Nyugati Magyarság, 2005 (23. évfolyam, 2-12. szám)

2005-07-01 / 7-8. szám

8. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2005. július-augusztus A délvidéki magyar összefogásért Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke június végén levélben fordult Kasza Józsefhez, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöké­hez a délvidéki magyarság sorskérdé­seiben történő közös fellépés érdeké­ben. A levelet jelentéktelen rövidítés­sel közöljük. Tisztelt Elnök Úr Nézzük meg mit tudunk tenni ezekben az eseménydús időkben, olyat, amiből a vajdasági magyarság­nak is haszna lehet. Ha megvizsgáljuk a VMSZ két utóbbi közleményét, magától ér­tetődő, hogy három dologban tud­nánk közösen lépni. Az első természetesen a kettős ál­lampolgárság. Erősítsük meg egy kö­zös közleményben, hogy to-vábbra is tartjuk magunkat a pártjaink által fel­kért prof. Dr. Szalma József által ve­zetett szakértői bizottság által megfo­galmazott törvénymódosítási javaslat­hoz. A második az autonómia. A VMDP-ben egyetértünk a VMSZ ez év június 10-én közleményben meg­fogalmazott megállapításával, misze­rint „ami történik, az nem más, mint a deklaratív szinten létező kisebbségi jogok durva megcsúfolása. Szerbia ilyen kétszínű kisebbségi politikával nem juthat el az EU küszöbéig sem”. A gyakorlat azt mutatja, hogy a szerb politikai eliten belül a kétszínűség elsősorban a kisebbségek tényleges autonómiájának elfogadásával kap­csolatban nyilvánul meg. Vonassa vissza a VMSZ a Várady-Korhecz-Jó­­zsa-féle, a nemzeti tanácsra vonat­kozó törvénytervezetet. Ha a Kostunica vezette szerb kor­mány mégis meg akarja tartani a tör­vénytervezettel garantált politikai el­lenőrzés rendszerét, s továbbra is mellőzi a tényleges autonómiát, ám tegye. De ne a VMSZ támogatásával. A VMSZ jelenlegi politikai viszonya a szerb kormányhoz, különben sem olyan, hogy indokolttá tenné a ma­gyarok elnyomására irányuló szerb törekvések ily módon történő támo­gatását. Szakítsa már el a VMSZ a szerb ha-talomhoz fűződő legerősebb szálat is. A VMSZ a magyar kisebb­ség szerb részről történő teljes poli­tikai ellenőrzésben játszott dicstelen szerepének feladására gondolok. De ez nem minden. Most valóban arra lenne szükség, hogy a két rele­váns vajdasági magyar párt a magyar autonómia ügyében is együtt lépjen fel. Ezért a javaslatom az, hogy a VMDP választmányának és a VMSZ Tanácsának együttes ülésén ünnepé­lyesen álljunk ki a tényleges, magyar (perszonális) autonómia mellett. S kö­veteljük közösen annak a kisebbségi kódexnek a meghozatalát, amely le­hetővé teszi a magyar autonómiát. Ezt a dokumentumot a VMDP már átadta a szerb kormány illetékes képviselőjé­nek, aki megerő-sítette, hogy az a VMSZ, illetve a Várady-Korhecz-Jó­­zsa féle javaslat mellett a Kostunica által kinevezett munkacsoport napi­rendjére kerül. Kell-e mondanom tisz­telt Elnök Úr, hogy egy ilyen közös javaslatot bizo-nyára támogatna a ma­gyarországi politikai elit nagy része is. Tisztelt Elnök Úr! Fontosnak tartom, hogy akkor amikor erre úgymond történelmi le­hetőség adódik, megtegyük a vajda­sági magyarság alapérdekeinek meg­felelő lépéseket. Csupán ez az oka an­nak, hogy most levéllel for-dulok Ön­höz. Abban a reményben, hogy ebben a fontos dologban megegyezhetünk és együttműködhetünk, tiszte-lettel: Ágoston András Temerin, 2005. június 27. Várják a jelentkezőket a bálványos! találkozóra 1990-ben fiatal magyar és ro­mán értelmiségiek egymást közös gondolkodásra szólították. A bálvá­­nyosi vár alatti kemping adott ott­hont az első szabadegyetemnek. Később, ahogy egyre többen és többen érkeztek, a tábor átköltözött Tusnádfürdőre. A találkozót sokan erdélyi Woodstocknak is hívják. Éppen most lett kamaszkorú. Idén rendezik tizenhatodszor, a szokott időben, július 17-23-a között.- Mi várható az idén a politikai részben és a szórakoztatóban ?- Mindenekelőtt pontosítani szeretnék, ez most már nem Bálvá­­nyosi Szabadegyetem, hanem 2000-től Bálványosi Nyári Szabad­­egyetem és Diáktábor, mivel 2000- től lett igazi diáktábor jellege és fektetünk nagy hangsúlyt a szaba­didős programokra, koncertekre. Az idei rendezvény is - az előző évekhez hasonlóan - három főbb részből rakható össze: az első a főelőadások, ahol gazdasági, köz­életi, politikai kérdéseket vitatnak meg vendégeink, a második pillér a műhelyprogramunk, a harmadik pedig a szabadidős rendezvények, koncertek, bulik, sportvetélkedők - mondta a szervezők egyike az Er­délyi Gondolat Egyesület, az ERGO igazgatója, Illyés Szabolcs. Az idei évben elsősorban az aktu­ális politikai, közéleti problémákat vitatjuk meg, gondolok itt a fran­cia, holland nem után elterjedt eu­rópai hangulatra, vagy a december 5-i népszavazás után kialakult han­gulatra, vagy biztos, hogy éles kri­tikák, vagy méltatások fogják érni a romániai kormány tevékenységét. Úgy gondoljuk, hogy ezek a té­mák igazi kihívást fognak jelenteni a közép-európai értelmiségieknek, az érdeklődő diákoknak, ugyanak­kor pedig a műhely programjaink­ban idén jelentkezünk először ter­mészettudományi előadássorozat­tal, s a klasszikus gazdasági régió fejlesztéséről szóló témáinkkal is nagy érdeklődésre tarthatunk szá­mot. A zenei és az alternatív prog­ramok szervezésében az előző évekhez hasonlóan arra törekszünk, hogy ne ismételjük magunkat, igazi minőségi zenei csemegét nyújtsunk a résztvevőknek.- Hány műhelysátor lesz, ahol aztán igazán kibeszélhetik, kivitat­­kozhatják magukat a hallgatók?- Lesz egy délelőtti és egy dél­utáni főműhely, főprogram és azon kívül a tábor folyamán tíz külön­böző műhelyben vitatják meg a szervezők a gazdaság, politika, kul­túra aktuális kérdéseit.-A fősátorban zajlanak a legér­dekesebb, illetve a legnagyobb kö­zönséget vonzó előadások, és eze­ken az előadásokon neves politiku­sok szoktak megjelenni. Kikre szá­mítanak az idén?Magyarországról, Romániából, más országokból?- Nagyon sok illusztris vendég­nek küldtünk meghívót, így Romá­niából miniszterek, államtitkárok, kormánytanácsosok jönnek számí­tásba, reményeink szerint meg fogja tisztelni rendezvényünket a külügyminiszter, a parlamenti kap­csolattartásért felügyelő miniszter. Magyarországról a hagyományok­hoz híven Orbán Viktor előadása fogja zárni a tábort szombat dé­lelőtt, ugyanakkor számítunk Varga Mihály, Németh Zsolt, vagy akár Tabajdi Csaba részvételére is. Ne­ves magyarországi, romániai és kö­zép-európai cégek vezetői fogják megvitatni a gazdasági lehetősége­ket Romániában. Ugyanakkor pe­dig jónéhány európai parlamenti képviselő, nemcsak Magyarország­ról fogja megtisztelni rendezvé­nyünket.- Lesz-e újdonság a szórakoz­tató részlegben?- Meggyőződésem, hogy a résztvevők egy nagyon színes ze­nei palettán válogathatnak, többek között a román népzene feldolgo­zásai, a felvidéki Gyimes együttes koncertje, vagy a Száztagú Cigány­­zenekar koncertje közül. Minden évben arra törekszünk, hogy ne is­mételjük az előző évi koncertjein­ket, és kerüljük el azoknak az egy­ütteseknek a meghívását, akik a kö­zelmúltban nagyon sokszor voltak ebben a táborban. így próbáljuk megtartani a rendezvény zenei színvonalát és próbáljuk emelni minden évben. (http.V/erdely . ma) Bővebbet: Kolozsváron a KMDSZ irodában, Avram láncú u. 21, office@kmdsz.ro ; Csíkszeredában a Hők Sapien­­tia irodában, Szabadság tér 1, hok@sapientia.siculomm.ro; Nagyváradon a PKED irodá­ban, Városháza u. 36, ep­­ked@partium.ro Székelyud­varhelyen az UFF irodában, Kossuth Lajos u. 20, uff@uff.ro A kisebbségi kultúrákért A Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület tevékenységéről A pilisvörösvári székhelyű Muravi­dék Baráti Kör Kulturális Egyesület a határon túli magyar közösségek - főként a muravidéki magyarok - és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával kapcsolatos tevékenységeket végez. Értendő ezen művészeti kiállítások, alkotótáborok, irodalmi estek, könyvbemutatók, be­szélgetések, tudományos konferen­ciák szervezése, a nemzetiségi okta­tással kapcsolatos tudományos kuta­tómunka, könyv- és folyóirat-kiadás. Az egyesület irodalmi-művészeti fo­lyóirata, a Muravidék 2001-től évente kétszer jelenik meg. Az a baráti kör, amely 1997 de­cemberében 11 alapító taggal létre­hozta a Muravidék Baráti Kör Kul­turális Egyesületet (MBKKE), már 1996-tól szervez programokat Ma­gyarországon és külföldön muravi­déki művészek és írók részvételével. Az MBKKE-nek jelenleg (2005. má­jus 25-i állapot) 148 magyarországi és különböző országokbeli (termé­szetesen Szlovénia is ide tartozik) - nagyrészt művész, író, nyelvész és pedagógus tagja van. 1995-ben a későbbi alapító tagok néhányának figyelme a Muravidékkel kapcsolatos kulturális, főként iro­dalmi-művészeti kérdésekre te­relődött. Azonnal szembeötlött azon­ban az ottani sajátos kétnyelvű is­kolarendszer helyzete is, amelynek tanulmányozása az MBKKE megala­kulásakor az egyik fő célkitűzés lett. Ez a kétnyelvűnek deklarált, de mindinkább a szlovén egynyelvűség kialakulását eredményező modell az 1959-es bevezetésétől kezdve nagy­ban meghatározza a néhány ezernyi muravidéki magyar sorsát. (Szlové­niában az utolsó népszámlálás adatai szerint alig több mint hatezer magyar él, nagy többségük a Magyarország­gal szomszédos Muravidéken. Az előző népszámlálás óta az itteni ma­gyarok körében több mint 20%-os fo­gyás következett be.) A LEGJELENTŐSEBB PROGRAMOK-Az MBKKE közvetlenül a meg­alakulás után megszervezte a Magyar naiv művészek kiállítás-sorozata 1998 c. programot, amely öt magyar­­országi és külföldi kiállításból állt, összesen nyolc magyarországi, szlo­véniai, szlovákiai és németországi al­kotó részvételével.- A következő évben került sor a Határon túli kortárs magyar művé­szek kiállítás-sorozata 1999 megren­dezésére, amelyen belül hat kiállítás volt Magyarországon és külföldön, összesen 13 művész részvételével a következő országokból: Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Jugo­szlávia, Szlovénia, Svájc, Svédország és USA.- Ezt követte a két évig tartó Kor­társ magyar művészek kiállítás-soro­zata 2000-2001 irodalmi kísérő prog­ramokkal Szlovákiában és Magyaror­szágon, a Phare CBC Magyarország- Szlovákia program támogatásával összesen 34 kiállító művész részvé­telével a következő országokból: Ma­gyarország, Ausztria, Szlovákia, Uk­rajna, Románia, Jugoszlávia, Szlové­nia, Svájc és USA.- Az MBKKE pedagógiai kutató­munkájának részeként nemzetközi konferenciát rendezett Szentgotthár­­don 2000. június 1-től 4-ig Nemzeti­ségi iskolák - Kétnyelvű oktatás cím­mel. A konferencia a nemzetiségi is­kolaügy pedagógiai, pszichológiai, társadalmi-politikai és kulturális vo­natkozásait választotta témául. 24 magyarországi, szlovéniai, ausztriai, németországi és svájci előadó részvé­telével bemutatásra kerültek a szlové­niai Muravidék kétnyelvű iskolái, magyarországi és ausztriai szlovén nemzetiségi iskolák, valamint egyes németországi és svájci kétnyelvű ok­tatási modellek. A konferencia előadásai azonos címen 2002-ben magyar-német-szlovén háromnyelvű kötetben jelentek meg, társkiadó a dél-stájerországi szlovének egyesü­lete, a gráci Artikel-VII-Kulturverein volt. A Nemzetiségi iskolák... c. prog­ram folytatásaként az MBKKE 2002-ben kiadta még Az iskola mint asszi­milációs gépezet c. magyar-szlovén kétnyelvű tanulmánykötetet és 2003- ban a Kisebbségi oktatás és gyerme­kirodalom c., ismét magyar-német­­szlovén nyelvű kötetet.- Művészeti-pedagógiai program­ként határozható meg a nyári képzőművészeti (irodalmi) alkotótábo­rok szervezése, amelyekre 2000-től 2002-ig Leányfalun a Móricz Zsig­­mond Általános Iskolában, 2003-tól az esztergomi Somogyi Béla Általános Iskola (2003. szeptember 1-től Babits Mihály Iskola) pilisszentléleki tagisko­lájában került sor határon túli magyar fiatalok és a befogadó iskolák tanuló­inak részvételével. Az alkotótábor 2005-ben ismét Pilisszentléleken várja az érdeklődőket augusztus 1-től 10-ig.- A Nemzetiségi iskolák - Két­nyelvű oktatás c. kutatáshoz szoro­san kapcsolódik A gyermek- és ifjú­sági irodalom szerepe az anyanyelv megőrzésében c. program, amelynek keretén belül 2001-től könyvbemu­tatók, gyerekraj z-kiállítások, gyer­mekirodalmi műsorok, beszélgeté­sek, konferencia (Kisebbségi gyer­mekirodalmak, Esztergom, 2003) megrendezésére került sor muravi­déki és dél-szlovákiai magyar, vala­mint magyarországi szlovák részt­vevőkkel. 2005-ben elkészült az esz­tergomi konferencia magyar-szlo­­vák-szlovén nyelvű kötete is.- Az MBKKE eddigi legje­lentősebb teljesítményének a 2002-es Hidak a Dunán c. komplex művészeti programsorozat tekinthető, amely 7 társszervező intézmény közreműkö­désével és több mint 140 résztvevővel Magyarországon, Szlovákiában és Ausztriában 16 helyszínen valósult meg az Európai Unió Kultúra 2000 programja támogatásával. A program­­sorozat részeként - a társszervezők egyéb kiadványai mellett - saját ki­állításkatalógus is készült, valamint megjelent a Muravidék két száma.- Az MBKKE rendszeresen szer­vez művészeti és irodalmi bemutatko­zásokat Magyarországon és külföldön 2001-től. Ezek többnyire kiállítás­megnyitókkal egybekötött könyvbe­mutatók és irodalmi műsorok. Többek közt 2003. június 20-án Lendván va­lósult meg egy ilyen program, amely könyv- és folyóiratbemutatóból és a Hidak fotókiállítás megnyitójából állt. (Ez a kiállítás a 2002. évi Hidak a Du­nán programsorozat fotókiállításainak folytatásaként szerepelt.) Legutóbb (2005 júniusában) a Szegedi Közéleti Kávéház szervezésében a szegedi Ki­sebbségi Házban valósult meg MBKKE szerzői est, 2005 júliusától pedig a budapesti Café Komédiumban (Budai Vár, Szent György tér) minden hónap első csütörtökén Köllő Miklós rendező-koreográfus szervezésében az MBKKE ad irodalmi műsort, amelyhez esetenként képzőművészeti kiállítás is kapcsolódik. Végül megemlítenénk néhányat az MBKKE legújabb kiadványai közül: Hagymás István : Magsejtés - esszék; Sárközi László: Dedikáció az örökké­valóságnak - versek, Varga József: Tu­datformáló idők - regény; Székely András Bertalan: Határhártyák. Inter­­etnikus folyamatábrák és pillanatké­pek a Kárpát-medencéből - tanulmá­nyok, esszék, inteijúk; Győrffy Sán­dor (szerk.): Kép-hangok/Bilder-Stimmen - kiállításkatalógus; Ruda Gábor (szerk.) Kisebbségi gyermeki­rodalmak - tanulmánykötet Ruda Gábor Tóth István történész (házigazda) és dr. Székely András Bertalan, a Határhártyák c. tanulmánykötet szerzője egy nemrégi könyvbemutatón.

Next

/
Oldalképek
Tartalom