Nyugati Magyarság, 2006 (23. évfolyam, 2-11. szám)
2006-02-01 / 2. szám
P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, CANADA NYUGATI 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. GQpamgjagBams CDd® W®sG ° catDmgFaBs dTScgcgOdlcgmG XXIII. évf., 2. szám, 2006. február A DEMOKRATIKUS ÉS NEMZETI SZELLEMŰ NYUGATI MAGYARSÁG HAVILAPJA 260.- Ft - $ 4.50 BARTIS FERENC Milyen ez a világ? Bartis Ferenc író, újságíró, az Összmagyar Testület elnöke nyílt levélben fordult Jean-Marie Montelhez és Jean-Marc Roirant-hoz a CIDEM (Citizenship and democracy) igazgatójához, illetve elnökéhez. Levelét némi rövidítéssel közöljük. Milyen ez a világ? Kimondottan az értekezlet tárgyköréhez és témájához ragaszkodva, ekképpen fogalmaznék: felemás, önmagának ellentmondó, emberellenes. Vagyis: az ember gyilkol és öngyilkosságot követ el, épít és rombol, keresi az Istenhez vezető utat miközben nem találja saját leikéhez a tiltótáblákkal teletűzdelt ösvényt. Érthető tehát, ha bizonyos érdekcsoportok azt nyilvánítják természetesnek, ami eleve emberellenes. Ilyen körülmények között és ilyen tömeglélektani viharokban könnyű volt beindítani egy világméretű új rabszolgarendszert, világuralmat, amit előkelőén és fondorlatosán globalizációnak „kereszteltek” el. Tessenek összeszámolni: ma, a XXI. században a világ összlakosságának hány százaléka él kisebbségi sorsban, menekült-státusban, vagy éppen hazátlanul? Hány ember éhezik, szomjúhozik, nélkülöz és tengődik a legembertelenebb ideológiák szektáiban? Én ezennel egy olyan nemzet érdekében szólok, amelynek a hazáját földarabolták, területének háromnegyed részét, lakosságának 60%-át dobták oda prédaként más országoknak vagy éppenséggel még nem is létező állam-alakulatoknak. Ez az ország Magyarország! Amely évezreden át védte Európát a közel- és távol-keleti nem-keresztény vallású és kultúrájú hadakkal és hatalmakkal szemben. Magyarország Európa védelmében vérzett el! Magyarország kivégzésének néhány történelmi helyszínét említeném meg: Trianon, Párizs, Potsdam, Teherán, Moszkva, London, Washington stb. Valamikor a magyarság lélekszámúban nagyobb volt a franciáknál, az angoloknál, sőt a germánoknál is, s íme, mára egy amputált országocska lett, egyetlen olyan országként, amely önmagával határos, vagyis a belőle kiszakított területekkel, amelyek pillanatnyilag más államokhoz tartoznak. Az elcsatolt területeinken tengődő magyar nemzetrészeinket megfosztották a legelemibb ember jogaiktól, kitépték anyanyelvűket Szlovákiában, Csehországban, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, sőt még Ausztriában is! S mindezt tették egy olyan nemzettel, amely - létszámához viszonyítva - a világon a legtöbb írót, képzőművészt, tudóst és katonát adta az egyetemes emberiségnek, sőt 1848-49-es forradalma és szabadságharca révén nemcsak a magyarokért küzdött, hanem a Világszabadságért! Hadd említsem meg, hogy Goethe megalkotta a világirodalom kifejezést, Petőfi Sándor pedig megalkotta a Világszabadság fogalmát, amiért hősi halált halt. 1956-ban a Magyar Forradalom és Szabadságharc alapjaiban rengette meg a kommunista diktatúra világuralmát, amit később még maguk a volt szovjet-orosz politikusok is elismertek. De mindkét forradalmunk és szabadságharcunk alkalmával Nyugat-Európa és Amerika cserben hagyott bennünket! Hogy befogadta menekültjeinket, akik a bitófák alól és a sortüzek elől iramodtak neki a világnak, tény, de az is igaz, hogy többszázezer szakképzett, becsületes magyart kaptak ajándékba, akik mind Nyugat-Európában, mind Amerikában, Ausztráliában és szerte a nagyvilágban példásan megálltak a helyüket. Az adott országok ma is büszkék a magyar forradalmárokra és szabadságharcosokra. .. Nem ezt érdemelte Magyarország! Történelmi szerepet vállalt a két Németország egyesítésében is. De a világ feledékeny. S olyannyira feledékeny, hogy a saját ígéreteit is elfelejti! Viszont tudnia kell egyet: Magyarország tönkretételével tűzfészket csináltak a Kárpátmedencéből, a Balkáni térségből, s amíg ez az áldatlan helyzet meg nem oldódik, nem lesz tényleges béke Európa kebelében. Tisztelt Értekezők! A jelek és a tapasztalat szerint, az EU nem oldott meg egyetlen olyan problémát sem, amelyek miatt mi itt összegyűltünk. S az EU-ra a mostani szerkezeti fölépítésében és működési módszertanában nem is lehet számítani. Mert az EU egy világuralmi törekvés, egy új rabszolgarendszer kiteljesítésének az eszköze, intézményrendszere, és nem az európai országok szövetsége. Tehát, az említettek tudatában kell gondolkodnunk és cselekednünk. Örvendek, hogy a franciák mindezt fölismerték és elutasították az alkotmánynak álcázott EU-okmányt, amely az állampolgárokat hitüktől, nemzetségüktől, emberségüktől akaija megfosztani, kimondottan munkaerővé akaija degradálni az embert, akit Isten a saját képére teremtett... Kérésem, ami ebben az esetben követelésem is: Franciaország és az itt képviselt országok tegyenek meg mindent azért, hogy az elcsatolt magyar területeinken nemzetközi ellenőrzés mellett biztosítsák a teljes önrendelkezést, az élet minden területére és tevékenységére kiterjedő autonómiát és valamennyi elcsatolt területünkön a magyar nyelv legyen az adott ország második államnyelve! Ezek megvalósítása nélkül nem lehet és nem is érdemes semmilyen demokráciáról, polgári jogról beszélni. Van erre példa! Svájc összlakosságának mindössze 0,64 %a rétoromán, és a rétoromán nyelv 1938 óta Svájc egyik államnyelve! Mert az, akinek nincs semmilyen vallása, hite, nincs nemzetisége, nincs hazája, az világpolgár sem lehet! Az a nemzet, amely önmagát nem becsüli, nem várhatja el, hogy a világ megbecsülje őt. S ezt azért mondom, mert manapság gyakran és sok helyütt összetévesztik a nemzetáruló politikusokat a nemzet szószólóival, akik azért nem vesznek részt a guvemamentális napi politikában, mert nem akarnak bűnözni. A politizálás, amióta megélhetési és harácsolási lehetőség lett, az emberi lét egyik átka. A nemzetek s így a világ fölött nem uralkodni, hanem azokat szolgálni kell! Ehhez kívánok Mindnyájuknak s az Önök által képviselt országok szószólóinak sok sikert. Strasbourg, 2005. december 17. DÖBRENTEI KORNÉL Karácsonytól húsvétig A Es utána? A lágyságos szeretet ünnepeit érdessé durvította a történelmi idő. A régi próféták, zord atyák kemény, szigorú szeretete szükségeltetik most, az irgalmatlan igazságosság szeretete. Azért, hogy önmagunkat képesek legyünk méltó módon elfogadni, aztán jóakaratú felebarátainkat s tán egyszer az ellenünk vétkezőket is. Nehéz elvárás ez, mint ahogy nehéz Istenfiának lenni ebben az országban, de még nehezebb a Magyarok Istenének lenni, és ebből következik, hogy talán a legnehezebb itt emberfiának megmaradni. Ahol minden erkölcsi parancsolat, szeretetből támadó nagyvonalúság a visszájára fordul, fordíttatik. A szép idealista törekvést, jézusi sugallást, hogy szeresd ellenségeidet, akik kiirtásodtól sem riadnának vissza gyűlölségükben, vad pénzracionalizmus kérdőjelezi meg. Teszi nevetségessé a bocsáss meg hóhéraidnak elvét, akik viszont soha nem bocsátanak meg neked, gesztusodat gyöngeségnek, félelemnek minősítik. Itt ahol, ha odatartod önként és védtelenül orcád másik felét, nemhogy teketória nélkül megütnek újra, de még beléd is rúgnak. Itt, ahol körbeállják a karácsonyfát - rövid békesség a hosszú békétlenségben - a gulágról szabadultak, akiket még 1968-ban is priuszosokként tartottak számon, a recskiek, a hortobágyi kitelepítettek, a „kényszer-emigránsok”, az anyaország által részben megtagadott testvéreink a szétdúlt Kárpát-medencében, az ötvenhatosok, köztük az életfogytigra átminősített halálra ítéltek, a pap, aki a börtönben morzsákból gyúrt ostyát és misézett. És akik lehet, hogy a születés szent pillanataiban már a bacsoda hályog! Igen, az angyalt idézve: „... más lóg a fán, nem cukorkák: / Népek Krisztus, Magyarország. / És elmegy sok ember előtte: / A Katona, ki szíven döfte, / A Farizeus, ki eladta, / Aki háromszor megtagadta, / Vele mártott kezet a tálba, / Harminc ezüstpénzért kínálta./ S amíg gyalázta, verte, szidta: / Testét ette és vérét itta”. Itt tart az ország, amelyről valamikor - pontosan 1846-ban - szent gerjedelmében Petőfi ezt írta a Magyar nemzet című versében: „Ha a föld Isten kalapja, / Hazánk a bokréta rajta!”/. Erre egy későbbi másik nagy költőt parafrazálva csak annyit mondhatok: milyen volt hervadása, nem tudom már. De tudom, és mindnyájan tudjuk, kötelesség tudni! Mert itt nem csupán az a baj, hogy a kereszténységnek mint erkölcsi magatartásformának emberséget és emberiséget mentő, szolgáló törvényeit - bennük a Tízparancsolat, vagy akár a Hegyi beszéd gondolataival -, az egyediség szintjén rúgták, rúgják fel, hanem az, hogy ha az elkövetők megigazulnak, bűnbocsánatot, azaz feloldozást nyernek. Ám nálunk az országvezetésre kivagy megválasztott elit zöme járult hozzá, teremtette meg, emelte a hivatalosság rangjára, tehát legitimizálta a sátáni működést és annak egész eszköztárát. És ez már nem bocsánatos, ez már halálos bűn. Ajánlom a nemes lelkű „emberhalászok” figyelmébe: valóban fejtől büdösödik a hal, a szagot a fenyőillat sem nyomja el. Hát csínján a kánai menyegzővel, nézzük meg jól, mit s kiket is szaporítunk. (folytatás a 4. oldalon) A honalapítás temploma. Tervezője, Csete György Príma Primissima-díjat kapott. Interjúnk az 5. oldalon. bitsi Húsvét előtt-bői idézik: „Ó, béke! béke! / legyen béke már! / Legyen vége már! / Aki halott, megbocsát, / ragyog az ég sátra. / Testvérek, ha túl leszünk, / sohse nézünk hátra! / Ki a bűnös, ne kérdjük, / ültessünk virágot, / szeressük és megértsük / az egész világot: / egyik rész a munkára, / másik temetésre: / adjon Isten bort, búzát, / bort a feledésre. Hát ilyen egyszerű volna? Békesség ilyen olcsó, belenyugvó, minőség alatti létezést „biztosító”, Trianont elviselve-feledő, a rendületlenül működő, gonosz szolgálóit rendre felmentő áron? Akik az unokáinkkal szemben a régi bűnöket újra elkövethetik? Itt, ahol Márai Mennyből az angyala szerint egy nép csüng a fáról, bár egy része nem lát az örökzöldtől - miIFJ. FEKETE GYULA ✓ ■ ^ Választások eve A köztársasági elnök már a választások jegyében tartotta meg az újévi beszédét. Elsősorban a negatív kampánytól óvta a pártokat, és azt hangsúlyozta, hogy válamennyi törvényesen működő párt a hatályos törvényeket tiszteletben tartva indul a választásokon, ezért nem kell alaptalanul riogatni a lakosságot bármelyikük hatalomra kerülésének következményeivel. Hangsúlyozta, hogy bárki alakít kormányt, nem viszi romlásba az országot. Az ellenzék akár örülhetne is ennek az államfői nyilatkozatnak, hiszen az elmúlt évtizedekben a szocialista párt az ellenzékét folyamatosan fasisztának, és diktatórikusnak minősítette, ám mégsem örül, mert úgy érzi, hogy a nemzeti vagyon elherdálása, az ország eladósítása, a családellenes nemzetpusztító adópolitika folytatódása elkerülhetetlenül nemzeti tragédiához vezet, ezért kötelessége erre felhívni a választók figyelmét, azaz kötelessége „riogatni”. Sólyom László köztársasági elnök január 19-én jelentette be, hogy a 2006. évi országgyűlési választások első fordulóját április 9-ére, a második fordulót pedig április 23-ára tűzte ki. A kormányzás sorsát eldöntő áprilisi voksolásokat októberben az önkormányzati választások követik, amikor a települések első embereit, a polgármestereket, illetve a helyi képviselőtestületeket választják majd meg. A két választás összefügg egymással, mert a pártok és a politikusok egymás között már most, az országgyűlési választások időszakában is úgy állapodhatnak meg, hogy bizonyos engedményeket - például rivális jelöltek visszavonását - a másik fél majd ősszel ellentételez hasonló politikai gesztusokkal. Sok induló világosan látja esélytelenségét, és csak azért jelölteti magát, hogy a tavasszal ismertté tett nevével ősszel könnyebben juthasson helyhatósági mandátumhoz. Várhatóan tehát őszig folyamatosan kampányol az ország: szinte az egész 2006-os év a választások jegyében telik majd el. A parlamenti demokrácia térnyerése, azaz 1988 óta pártok százai alakultak és szűntek meg Magyarországon. Hatósági nyilvántartás szerint ma összesen 196 párt működik az országban. Magyar sajátosság, hogy míg a baloldal viszonylag egységes, azaz kevés pártra koncentrálódnak a szavazatok, addig a polgári oldal szétforgácsolódott, ezért ezen az oldalon mindig nagyobb volt a választási küszöbérték alatt szereplő pártokra leadott, és emiatt elveszett szavazatok száma. Ez nem véletlenül alakult így. Politológusok általános véleménye szerint a kommunista titkosszolgálatok pártokba belépett ügynökei szisztematikusan aprózták fel a baloldallal rivális kisgazdákat és kereszténydemokratákat, majd a rendszerváltó erőt, a Magyar Demokrata Fórumot is. A Fidesz Polgári Szövetség egy véletlen és szerencsés körülmény miatt kerülte el ezt a sorsot, egyszerűen azért, mert a kezdetben nagyon fiatal tagok közé nem tudtak pártszakadáshoz szükséges mértékben hasonlóan fiatal korú ügynököket elhelyezni. Nem tekinthető véletlennek, hogy a történelmi múltú Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt mellett még további 15 kisgazda és agrárpárt van - például a Független Kisgazdák Országos Pártja, a Kisgazdapárt, a Megújult Független Kisgazdapárt, a Reform Kisgazdapárt, a Magyar Kisgazda és Polgári Párt, a Kisgazdák Demokratikus Szövetsége, a Demokratikus Kisgazda- és Polgári Párt, az 1930-2000 Kisgazdapárt, vagy a Kereszténynemzeti Radikális Kisgazda és Polgári Párt. (folytatás a 6. oldalon)
