Nyugati Magyarság, 2004 (22. évfolyam, 1-12. szám)
2004-12-01 / 12. szám
2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2004. december - 2005. január A születés misztériuma Fogcsikorgató fagyok társaságában közelít felénk a karácsony. Illendőségből itt-ott vakító fehérségű fátylat öltöttek a fenyőfák, utánozhatatlan szépségű jégvirágokkal függönyözték le magukat az ablakok, s rajtuk belül, a meleg szobában, valakinek a jövetelét várják... Aki majd megjön láthatatlanul, sok-sok biztos jelét adja ittlétének: szeretetet hoz a szívekbe, nyugalmat a lelkekbe, és ha telik neki rá: örök hálára kötelező ajándékokat a díszes karácsonyfa alá. A hála sorsunk vállalása; erős családi kötelék. Visszafelé irányul az időben, eleink felé; az örök kezdet felé... Érzése az egyetlen esélyünk, hogy kijussunk életünk szűkre szabott időkereteiből, vissza a múlt mélységeibe, őseink világába. A vendégváró figyelem ahhoz hasonlatos, amellyel az anya fogadja éppen megszülető gyermekét: benne a teljes lénye. A bölcső körül ott állnak megilletődve a többiek, akik majd hozzátartozói lesznek ennek a csecsemőnek; akik a magukénak vallják. Megérkezésének napjaiban minden érte történik, noha ő maga senkinek sem parancsol, senkitől sem kér... Éppen, mint a karácsonyi kisded - mondaná valaki. Ő is megszületik évről évre, az örök kezdés példájaként. A saját sorsának kiszolgáltatott ember pedig feledve fájdalmait, bepárásodó szemmel áll oda a kicsiny betlehemi jászolhoz, s szemléli az eléje táruló idillikus képet. Felnőttként soha, csak kicsi gyermekként kapaszkodhatunk fel testvérünk bölcsőjébe. A vattagyapjús báránykákat is mindhalálig gyermekszemmel nézzük, s mellettük ott érezzük mindazokat, akik beletartoztak egykori karácsonyainkba. Az egész falu egyetlen nagy szobává válik ilyenkor, s még a tél hidegét sem érezzük benne. Majd minden házacska ablakában ott villognak a fenyődíszek, olykor az udvarok és utcák fáin is... Lovasszánok siklanak a csupafény estében, s itt is, ott is felcsendül a csengő. Mindenki és minden együtt van, s együtt is marad addig, amíg közülünk valaki is emlékszik rá. Nehéz időkben talán tompul az ünnep fénye; talán az ajándékok is kisebbek, és lelkünk nyugalma sem oly teljes. Ám a születés misztériumában mégis egymásra találunk. Csordás Mihály Csíksomlyói Betlehemesek Az Árvácskák együttes a Hargita karéján túlról, Babba Mária földjéről érkezve az idei advent havában is elhozta nekünk az elmúlt napokban sajnos nagyon időszerűvé vált üzenetet: szeressétek, becsüljétek meg egymást magyarok, mert megszületett Krisztus, a Világ Világossága. A zenélő, éneklő és ősi Betlehemes népi szokásokat megjelenítő együttes korábban elárvult, csellengő tagjait más, hasonló sorsú erdélyi gyerekekkel együtt a Csibész Alapítványt létrehozó Gergely István csíksomlyói plébános vette védőszárnyai alá. A legendás hírű lelkész erőfeszítéseinek köszönhetően kerültek ezek a fiatalok szeretetteljes, emberséges életkörülmények közé. A Tiszti néven is ismert csíksomlyói plébános a december 5-i, gyalázatos kimenetelű népszavazás előtti napokban az anyaországban tevékenykedett a magyar testvéri érzés erősítéséért. Nemzeti egységmentő tevékenysége során Gergely István súlyosan megbetegedett, s jelenleg is egy magyarországi kórházban fekszik. Szent karácsony ünnepének közeledtén kívánunk neki teljes gyógyulást, hogy minél rövidebb ideig legyenek elárvultak az Árvácskák. Szöveg és fotó: Hering József Az Árvácskák együttes Betlehemes játéka Büszkeség és alázat Közeleg a karácsony, s bár a különféle szeretetszolgálatok bőséggel osztogatják adományaikat a rászorulóknak, a szegénység nem szűnt meg. Annak, ki gépkocsin suhan el mellette, s rohan a dolga után, annak - Radnótival szólva -, „csupán térkép” a valóság, ám én, ki „tömegközlekedek”, vagy gyalogolok, minduntalan elém tartott tenyerekkel, esdeklő szempárokkal találkozom, és nem győzök zsebem alján matatni némi koldus-obulusért. Mert aki megalázza magát előttem, annak legalább ennyivel tartozom. Számtalan közöttünk a reménytelenül elszegényedett, mert az szegény csak igazán, akit a büszkeségétől is megfosztottak. De a szó átvitt értelmében szegény az is, aki megalázta őket. Lélektudor ismerősömet kérdem, lehet-e lelkeiken segíteni? A pszichológus tanácstalanul töpreng, vajon kinek a lelki terápiája a sürgetőbb feladat. Azoknak a hatalmon lévőeknek-e, akiknek eszét vette a Világbank, meg a költségvetés, s most milliók lelki békéjét veszélyeztetik provokatív kísérletükkel, hogy megtudják, mekkora a nincstelenség szakítószilárdsága? Avagy azokat kéne gondjaiba vennie, akiket e hibbant, számszaki könyvelőkként ténykedők a lehangoltság, a szorongás és a kétségbeesés mély árkába taszítottak? Mert bizony ilyen vagy amolyan szegénységünkben valamennyien támaszra szorulunk. Az előbbiekre Krisztus intő szava illik: „Nem tudják, mit cselekszenek”. De vajon hogyan tükrözi vissza e cselekedeteket azok lelke, aki a nyomor sötét bugyraiban szoronganak, vagy azoké, akiket az elszegényedés riasztó réme fenyeget? Igényei is minősítik az embert. Ki milyen mértékben adja fel őket, úgy veszít el egy-egy parcellát tulajdon méltóságából. Akiket a biológiai lét szélére degradáltak, már megalázó helyzetüket sem érzékelik. Azok viszont, akik igényeik utolsó morzsáit fogyasztják, a félelemtől az agresszivitáson át a hunyászkodó szolgalelkűségig a legváltozatosabb kórképeket mutatják. Mégis, minden borúlátó jóslat és rémhírterjesztés ellenére, a megalázások és szorongatások dacára, örökölt büszkesége révén semmiféle gazdaságpolitika nem teszi a magyar népesség zömét bambán magába forduló, nemcsak környezetétől, de önmagától is elidegenülő kedélybeteggé. A lélek számtalan fénye közül a legtisztább a büszkeség. Ez világítja meg valamenyiünk számára a legnehezebb és legszebb tennivalóinkat. Paizs Tibor Nyilvánosságra kerültek a restitúció adatai „A Magyar Emberi Jogok Alapítvány nyilvánossá tette a Romániában egykor elkobzott magyar egyházi ingatlanok adatbázisát” - jelentette be Hámos László, a HHRF elnöke. A romániai magyar napilapokban megjelent hír szerint a New York-i székhelyű, Hámos László által vezetett alapítvány adatbázisa teljes képet ad a vagyon helyzetéről, nyomon követi a négy történelmi felekezettől - római katolikus, református, unitárius és evangélikus - a kommunizmus idején jogtalanul elvett 2140 ingatlan visszaszolgáltatásának folyamatát. Figyelemmel kíséri a 2001/501-es romániai restitúciós törvényt végrehajtó különleges restitúciós bizottság munkáját. Az egyházakkal közösen összeállított adatlap - rendszeres frissítés esetén - pontos képet nyújt az egyes épületek visszaszolgáltatásának aktuális szakaszáról. „Egy, a bukaresti kormány által megrendelt kimutatás szerint a romániai egyházaktól elkobzott ingatlanok értéke eléri az ország egyéves bruttó nemzeti össztermékének értékét” - derül ki a lapokból. A restitúciós folyamat lépésenkénti megismerése mellett az adatbázis célja felmérni az épületek jelenlegi állagát, a felújításhoz szükséges költségeket. így ugyanis az adományozók, a társfinanszírozó szervezetek, befektetők pontos képet kaphatnak az igényekről. Hámos László úgy véli, hogy az óriási értéket jelentő ingatlanok iránti érdeklődés további növekedése várható Románia uniós csatlakozásának közeledtével. „Fontos esélyt adni a történelmi magyar egyházaknak, hogy nemzetépítő tevékenységüket az uniós csatlakozás lehetőségét kihasználva tudják ellátni” - hangsúlyozta a HHRF elnöke. Az adatbázis a www.hhrf.org/restitucio internetes címen érhető el. (HTMH) Határtérségek közös fejlesztése „Sikeres volt az Európai Unió által támogatott, magyar-ukrán Cooperation Bridge 2003 (CB) projekt, amelynek középpontjában a két ország határtérségének közös fejlesztése szerepelt” - mondta Tisza András, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatója Nyíregyházán, az együttműködés záró konferenciáján. „Az érintett térségek, Szabolcs megye és Kárpátalja 103 ezer eurós brüsszeli támogatást használhattak fel a kapcsolatok további erősítésére” - közölte a területfejlesztési szakember. Hozzátette: az uniós támogatást a régiók önkormányzatai 27 ezer euró saját forrással egészítették ki. A projekt alapján az ukrajnai Ungváron létrehoztak - szabolcsi mintára - egy területfejlesztési irodát, amelnynek három alkalmazottja a kárpátaljai beruházásokat menedzseli. Emellett számos konferenciát tartottak, s a tanácskozásokon a szomszédos ország érintett önnkormányzati tisztségviselőit készítették fel a területfejlesztés uniós gyakorlatára, és annak átvételére, alkalmazására. A szabolcsi és a kárpátaljai polgármestereknek közös képzést is tartottak, 55 önkormányzati vezetőt készítettek fel a határon átnyúló együttműködés lehetséges formáira. Tisza András elmondta, hogy a projekt lezárása után folytatódik a magyar-urkán határ menti területfejlesztési együttműködés, a tervek szerint európai uniós forrásokra együtt pályáznak majd a szabolcsi és a kárpátaljai befektetők. Az ügyvezető-igazgató tájékoztatása szerint különösen oktatási és környezetvédelmi területen szándékoznak közös pályázatokat benyújtan a brüsszeli alapokhoz, valamint elsődleges a gazdasági beruházások megvalósítása is. (HTMH) Emlékpark a kárpátaljai deportáltak tiszteletére A kárpátaljai magyar férfilakosság sztálini lágerekbe hurcolásának 60. évfordulójáról emlékeztek meg túlélők, hozzátartozók, az ukrajnai magyar diplomáciai képviseletek tagjai és anyaországi vendégek Szolyván, a deportáltak egykori gyűjtőtáborának helyén létesült emlékparkban. 1944 novemberében a bevonuló szovjet csapatok nyomában érkező belügyes különítmények háromnapos munka címén lágerekben hurcolták Kárpátalja 18 és 50 év közötti magyar férfilakosságát. Az egykori KGB levéltárának adati szerint a térség magyarlakta településeiről 22.951 személy került a szolyvai gyűjtőtáborba. A deportálások 60. évfordulója alkalmából a Sztálinizmus Áldozatainak Szolyvai Emlékparkjában, amelyet 12 évvel ezelőtt hoztak létre, fekete márványból készül 20 emléktáblát avattak fel, amelyekbe a II. világháborúban elesett és a sztálini lágerekbe elhurcolt kárpátaljai honvédek és civilek nevét vésték. A Határon Túli Magyarok hivatalának, Nyíregyházának, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyének és a kijevi német nagykövetségnek a támogatásával elkészített emléktáblákra 5654 áldozat neve került fel a vidék 127 településéről, köztük 1226 elesett honvédé, 40 görög katolikus, református és római katolikus lelkészé, 10 magyar parlamenti képviselőé. Gajdos István az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke az avatáson rámutatott: a 60 évvel ezelőtt elhurcolt kárpátaljai magyarok egyetlen bűne az volt, hogy magyarnak születtek. A honatya az utódok kötelességének nevezte a sztálini lágerekben elpusztított kárpátaljai magyar férfiak emlékének megőrzését és megörökítését. Sajnálatosnak mondta, hogy az 1944-ben elhurcoltak a mai napig nem követték meg, csak az anyaországtól kaptak anyagi kárpótlást. Mint kifejtette, igencsak meglepte, amikor az ukrán parlamentben azzal kellett szembesülnie, hogy képviselőtársai nem hajlandók kész tényként elfogadni a kárpátaljai magyar férfiak 60 évvel ezelőtti deportálását. Ezt csak ismert történészprofesszorok által elkészített tanulmánnyal lehetett elfogadtatni a honatyákkal. „Ennek köszönhetően már folyamatban van a rehabilitációs törvény megalkotása, amelyet remélhetőleg még 2006-ig elfogad az ukrán parlament” - mondotta Gajdos István. (HTMH) Nyolcezer kötet könyvtáralapításra Mintegy nyolcezer kötet könyvet gyűjtöttek össze Szegeden és környékén városi civil és egyházi szervezetek, hogy hozzásegítsék a közelmúltban megnyílt révkomáromi Selye János Egyetemet könyvtára létrehozásához; a könyveket a csongrádi megyeszékhelyen adták át az akciót szervező Duna Televízió képvislőjének. „Az adománnyal Szeged szép példáját adta a határon túli magyarokhoz való kötődésnek” - hangsúlyozta Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, a szegedi akció fővédnöke a sajtótájékoztatón. „A sok könyv üzenet is egyben arról, hogy az anyaországi és a határon túl élő magyarok összetartoznak” - tette hozzá a honatya. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a Felvidék első magyar egyetemének könyvtárába kerülő magyarországi kötetek hozzájárulnak a hallgatók szülőföldön maradásához. (HTMH) Pályázat informatikai fejlesztésre „A határon túli magyarlakta régiók informatikai fejlesztése érdekében 228 millió forintos pályázatot ír ki a közeljövőben a Puskás Tivadar Közalapítvány az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal együttműködve” - közölte az alapítvány igazgatója a Magyar Tudományos Akadémián. „A pályázatot idén novemberben írja ki az alapítvány, a keretösszeg bruttó 228 millió forint, amelyet vissza nem térítendő támogatásként osztanak el a pályázaton nyertes határon túli szervezetek között” - mondta Kőhalmi Zsolt az MTA tájékoztató ülésén, amelyet a határon túli magyar tudományosság képviselőinek tartottak. Hozzátette, hogy pályázni közösségi intemethasználati helyek létrehozására és korszerűsítésére, valamint a Nemzeti Digitális Adattárhoz kapcsolódó adatbázisok létrehozására lehet. Kovács Kálmán informatikai miniszter előadásában hangsúlyozta: „a támogatás és az együttműködés fő iránya (...) a helyi közösség gazdasági versenyképességének növelése (...), a távmunka és a távoktatás kapcsolatrendszerének kialakítása, amely lehetővé teszi az elköltözés nélküli oktatás és képzés feltételeit, valamint a magyar kultúra megőrzése”. Hozzátette, hogy ezen célok megvalósulása érdekében jelenleg is folyamatban van az erdélyi Hargita megyében a magyarországihoz hasonló közhálóprogram megvalósítása. A tárca tervei szerint jövő év végéig legalább száz helyen létesítenek a Kárpát-medencében közösségi internet-használati helyet, vagyis „emagyar pontot”. (HTMH) NYUGATI MAGYARSÁG Hungarians of the West Hongrois d'Occident Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Szerkesztő: SZILÁGYI KÁROLY Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53„ fsz. 2. Tel/Fax: 326-7531 E-mail címünk: nyugatimagyarsag@axelero.hu Terjeszti: GONDOS BT., FEHÉRLÓFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$35, egyéb országok: US-$35, MAGYARORSZÁG: 1500 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztőség álláspontját. A valódi névvel aláírt cikkekért a mindenkori cikkírók felelősek.
