Nyugati Magyarság, 2003 (21. évfolyam, 1-12. szám)

2003-08-01 / 8-9. szám

12. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2003. augusztus-szeptember Az FKGP él - sosem volt jobboldali párt A volt Torgyán-csoport, amely az utolsó pillanatig és pénzösszegig ki­tartott erőszakos, makacs és szűk lá­tókörű, már régen illegitim elnöke mellett, önmagát meg nem tagadva, szégyentelenül továbbra is szervez­kedik, hiperaktív: van, aki örmény, van, aki bolgár kisebbségi jelöltként, más a Fórum a Belvárosért csopor­tosulásban ügyködik, ismét mások „kisgazda” polgári egyesületet szer­veznek. Mindennek semmi köze az FKGP százezres tagságához. Hazugok és félrevezetőek azok a sajtótalálgatások, amelyek valami­féle jobboldali unióval hozták és hozzák összefüggésbe az FKGP-t. Igaz ugyan, hogy 2002. május 4- én Réti Miklóst - az FKGP volt Pest megyei elnökét - választotta meg a nagyválasztmánynak nevezett vá­lasztmány, és a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján Réti Miklós az FKGP új elnöke, de ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy a tagság nevé­ben nyilatkozhatta, hogy: „az FKGP gyökereiből fakadóan is nemzeti, jobboldali és polgári párt, erre pre­desztinálják hagyományai is...” Nos, a Független Kisgazda Földmun­kás és Polgári Párt sohasem volt jobbol­dali: mindig is kiegyensúlyozott közép­párt volt - és a tagság szeretné, ha az is maradna -, amely egyenlő távolságot tu­dott tartani a fasizmussal és kommuniz­mussal szemben, bármilyen változatban ütötték is fel fejüket a magyar társadalom életében. A párt nemzeti radikális polgár­sága a gazdáktól kapott mindig megbí­zatást arra, hogy megválasztott vezetői tárgyalást folytassanak más világnézetű de nemzeti erőkkel, és olyan megegye­zésre jussanak, amely a nemzet egészé­nek érdekeit szolgálja - ez a párt elévül­hetetlen érdeme. (A Torgyán-csoport jobbára kine­vezett pártalkalmazottakból és leg­feljebb listás képviselőkből állt, akik a tagsággal, szervezetekkel, alap­szabállyal mit sem törődve munka­­vállalói engedelmességgel tartoztak elnöküknek, és csak a pozícióvesz­tés réme kényszerítette őket az FKGP-ből való kifarolásra.) Éppen ezért a de jure elnöknek mindenki számára világossá kellene tennie - meggondolatlan politikai nyilatkozatok helyett -, hogy akik az FKGP-ből kiléptek, másik pártot ala­pítottak, összevissza szervezkedtek, további boldogulásukat és vezető he­lyüket ne az FKGP-ben keressék. Akik a legutóbbi torgyáni „tagreví­ziót” végrehajtották, menjenek vissza az eredeti pártjukba a többi próbál­kozóval együtt. Budán (I. kerület), első emeleti (liftes házban), 2 szobás, összkomfortos, berendezett lakás kiadó. Belváros, Moszkva tér, Mátyás templom 10 perc. US $ 35/nap. Réti Miklós de jure elnöknek tud­nia kellene, hogy ma nincs olyan bal­oldal, amely a nem létező kisgazda kártyát ki tudná valahol játszani. A „kisgazda kártyát” senki sem játsz­­hatja ki. A legfelsőbb bírósági döntés nyo­mán az elmúlt hónapokban a „látha­tatlan” FKGP láthatóvá vált. Külö­nösképpen attól, hogy a belőle kivált, de korábban is hiperaktív „vezetősé­giek” e pártot megkísérlik valmiféle jobboldali tömörülés” fogalomkö­rébe beerőszakolni. A különféle na­pilapok ennek szívesen helyt adnak. A szerencsétlen elnevezésű kisgazda szövetség ezt mind erőszakosabban hangoztatja. Dr. Réti Miklós történelmi ér­deme, hogy szembeszállt a tűrhetet­len volt FKGP vezetéssel, és bíróság elé állt, hogy az FKGP-t jogilag tiszta kommunikációs helyzetbe hozza. Mindenki előtt világossá vált, hogy a 0,76%-os szavazati arány nem a történelmi FKGP-nek, hanem a 2002-ben működő erőszakos, ha­szonelvű vezetésnek és az általa de­legált jelölteknek szólt. Az utóbbi hónapokban, hetekben maga a de jure elnök is termékeny politikai felismerésekkel gazdago­dott, és jelenleg a széles körű FKGP közvélemények hangját és akaratát is képes már megszólaltatni. Célszerű lenne őt elnöki tisztsé­gében megerősíteni és következete­sen folytatni az újjászervezést és azt a fajta most kialakult kommunikációt elterjeszteni a szervezeteken belük, ami sohasem volt meg az erőszakos, törtető, haszonelvű előző vezetés ide­jén. Gondosan vigyáz majd a tagság arra, hogy azok a korábbi „vezetők”, akik már kezdenek visszaszivárgoni igazolt párttagnak, a vezetés köze­lébe se kerülhessnek. A „vidék pártja” rendhagyó mó­don a fővárosban szerveződik újjá. A nagy FKGP politikus és publicista, a mártírhalált halt Bajcsy Zsilinszky Endre szobrának visszaállítását kö­veteli majd a tagság a nagyszerűen újjávarázsolt Erzsébet téren. Nemcsak a fővárosi kerületi szer­vezeteket, hanem a vidékieket is hív­juk a civil szervezetekkel együtt egy országos hatású, átütő erejű FKGP demonstrációra. Itt kerül majd meg­hirdetésre a szellemileg, erkölcsileg és hagyományaiban töretlen FKGP 2003-i új programja. Kisgazdák, ne féljetek! Rendet, Demokráciát, Békességet! Ambrus Z. Miklós Sötétben is látható, autókra, kerékpárokra kitűzhető, világító, villogó NEMZETI SZÍNŰ FÉNYZÁSZLÓ sorozatgyártásához keres befektetőket a feltaláló. Elérhetőség: Máthé László 06-20-9912-795 [ MEGRENDELŐ SZELVÉNY ] Kérjük a megrendelő szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni és kivágva - csekket mellékelve - címünkre beküldeni: i NYUGATI MAGYARSÁG P.O.Box 125, Mt. Royal Stn., Montreal, QC H3P 3B9, CANADA NÉV: CÍM: Megrendelés egy évre nyugati olvasóknak: Kanada: CA-$35; egyéb országok: US-$35 Kos Károly, az országépítő Százhúsz éve, 1883-ban született Te­mesváron, és annak is már huszon­hat esztendeje, hogy 1977 nyarán Kolozsvár magyarsága és Kalotaszeg népe utolsó útjára kísérte. A Házson­­gárdi temetőben viseletbe öltözött kalotaszegi legények vitték koporsó­ját, kalotaszegi lányok a pártájuk fölé emelték koszorúit. Kilenc­vennégy éves korában el­hunyt az az ember, akit so­kirányú munkássága, meg­békélésre hajló, mégis ka­rakteres magyarsága, hazá­jának feltétlen szeretete, magas izzásban leélt élete az erdélyi magyarság pél­daképévé avatott. Irodal­márok, szerkesztők, nyom­dászok, mezőgazdászok, grafikusok, de legfőképp az építészek szakterületük példaadó mesterének tart­ják. Kolozsvári postatisztvi­selő édesapját épp Temes­várra helyezik, mikor meg­születik, ám rövidesen Nagyszebenbe kerül, hogy aztán 1893-ban véglegesen megtelepedjenek Kolozs­váron. Kós Károly itt vé­gezte el a negyedik elemi osztályt, majd a középisko­lát, s érettségizett le 1901- ben. Egy esztendei bete­geskedés után szülei kíván­ságára a budapesti műegyetem mér­nöki karára iratkozik be, ám a szá­raz műszaki tudományokkal seho­gyan sem barátkozott meg, ezért egy esztendő után átiratkozott az építé­szeti szakra. Itt kiváltképp a tervezés­ben jeleskedett, olyannyira, hogy harmad-negyedéves korában minden főiskolai pályázaton díjat nyer. Az építészeti diplomát 1907-ben szerzi meg. Budapesten marad s rö­videsen megkapja első önálló épí­tészeti megbízatását, az óbudai re­formátus parókia és imaház meg­tervezését, amelyet aztán szebbnél szebb fővárosi és vidéki feladat kö­vet. Tervei alapján épül a budapesti Állatkert, a zebegényi katolikus, valamint Kolozsváron a monostori református templom, Sepsiszent­­györgyön a Székely Nemzeti Mú­zeum, Budapesten a Városmajori iskola komplexum, a kispesti mun­kás- és tisztviselőtelep központja, a hűvösvölgyi iskola, valamint szá­mos városi és falusi lakóház. Keresetéből a kalotaszegi Sztá­­nán földet vásárol és felépíti rá le­A Nyugati Magyarság HIRDETÉSI DÍJSZABÁSA 1/8 oldal = 25.000 Ft 1/4 oldal = 50.000 Ft 1/2 oldal = 100.000 Ft 1/1 oldal = 200.000 Ft Hirdetésfelvétel magyarországi irodánkban: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel.jFax: 326-7531 vagy közvetlenül kiadóhivatalunknál: P.O.Box 125, Mt. Royal Stn., Montreal, QC H3P 3B9 CANADA Tel.jFax: (514) 731-4192 A világ minden részében jelen vagyunk! I.............—8 gendás víkendházát, a Varjúvárat. Közben építészeti tanulmányokat kö­zöl szakfolyóiratokban. 1909-ben je­lenik meg első írott és rajzolt szépi­rodalmi munkája, az Atila királról Ének című balladája s ennek olyan nagy sikere volt, hogy bosszúságá­ban (az építész megneheztelt a szé­Kós Károly síremléke a Házsongárdi temetőben píróra) tíz esztendeig mindenféle szépirodalmi próbálkozással felhagy. Számosán kutatják, mi a nyitja kétségtelen építészeti sikereinek. Er­ről ő maga így vall: „Egyszerűen csak az, hogy az akkor divatos kü­lönböző közép-európai szecessziós és hazai úgynevezett tulipános ma­gyar stílustörekvések mellőzésével a korszerű építészet magyar stílusvál­tozatát a magyar építőhagyományok alapján és a magyar nép építő-for­máló gyakorlata szellemében igye­keztem kialakítani.,, Az első világháború kitörésekor, mivel minden építőművészeti tevé­kenység megszakadt, munka nélkül marad s családjával Budapestről Sztánára költözik. Elviszik katoná­nak, de harctérre nem kerül, mert 1916-ban - három építésztársával együtt - megbízzák az utolsó magyar király koronázása alkalmából a bu­dai vár ünnepi díszítésének tervezé­sével és kivitelezésével. Két év múl­tán állami ösztöndíjjal Konstantiná­polyban a bizánci és török városépí­tészettel ismerkedik s megírja Sztam­­bul című nagysikerű várostörténeti és építészeti tanulmánykötetét. Amikor 1918 őszén Törökország­ból hazakerül, már vár reá a tanári ki­nevezés az Iparművészeti Főiskola építészeti tanszékén, amit a követ­kező tanévben kellett volna elfoglal­nia, ám időközben bekövetkezett az összeomlás, Erdélyt elszakították az anyaországtól. Választania kellett: a biztos egzisztencia Budapesten, vagy a bizonytalan jövő, de otthon. Az utóbbit választja. Úgy érezte, oda­haza nagyobb szükség van rá. Választása további sorsát is meg­határozta. A legkülönbözőbb alkalmi munkákból keríti elő családja szá­mára a kenyérnek valót. Műszaki raj­zoló, nyomda-grafikus, illusztrátor, földműves, végül ismét irodalmi pró­bálkozásba fog. Egy novellát közöl a Keleti Újságban, majd megírja A Gálok című első kisregényét. Ugya­nekkor indul kisebbségpolitikai sze­repvállalása is. Másokkal együtt kö­veteli a kisebbségi jogok elismerését, majd 1921 nyarán megalakítják a ro­mániai magyarság radikális politikai szervezetét, későbbi nevén a Magyar Néppártot. 1924-ben életre hívják a minden tőkés vállalkozótól független könyvkiadó szer­vezetüket, az Erdélyi Szép­műves Céhet, amelyet indu­lásától kezdve igazgatott. Két év múltán a Céh mögé sorakozik fel az a népes író­csoport, a Helikonisták, akik a formájában és tartal­mában korszerű, európai színvonalú folyóiratot, az Erdélyi Helikont írják. Részint magyar kisebb­ségpolitikai, másrészt radi­kális demokrata magatar­tása miatt sem a román, sem a magyar pénzemberek részéről nem kap igénye­sebb, jelentékenyebb építé­szeti megbízást. Bizalom­mal fordulnak hozzá vi­szont sorstársai, a kisembe­rek, számukra épít hajlékot, s ezekben, ha a szegényes anyagi lehetőségek és a pri­mitív kiviteli adottságok ál­tal korlátozottan is, de érvé­nyesíteni igyekszik sajátos stílustörekvéseinek elveit. A bécsi döntést követően, a félel­metesen fasizálódó légkörben riadtan utasít vissza minden közéleti-politikai pozíciót, de örömmel vállalja el a ko­lozsvári Mezőgazdasági Fősikola meg­hívását a megzőgazdasági építészet ta­nári poszjára. A szovjetek által „felsza­badított” országban felszabadult a bar­bár vandalizmus is, amely sztánai ott­honuk elhagyására kényszerítette. Visszaköltözik hát a kifosztott, meg­csúfolt, rettegésben tartott Kolozsvárra. Hatvankét éves korában, mindenéből kifosztva, megfáradtán, otthontalanul elölről kellett kezdenie az életépítést. De erős, bizakodó ember volt és talpra állt. A romba dőlt várost építeni kel­lett, a magyarságnak új politikai tö­megszervezetre volt szüksége. Újra in­dította a Mezőgazdasági Főiskolát, amelynek rektora lett, megszervezte az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesüle­tet. Nyolcvan éves korán túl is tevéke­nyen dolgozott. Számos építészeti szakkönyv és ta­nulmánykötet mellett, szépirodalmi és publicisztikai tevékenysége is számot­tevő. Budai Nagy Antaliról regényt és színdarabot is írt. Az Országépítő című regénye a műfaj kimagasló teljesítmé­nye. Politikai szerepvállalásának vezé­relve az erdélyi népek egymásrautalt­ságon alapuló megbékélése és együtt­működése, az erdélyi magyar, román és szász megbékélés. Ezzel összefüg­gésben egy politikai fogalommal is megajándékozott bennünket. A tran­­szilvanizmus eszméje ma újra éledő­ben az erdélyi közéletben. Épp ez esz­merendszer juttatta halála után a vád­lottak padjára, emiatt lett a hatalom szemében nacionalista. Soha nem lá­tott üldözés indul ellene. A tanköny­vekben leragasztják írásait, könyveit kiutasítják a könyvtárakból, neve kiej­tését minden fórumon megtiltják, sír­ját folyamatosan meggyalázzák. Mű­vei és az őket idéző kiadványok csak Magyarországon jelenhettek meg. Odahaza csak a diktatúra bukása után idézhették emlékét. Paizs Tibor M.A. BLYTHE BERNIER, INC. Temetkezési vállalat Gyász esetén temetkezési vállalatunk együttérzéssel, a magyar hagyományok szerint nyújtja a kívánt szolgáltatást. 940 Ogilvy Ave., Montréal, Qué. 495-8082 ©

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom