedés aka­dályozása címén nem engedélyezte Budapesten a traktoros felvonulást. Előre látható, hogy a gazdák a jö­vőben sem fognak engedélyt kapni arra, hogy erőgépeikkel vonuljanak fel, míg például a meleg-felvonulá­sok lépésben haladó 101 teherautója nem lesz a közlekedés akadálya. A várható diszkrimináció megelőzése érdekében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, Jakab István az Alkotmány­­bírósághoz fordult. 23-án este telefonált a fél főváros. Szinte mindenki felhívta ünneplő tár­sát, máshol lakó családtagjait és ro­konait, hogy épségben hazajutottak-e, el tudták-e kerülni a rendőrbotokat, ólmosbotokat, kardlapokat, gumilö­vedékeket, kivető-hálót, ruhákat tönk­retevő festékes vízsugarat, könnygázt, vagy a rendőrlovak patáit. A többség ezeket szerencsésen elkerülte. Egye­lőre. adósodott el, hogy továbbra is magas színvonalú „munkaerő-áruval” lássa el az itt tevékenykedő multinacionális vállalatokat, újabb hatalmas forrás­megvonással büntetik. Erre irányul a miniszterelnök meg­szorító csomagja, amelynek a válasz­tások előtti tudatosan megtévesztő letagadása, és e tény napvilágra kerü­lése a válság közvetlen kiváltó oka. Szembesülni kell azzal, hogy a glo­bális hatalom-gazdaság viszonyai kö­zött a hazugság „strukturálisan kódolt”, hiszen minden politikai erő csak akkor remélheti a kormányra kerülést, ha kol­laborál a diktáló globális erőkkel. Ha viszont ezt nyíltan tenné, akkor ezek az erők ugyan szívesen látnák kormányon, de a vesztes helyzetük ellen tiltakozó polgárok nem válasz­tanák meg. Minden politikai erő tehát a saját társadalmának reprodukciós érdekei és a multinacionális vállalatok hatalmi ér­dekei között vergődik, és hazudik, dez­­informál többnyire mindkét félnek. (Hiszen a kormány nemcsak a köz­véleményt vezette félre, hanem Brüsz­­szelnek is hazudott már többször is!) A válság tehát csak akkor oldható meg, ha a külső és belső elitek (ma­gyar politikai és gazdasági vezetők, az EU vezetői, az IMF, a Világbanki hitelminősítők, a globális média stb.) elfogadják az itt vázolt logikát, és in­tézményesen együttműködve megpró­bálják a rendszerváltás összeomlóban lévő rendszerét korrigálni. E korrekció lényege csakis az le­het, hogy megkíséreljük a globális szereplőket saját hosszú távú straté­giai érdekeikre építve jobb belátásra bírni. Ez azt jelentené, hogy átmenetileg akár profitjuk csökkentésével is, de hozzájárulnának a magyar társadalom általános reprodukciós válságának a megoldásához, amelyet végső soron az ő túldimenzionált profit-éhségük váltott ki. E megoldás ma még utópisztiku­sán hangzik, de ennél utópisztikusabb csak az, az elképzelés lehet, amely a „main stream” recept szerint neo­liberális „strukturális reformokkal” próbálja a helyzetet megoldani. Ezért az Európai Unió Bizottsá­ga rendkívül súlyos hibát követett el azzal, hogy a szeptember elején be­nyújtott magyar konvergencia prog­ram kapcsán meg sem kísérelte az e dolgozatban is vázolt narratíva szerint értelmezni a magyar válságot. Ehelyett automatikusan a kényel­mes megoldást választva teljesen a neoliberális narratívát tette magáévá, mintha ez abszolút evidencia volna. Vagyis evidenciaként fogadta el azok­nak a globális hatalmi aktoroknak a narratíváját, amelyek rövidlátó, cinikus gátlástalansággal kifosztották a magyar társadalmat, és most a válság következ­ményeit az eddig is általuk kifosztot­­takra próbálják visszahárítani. Ha az EU nem változtat ezen a megközelítési módján ő maga is ak­tívan járul hozzá a magyar válság­folyamat eszkalálódásához, ami be­láthatatlan következményekkel járhat egész Európa számára. V & V Fogorvosi rendelő Dr.Vág János fogszakorvos a Damjanich u. 3 l/A fsz. 2. alatt rendel (Budapest,VII. kér.) hétfő-szerda: 14.00-19.00, kedd-péntek: 9.00 -14.00 Időpontegyeztetés a 321-6819, vagy a 06-20-341-5980 telefonszámon. Konzerváló fogászat (tömés, fényrekötős tömés, gyökérkezelés), rögzített és kivehető fogpótlások, ultrahangos főgkőeltávolítás, iontoforézis kezelés, röntgen If}. Dr.Vág János fogszakorvos (klinikai orvos) Rendel: kedd, csütörtök 16-18-ig Időpontegyeztetés: 321-6819 (rendelési időben), 318-0950, 318-0959 mellék: 5919,5908 (napközben), 466-0289 (esténként) Nagyörlőfogak gyökérkezelése (laterál kondenzációs gyökértömés), csapos fogfelépítés, nagyörlőfogak esztétikus restaurációja, vállasán előkészített koronák nemesfémből Ünneplés könnygázfelhőben

Next

/
Oldalképek
Tartalom