Nyugati Magyarság, 2005 (23. évfolyam, 2-12. szám)

2005-12-01 / 12. szám

4. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2005. december - 2006. január (folytatás a 3. oldalról) A mi programunknak a lényege ebben a kérdésben az, hogy amit az unió megkövetel, azt be kell tartani, viszont ehhez idő kell és megfelelő feltételek, hogy a gazdák felkészül­jenek. Biztosítani kell a korrekt mintavételt és a szigorú ellenőrzést. Az itt dolgozóknak a tisz­tes polgári életszínvonalat biztosítani kell, ugyanak­kor szigorú számonkérést kell alkalmazni. Aki ezt nem teljesíti, annál a leg­keményebb szankciókat kell alkalmazni. De a hálózatot, a rendszert fenn kell tartani.- Térjünk vissza egy kérdés erejéig a gazdatün­tetésekhez■ Mit teljesített a kormány a vállalt kötele­zettségek közül, és mit nem? Mennyivel tartozik végül is a kormány a gazdáknak?- Ha röviden kell válaszolnom, azt kell mondanom, hogy egy tel­jes évi nemzeti támogatással. Ez meghaladja jelenleg a 150 milliárd forintot. A gazda meg itt áll a köl­csönre vásárolt gépeivel - házán, földjén jelzálog. Hatalmas értéket működtet, mert ha 100 hektár föld értékét nézem, ha a megművelésé­hez szükséges gépek, eszközök ér­tékét, az épületeket, istállókat né­zem, nem kis pénzről van itt szó, és ez nem csavargyártás, hogy le­állítom a gépet, és nem képződik tovább a veszteség. A gazdának, ha elvetette a gabonát, meg kell védenie, mindenről gondoskodnia kell, megtakarított pénzét fekteti be, hogy eljusson a betakarításig, és a végén az értékesítés kockáza­tát is vállalnia kell. Ismerünk olyan országokat - nemrég jártam egy ilyenben - ahol mosolyogva mondta, nem kis cinizmussal az egyik nagy tőkéstársaságnak a képviselője, hogy örüljön a gazda, ha nullával kiszáll. Adja el a föld­jét, mert így legalább nullával ki tud szállni. És majd keres valahol megélhetést. Egy valamiről azon­ban ne feledkezzünk meg: ez az ország, amelyikről beszélek, gaz­(folytatás az 1. oldalról) Ma például az állam úgy szabályozza a közműdíjakat, hogy az egyedül élő „szinglik” fizetnek legkevesebbet, és a nagycsaládosok legtöbbet! A közös ház­tartást vezető családi szeretetet csupán a gáz,- és áramdíjak révén 30-40 szá­zalékkal vámolja meg az államhatalom. Megvámolja persze számos más módon is, például a gyermekek nevelését fe­dező jövedelmek adóterhe révén is. „Magánügy a gyerek!” - mondják ma a szocialista kormány képviselői. Sze­rintük ha valaki a vodkát szereti, akkor adózik a vodkára elköltött jövedelmei után, ha másvalaki szeret világot járni, akkor adózik az utazási költségeket fe­dező jövedelmei után - miért esnének más elbírálás alá a gyerekek? Ha vala­kiknek a gyermeknevelés a hobbija ak­kor adózzanak csak keményen a szen­vedélyük után! 2006-tól a gyermekek iránti szeretetet megvámoló filozófia szerint a kormány egyformán adóztatja meg a jövedelmeket, függetlenül attól, hogy abból gyermekeket tartanak-e el, vagy alkoholt fogyasztanak, vagy kül­földi nyaralást fedeznek. A mai állam­­hatalomnak a szeretet érzését megvá­moló, gyermekellenes felfogása az egész nemzet jövőjét veszélyezteti! Ebben az évben Magyarországon minden három megfogant életből egyet kioltottak a szülők. Vajon miért? Oly­kor csak egy nyaralás, egy személy­­gépkocsi, vagy csak egy drágább ruha kedvéért! Nekik többet jelentett egy gyermek szereteténél a tárgyak, a se­­kélyes élmények szeretete. December végén, az aprószentek ünnepén emlék­szik meg az ország emberi életet és szeretetet tisztelő hányada az abortusz­dag ország, ahol a szolgáltatás olyan színvonalon van, hogy fel tudja szívni az új munkaerőt. Ná­lunk viszont nincsenek olyan ipar­ágak, amelyek fogadnák a felsza­baduló munkaerőt. És akkor arról még nem is szóltam, milyen meg­alázó egy gazda számára, hogy el kell hagyma a földjét, a családját, meg arról sem, hogy kinek jó az, ha elnéptelenedik a vidék.- Négy-öt hónap múlva válasz­tások lesznek Magyarországon. Hogyan készülnek a gazdák a vá­lasztásokra ?- Gondolom elárul valamit a gazdáknak a társadalomban elfog­lalt helyéről, ha elmondom, hogy a magyar gazdák átlagos birtokmé­rete jelentős mértékben meghaladja az európai unió átlagát. Nem olyan elaprózottak ezek a birtokok, mint ahogyan egyesek megpróbálják be­állítani. Igenis az a helyzet, hogy aki itt élethivatásszerűen gazdálko­dik, már Európában is versenyké­pes parcellaméreteket tudhat a ma­gáénak. Ezektől az emberektől nem lehet megvonni azt a lehetőséget, hogy a földjükben lássák boldogu­lásuk zálogát, és hogy nyugdíjas korukban átadják a gyermekeiknek a gazdaságot. Ami a választásokat illeti, a motiváció adott. Meggyőződésem, hogy a magyar gazdatársadalom döntött. A tavaszi demonstráció megerősítette bennünk a tudatot, hogy a saját kezünkbe kell venni a sorsunkat. Ma már ott tartunk, hogy például a tavaszi megmozdu­lásunk példaértékűvé vált a nyu­liberalizáció elmúlt 49 évében a hedo­­nizmus oltárán elpusztított nyolc mil­liónyi áldozatra. Vajon tekinthetnek-e őszinte szeretettel szüleikre az abor­tuszt elkerülő testvérek? Ők miért úsz­tak meg a vödröt? Netán, csak vélet­­lenségből, mert éppen hiánycikk volt a kívánt autómárka? Szeretet nélküli világunkban nem csak azokat vámolják meg, akik szere­tik a családjukat, hanem azokat is, akik szeretik munkájukat, munkahelyüket, vagy lakóhelyüket. Gyakori tapasztalat, hogy egy munkahelyi közösségben az kapja a legkevesebb fizetést, aki legjob­ban szereti a munkáját és munkatársait. Kihagyják a jutalomból, fizetéseme­lésből - hiszen láthatóan kedvvel végzi a dolgát, szereti a munkahelyét - és olyannak adnak többet, aki bármi csekély plusz többletért elhagyná munkatársait. Ma már nincs becsülete a munkahelyét, munkatársait szerető dolgozónak, és a legtöbb munkahelyen megszüntették a huzamosabb ideje ott dolgozók „törzs­gárda” klubjait is. Kihűlt a munkaválla­lókból a szakmabeliek szeretete, a szak­mai közösség vállalása is, mert ezt a szo­lidaritási érzést megvámolták azok a szakszervezeti vezetők, akik szó nélkül mindig elfogadták a szocialista kormány­zat bármely megszorító intézkedését, de sztrájkokat szerveztek a polgári kormá­nyok ellen még akkor is, ha azok adni akartak, csakhogy a részrehajló szakszer­vezetek szerint keveset. A jövő évi költségvetés kettős mér­cével méri az egyházi és az önkormány­gat-európai gazdák és gazda-ér­dekképviseletek szemében is. Személyesen megtapasztalom, va­lahányszor Brüsszelben járok. Gyakorlatilag ők is látják, hogy itt hatalmas változások előtt állunk. Az Európai Unió fel akarja ál­dozni a mezőgazdaságát az egyéb előnyökért. Több mint 70 százalékkal akarja csök­kenteni a piaci támogatá­sokat. A teljes liberalizá­ció irányába mozdul el. Az, hogy mi három héten keresztül jeleztük Európá­nak, hogy ezt nem tűrjük tovább, valahogy kezd át­ragadni a többiekre is. 1997-ben mi kezdemé­nyeztük az aláírásgyűjtést a népszavazási kezdeménye­zéshez. Amikor a Med­­gyessy-kormány hatalomra került 2002-ben, aratás közben mentünk ki az utakra tiltakozni a földtörvény módosítása ellen. Már akkor megmondtuk, hogy föld ügy­ben nem volt, nincs és nem lesz alku. Ezt tisztán és világosan meg­mondtuk minden kormánynak. El kellett döntenünk, milyen formációban, hogyan működünk tovább. Úgy gondoltuk, hogy nem alakítunk pártot. Azt mondtuk, megcsináljuk a saját programun­kat, és azt a pártot támogatjuk, amely ezt felvállalja. Az országos választmány az elkészült progra­mot jóváhagyta, a kongresszus elé terjesztettük, és november 26-án Hódmezővásárhelyen, négyezer gazda jelenlétében, 83 százalékos küldöttrészvétellel, egyhangú sza­vazással elfogadtuk. Innentől kezdve a MAGOSZ-nak van egy hivatalos programja. Ezt átadtuk Orbán Viktor elnök úrnak, je­lezve, hogy ennek a programnak a megvalósításában partnerek va­gyunk a választásokon is. Sokan azt gondolják, hogy a gazdák he­zitálnak. Nem hezitálnak. Mi egy­értelművé tettük hogy megvan a saját értékrendünk, tisztában va­gyunk önnön érdekeinkkel, és mindent megteszünk, hogy ez a program megvalósuljon. zati iskolákat és szociális otthonokat. Az egyházi intézmények egy tanulóra vagy egy szociális gondozottra, egy el­látott hajléktalanra vetítve lényegesen kevesebb költségvetési támogatást kap­nak majd, mint mások - holott az ál­lamhatalomnak semlegesen, a fenntar­tótól függetlenül, egyformán kellene elismernie és segítenie akár az oktatói, akár a szociális gondozói munkát. Az ellenzékkel párbeszédet fenntartó kor­mánypárti politikusok azzal az érvvel mentegetőznek, hogy kevés a költség­­vetési pénz, és ezért nem tudnak egy­formán támogatni. Ha az önkormány­zat által fenntartott szociális otthonok­ban alacsonyak maradnak a fizetések, akkor még több ápoló és még több or­vos távozna nyugati uniós országokba, mint eddig - kell tehát emelni az illet­ményüket. Az egyházi intézmények­ben pedig - mondják - nem lehet baj, mert az orvosoknak és ápolóknak amúgy is szeretniük kell a gondozot­takat, és nem hagyhatják őket ma­gukra. Eszerint a szociálliberális kor­mány már előre beépíti a szeretet vám­ját a 2006. évi állami költségvetésbe az egyházi intézmények alacsonyabb tá­mogatásának a formájában. Az Országgyűlés november utolsó napjaiban hiúsította meg azt az ellen­zéki kezdeményezést, hogy december 24-e munkaszüneti nap legyen. A kor­mánypárti ellenérvek szerint már ma is túl sok a keresztény egyházak érde­keit képviselő munkaszüneti nap - és sorolták a Karácsony, Húsvét, Pünkösd A föld a magyaroké Orbán a gazdákat sújtó luxusprofitról A Fidesz leendő agrárprogramjának egyik legfontosabb eleme az, hogy nem csökkenhet a gazdáknak járó uniós támogatás - jelentette ki Orbán Viktor Hódmezővásárhelyen. „Olyan kormányt akarunk, amelyik nem járni hozzá ahhoz, hogy az Euró­pai Unió agrártámogatási rendszerét úgy alakítsák át, hogy kevesebb jusson a ma­gyar gazdának, mint amennyi eddig ju­tott” - mondta a Fidesz elnöke a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szö­vetségének (MAGOSZ) kongresszusán. A leendő program második pillére: a föld a magyaroké, a föld a gazdáké- szögezte le a Orbán és hangsúlyozta, a családi gazdaságokat továbbra is tá­mogatni kell, törvényt kell alkotni erről. „A gazdákon nyerészkedők lu­xusprofitját le kell tömi” - mondta. Or­bán szerint a gazdáknak tulajdont kell szerezniük a feldolgozóiparban és az élelmiszer-kereskedelemben, különben mindig luxusprofitot fognak besöpörni a gazdákon, ha nem veszik kézbe eze­ket az ágazatokat is. A következő választások után - te­kintettel az ország nagyon nehéz hely­zetére - nem egyszerűen pártkormányt kell alakítani, hanem nemzeti kormányt- mondta Orbán Viktor. Egy nemzeti kormányban ott a helye a magyar gaz­dák képviselőinek is - fűzte hozzá. .Minden gazdaellenes, minden vagyoni döntést, amelynek az a célja, hogy a ma­gyar gazdákat meggyengítse, a lábuk alól a talajt kihúzza, annulálni fogunk” -jelentette ki a politikus. Orbán Viktor arra kérte a jelen­levőket, legyenek a Fidesz szövetsége­sei az elkövetkező néhány hónap küz­delmében. „Ha a vidék azt akarja, hogy a vidéknek súlya legyen, hogy szavá­nak befolyása legyen, akkor részt kell vállalnia az első számú döntésben, ez pedig a választásokon való részvétel” - jelentette ki. A választási győzelem első számú feltétele, hogy a magyar vidéken a vá­lasztási részvétel ugyanolyan magas kell legyen, mint a fővárosban - mondta Orbán Viktor. Azt kérte a ma­gyar gazdáktól, „álljanak a magyar vi­dék élére, mozgassák meg az embere­ket, kopogtassanak be mindenhova”. „Akik úgy gondolják, változtatni kell, azok mozgósítsanak energiákat és erőket” - tette hozzá. és Mindenszentek munkaszüneti nap­jait - nem kell ide még egy, szerintük „klerikális” ünnepnap. A leszavazott kezdeményezés azért sejtet egyházel­lenes indulatokat, mert várhatóan mun­kaszüneti nappá avatják május kilen­cedikét, mint „Európa napot” - holott a lakosság ezt kevésbé igényli, mint de­cember 24-ét. Azért is indokolatlan volt az elutasítás, mert a munkaadók nagy többsége - közöttük az állam is - nem várja el alkalmazottaitól a de­cember 24-i munkavégzést, és lehetővé teszi, hogy ezt a napot egy közeli szombati napon dolgozzák le. A szeretet ünnepe mindig is inge­relte a hagyományosan egyházellenes szocialista és liberális politikusokat. Két évvel ezelőtt rádiójukban a Szent­este óráiban bíztatták a keresztények kiirtására eszmetársaikat, és az elmúlt napokban egy ilyen eszmeiségű tele­vízió közölt pomófilmet Magyarország védőszentjéről. Ennek a politikai kö­vetkezménye valószínűleg hasonló lesz: a liberális média-diktatúra ismét a tiltakozókat festi le szélsőségesnek, diktatórikusnak és a szabad vélemény­­nyilvánítás legfőbb ellenségének. Karácsony ünnepe előtt menet­rendszerűen erős politikai támadás is érte a keresztény egyházakat. Egyes kormánypárti politikusok annak a Va­tikánnal kötött egyezménynek a fel­mondását követelték, amelynek kere­tében a magyar állam támogatja az egyházak hitéleti tevékenységét, azaz a papok, lelkészek fizetését és bérter­A szeretet vámszedői Családok mehetnek tönkre Sok százezer családot közvetlenül veszélyeztet a kormány gazdaságpoli­tikája -jelentette ki Orbán Viktor, a Fi­desz elnöke a Gazdasági Konzultáció budapesti fórumán azzal kapcsolatban, hogy a Fitch hitelminősítő intézet le­rontotta Magyarország hosszú távú de­viza- és forintadósi besorolását. Orbán Viktor hangsúlyozta: azokat fenyegeti veszély, akik devizában vet­tek fel lakossági hiteleket, hiszen a le­­minősítés miatti forintárfolyam-válto­zás őket közvetlen kockázatként érinti. - Sok család mehet tönkre emiatt, hi­szen a plusz 8-10 ezer forintos havi te­hernövekedés csődöt jelenthet szá­munkra - tette hozzá a Fidesz elnöke, aki a visszaminősítést szégyennek ne­vezte, hiszen - mint mondta - itt a szó­­tartásról, kiszámíthatóságról és átlátha­tóságról van szó.- A szembenézés képessége nevű tantárgyból buktunk el - hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve: a leminősítés indoklásából kiderül: nem az a baj, hogy a magyar gazdaság rosszul műkö­dik, hanem az, hogy a magyar kormány működik rosszul és nem tartja be a sza­vát. Mint mondta, nem az a probléma, hogy például a hiányra vonatkozó szá­mokat „nem találjuk el”, hanem, hogy meglévő tudásunkkal ellentétes számo­kat nyújtunk be az Európai Uniónak, olyan adatokat, amelyekről a beírás pil­lanatában tudjuk, hogy nélkülöznek minden valóságalapot. - Ezt hazugság­nak szokták nevezni - jegyezte meg a Fidesz elnöke, aki ugyanakkor hangsú­lyozta: nem az országot minősítették vissza, hanem a hosszú lejáratú magyar devizaadósságot. (MNO) Fonyódon tóparti, emelt szintű idősek otthonában helyek még leköthetők. Érdeklődni lehet: 451-3734, 06-20-555-7209, 06-30-25 l-8622-es telefonszámokon. heit kiegészíti. Cserében az egyházak lemondtak azoknak a vagyontárgyak­nak a visszatérítéséről, amelyeket a Rá­kosi érában elvettek tőlük, és amelyek jövedelmeiből korábban fedezték a hitélet költségeit. Nos, a sanda szán­dékú kormánypárti politikusok azzal érveltek, hogy több nyugati ország költségvetése egyáltalán nem segíti az egyházak működését. Azt elfelejtették említeni, hogy ezekben az országok­ban nem tették vagyontalanná az egy­házakat, azaz az államnak nincs is mit kompenzálnia. „A hitélet magánügy, és ha valaki szereti a hitét, akkor maga fedezze ennek költségeit.” - mondták, íme, ez is egy, a szereteten történő vámszedési kísérlet volt. Szeretjük-e még nemzettársainkat? Éppen egy éve, december ötödikén volt az a sikertelen népszavazás, amelyik magyar állampolgárságot adott volna a Trianon után elszakított nemzettársa­inknak. A hatalmas erejű, munkanél­küliséget és szociális válságot jósló kormánypropaganda hatására a lakos­ság többsége megijedt, és nem ment el szavazni, így a kezdeményezés az „igen” többség ellenére is meghiúsult. Úgy tűnik, hogy a szeretet vámszedői már nem nagyon tudnak vámot szedni a nemzettársaink iránti szeretet után, annak csekélysége miatt. Mit mondhatunk a szeretet nélküli világban bízó embertársainknak? Ta­lán azt, amit igazolt az orvostudomány, a szociológia és a történelem is. A leg­nagyobb vámot mindig azokon hajtják be, akik egymagukban kiszolgáltatot­tak, mert nem szeretnek sem családot, sem lakóhelyet, sem munkahelyet, sem hivatást, sem hitet, sem nemzetet! A föld kérdésében nincs alku

Next

/
Oldalképek
Tartalom