Nyugati Magyarság, 2002 (20. évfolyam, 3-12. szám)

2002-10-01 / 10. szám

12. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2002. október Magyar nyelvű televíziózás szomszédainknál Románia A román televízió - amely 1968-ban je­lentkezett első alkalommal magyar nyelvű műsorral (amit az akkor létreho­zott „Együtt élő nemzetiségek szerkesz­tősége" készített), kezdetben hétfőnként négyórányi magyar műsort adott, az ak­kori szabályoknak megfelelően kizárólag felvételről és román nyelvű feliratozás­sal. A televízió magyar adása a kötelező politikai-ideológiai anyagok tömege mel­lett - a szerkesztők jóvoltából - egyfajta közéleti irányító szerepet is vállalni tu­dott. így például a táncház mozgalom a magyar adásnak köszönhetően kezdő­dött, de jelentősek voltak a tudományos és a kulturális rovatok is. Ceausescu fénykorában azonban a visszarendeződés kíméletlen következetességgel zajlott, így 1985-ben már egy teljesen „kilúgo­zott" műsorú magyar adást szüntettek meg, takarékossági okokra hivatkozva. A magyar nyelvű televíziózás a for­radalom után, 1990-ben indult újra tör­vényi szabályozás nékül. Önálló szer­kesztőség jött létre és a kialakult hely­zetet a román közszolgálati rádióról és televízióról 1995-ben elfogadott törvény utóbb annyiban szentesítette, hogy a köz­­szolgálati feladatok közé sorolta a Ro­mániában élő nemzeti kisebbségek érté­keinek bemutatását és kimondta: a köz­­szolgálati televízió a Romániában élő nemzeti kisebbségek nyelvén is ad mű­sort. Az RTV Bukarestben működő ma­gyar nyelvű szerkesztőségének összesen heti három és félórányi műsorideje van a közszolgálati televízió egyes és kettes csatornáján a kora reggeli, illetve a kora délutáni órákban. Kolozsváron és Temes­váron a közszolgálati tévé helyi stúdiói is készítenek magyar nyelvű regionális, illetve országos szórású műsort. A kábeltévé szolgáltatók, a helyi és kereskedelmi televíziók beindulása nem hozott gyökeres fordulatot a romániai magyar televíziózás fejlődésében, mivel 1993-ban elindult a magyarországi Duna Televízió és műholdra került a magyar közszolgálati televízió második csator­nája is. A romániai magyar televízió funkcióját a magyarországi adók vették át. Ugyanakkor az is elmondható, hogy magyarországi alapítványi támogatás nélkül a román televízió magyar szer­kesztősége nem bírná technikával a ren­delkezésére álló műsoridő kitöltését. A romániai magyar magán tévéstúdióknak, műhelyeknek nyújtott jelentős anyagi se­gítség megteremti annak lehetőségét is, hogy ezek a magyarországi közszolgá­lati televízióknak készített anyagok mel­lett a romániai magyar tévéadások kíná­latát is gazdagítsák. Időközben jelentős előrelépés történt a nemzetiségek anyanyelvének haszná­latát rögzítő törvényi szabályozásban. Az idén júliusban módosított audiovizuális törvény például kimondja, hogy azokon a településeken, ahol a lakosság legalább 20 százaléka valamelyik nemzetiségből kerül ki, a helyi kábelszolgáltatónak leg­alább egy, az adott nemzetiségi anyanyel­vén adó tévécsatornát is csomagjába kell illeszteni. Miután a Duna TV és az M2 átvételéért nem kell jogdíjat fizetni, ezek műsorát olyan nagyvárosokban is - pél­dául Bukarestben, Galatiban, Bákóban vagy Craiován - adják a helyi kábelszol­gáltatók, ahol viszonylag kicsi, vagy ele­nyésző a magyar nemzetiségűek aránya a lakosságban. A nemzetiségi jogokat hivatalból hir­dető politika és a fel-felerősödő nacio­nalizmus gyakorlata közti ellentmondás időről időre heves vitákat, feszültségeket okoz a magyar nyelvű televíziózás kér­désében. Ennek ellenére nem minden alapot nélkülöző illúzió a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség programjá­ban az a pont, amely az országos magyar nyelvű televízió megteremtésének célját fogalmazza meg. Az út azonban nagyon hosszú lesz. A mai helyzetről sokat el­árul az, hogy ha valaki az interneten a bukaresti magyar tévészerkesztőségről szeretne megtudni valamit, akkor infor­mációt hiába keres a román közszolgá­lati televízió honlapján. Azokat a Magyar Televízió honlapján találhatja meg. Ukrajna (Kárpátalja) A kárpátaljai magyarság számára 1966 óta tévéadásokat készítő Ungvári Rádió és Televízió évek óta heti másfél órában sugároz magyar nyelvű műsorokat. Az 1976-ban létrehozott önálló magyar szer­kesztőség jelenleg kilenc munkatárssal működik. A heti két alkalommal - hét­főn és csütörtökön — jelentkező adás rendszerint kárpátaljai tudósításokból, a Magyar Távirati Iroda és ukrajnai hírügy­nökségek anyagaiból összeállított hírb­lokkal kezdődik, a helyi magyarság éle­tét bemutató magazinműsorral folytató­dik és magyar vonatkozású kulturális események bemutatásával zárul. Az öt nyelven - ukránul, magyarul, szlovákul, románul és németül - sugárzó ungvári televízióban az adásidő hosszát tekintve a magyar műsorokat csak az ukrán nyel­vűek előzik meg. A magyar televíziózás helyzete vi­szonylag stabilizálódott azt követően, hogy 1997-ben az ukrajnai magyar ér­dekvédelmi szervezetek és a magyar dip­lomácia erőteljes fellépésének köszönhe­tően az ungvári televíziót működtető Kárpátaljai Állami Rádió- és Televízió Társaság elállt attól a szándékától, hogy - pénzhiányra hivatkozva - megszün­tesse a magyar szerkesztőséget és műso­rait. Az ungvári magyar médiaműhely igen nehéz anyagi és műszaki feltételek között készíti produkcióit. A munkatár­sak saját költségükön, az Illyés Közala­pítvány pályázatán nyert szolgálati gép­kocsin jutnak el az események helyszí­nére, s ugyancsak az alapítvány támoga­tásából vásárolt kamerával veszik fel az anyagot. Nem tudják azonban használni a hasonló módon beszerzett korszerű vá­góberendezést, mert nincs pénz a meg­felelő elhelyezésre szolgáló helyiség megvásárlásához. Horvátország Horvátországban csak 2002. március 15- ével indult egy minden második pénte­ken jelentkező, a következő hét szerdá­ján megismételt, horvátra feliratozott fé­lórás műsor, a Slavonija TV eszéki ke­reskedelmi televízióban. A volt Jugoszlá­via szétesése előtt az Újvidéki Televízió mindennapos, a Zágrábi Televízió Eszéki Stúdiója havonta egyszeri negyedórás magyar műsort adott, és 1983-tól kéthe­tenként magyarra is fordították az akkori horvát-szerb nyelvű oktatóműsort. Az 1991-ben kitört szerb-horvát háborúval mindez megszűnt. A (közszolgálati) Horvát Televízió­nak van egy „Prizma" című, heti egy órás multinacionális műsora, ez azonban nem a kisebbségek alkotmányban biztosított rendszeres anyanyelvű tájékoztatását szolgálja, hanem a többségi nemzetet tá­jékoztatja, olykor a kisebbségek nyelvén is (horvátra feliratozva), a kisebbségek életéről. A magyar tévéműsorok kérdése évről-évre szerepel a két ország kor­mányközi kisebbségvédelmi Vegyes Bi­zottságának törvény erejű jegyzőkönyve­iben, és a nemzetgyűlésben is rendsze­resen számon kéri a horvátországi ma­gyarság parlamenti képviselője. Mégis, csak 2002. nyarán írták ki az első pályá­zatot egy magyarul tudó munkatárs fel­vételére. Jugoszlávia Szerbiában 35 évvel ezelőtt közvetítet­ték az első magyar nyelvű tévéműsort, Pátyi Málta Ház Alapítvány Az Alapítvány 2001-ben kezdte meg működését, székhelyén Pátyon. Célja: preventív, keresztényi szemléletű és többfunkciós szakmai program kere­tében olyan családi életre való program megvalósítása, melynek kereté­ben rászoruló és erre igényt tartó családok közösségeivel, alapvető életve­zetési értékeket, magatartás- és higiéniai szabályokat, toleranciakészséget ismertet és gyakoroltat. Települési önkormányzatoktól közfeladatnak mi­nősülő gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatásokat vállal át, szociálisan indokolt esetben otthonteremtés céljából úgynevezett szociális gyorslakó­házakat építtet. Az Alapítvány gazdálkodásának 2001. évi főbb adatai: (eFt) Saját tőket: 9532 Közhasznú célú működésre kapott támogatás 11558 Közhasznú tevékenység ráfordításai 2386 Közhasznú tevékenység eredménye 9509 Eddig Herceghalomban és Mányban egy-egy, Perbálon két 70 nm-es ház épült és került átadásra a családok nagy örömére. Az Alapítvány alapvetően külföldi, kisebb részben belföldi adományok­ból teljesíti céljait, munkatársai fizetést nem kapnak. Tisztelt Olvasó! Amennyiben egyetért a fenti célokkal és azt támogatni kívánja az alábbi számlaszámra kérjük adományát: Pátyi Málta Ház Alapítvány, Magyar Kül­kereskedelmi Bank 10300002-20123945-00003285. MEGRENDELŐ SZELVÉNY Kérjük a megrendelő szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni és kivágva - csekket mellékelve - címünkre beküldeni: NYUGATI MAGYARSÁG P.O.Box 125, Mt. Royal Stn., Montreal, QC H3P 3B9, CANADA NÉV: CÍM: © Megrendelés egy évre nyugati olvasóknak: Kanada: CA-$35; egyéb országok: US-$35 akkoriban még a belgrádi televízió csa­tornáján. A Vajdaságban az egész tarto­mányt lefedő magyar nyelvű tévéadást csak az újvidéki tévé sugároz immár év­tizedek óta. Az önálló újvidéki televíziót 1979-ben alapították, azóta megszakítás nélkül sugároz - hét nyelven, egyenran­gúan - nemzetiségi műsorokat, közöttük magyar nyelvű adásokat is. Milosevic uralma idején az addig önálló újvidéki tévét a szerbiai központi RTS televízió alá rendelték, minden kérdésről a „köz­pontban", Belgrádban döntöttek. A 2000. október 5-én történt demokratikus fordu­lat után a szerb és a kisebbségi szerkesz­tőségeket egyenrangúvá tették. Az újvidéki televízió két csatornája közül az egyiken hét nemzetiség nyelvén- szerbül is - tájékoztatási műsorok ke­rülnek adásba. A műsorszórási törvény alapján azonban jövő februártól minden szerb nyelvű adást egy csatornán fognak sugározni, míg a másikon csak nemzeti­ségi műsorok lesznek. Most folyik az egyeztetés a hat kisebbségi szerkesztő­ség között arról, hogy - az adott kisebb­ség lélekszámarányának többé-kevésbé megfelelően - miként osztják meg a csa­torna műsoridejét. A szabadkai televízióban is működik magyar nyelvű szerkesztőség, bár műsor­­készítési kapacitása összehasonlíthatatla­nul kisebb, mint az újvidékieké. Itt na­ponta háromszor sugároznak híreket, többé-kevésbé ugyanazt az összeállítást. Természetszerűen az esti híradó válasz­téka némileg bővül, de kizárólag szabad­kai események ismertetésére korlátozódik. Szlovákia A szlovákiai magyarok 1983. októberé­nek utolsó napján hallhattak először ma­gyar szót az akkor még monopolhelyze­tet élvező szlovák közszolgálati televízi­óban. Időközben az adások a nemzetiségi politika hullámzásaival párhuzamosan szüneteltek is, vagy csak minimális mű­soridőt kaptak. A rendszerváltás után számos dél­szlovákiai településen létrejöttek a városi televíziók, de országos szórású magyar nyelvű adásokkal egyedül a szlovák köz­­szolgálati tévé (STV) szolgál. Önálló ma­gyar nyelvű főszerkesztősége hétközna­ponként, az esti főműsoridőben öt peres híradóval jelentkezik, hétfőn „Mozaik", kedden „Régió", szerdán pedig „Fórum­tükör" és havonta egyszer „Tükör" cím­mel esti magazinműsorokat ad, téli és nyári műsorrend szerint, melynek értel­mében a nyaralóidőben nem szolgálnak a napi hírműsorral. Korábban, Vladimír Meciar háromszori kormányzása idején- különféle megszorítások nyomán - heti egyszeri félórára korlátozták a magyar nyelvű szerkesztőség lehetőségeit. A szerkesztőség most kezdi kiépíteni az együttműködést néhány Pozsonytól távol eső - kassai, szepsi, rozsnyói - he­lyi- és magántelevízióval. Szlovákia többi, magyarok lakta vá­rosa közül Füleken, Dunaszerdahelyen, Révkomáromban, Nagymegyeren mű­ködnek városi televíziók, de két Duna­­menti nagyközség, Izsa és Bátorkeszi is saját „falutévével" büszkélkedik. Az adások valamilyen formában - ál­talában a szlovák feliratozást választva - kétnyelvűek. Kivételt képez a kiugróan jó révkomáromi városi televízió, amely­nek műsorait magyar és szlovák nyelven készítik, majd egymást követően kerül­nek adásba. Nézettségi adatokkal egyik televízió sem szolgál. Ausztria Ausztriában a közszolgálati ORF rádió és televízió burgenlandi tartományi tévé­szerkesztősége kéthavonta 25 perces hor­­vát-magyar híradót sugároz. A magyar nyelvű televíziózás viszonylag szűk ke­reteinek oka, hogy a tartományában a ta­valyi népszámláláson a lakosság alig 1,8 százaléka, vagyis kevesebb, mint ötezer ember állította, hogy többnyire magyar nyelven érintkezik környezetével. A má­sik ok kézenfekvő: a határ menti tarto­mányban fogni lehet a magyar adókat. Burgenlandban - amely az első világ­háború utánig Magyarországhoz tartozott - azelőtt is főleg német nyelvűek éltek. Ma a magyarok hely szerinti megoszlása változó, Felsőörsön például egyes forrá­sok szerint a lakosság 80 százaléka ma­gyar. Ausztriában a jelenlegi kormány az alkotmányban állami célként határozta meg a nemzeti kisebbségek örökségének ápolását, ám nem mindenütt honol olyan béke, mint Burgenlandban: Karintiában például évekig heves tiltakozások voltak a kétnyelvű helységnév-táblák kihelye­zése miatt, s a kérdés ma sem megoldott. (Határon Túli Magyarok Hivatala) (------------------------------------------------N Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő Mező­­csáton, egy 1689 m2-es területen álló, 2 szobás, konyhás és fürd­őszobás 100 rrri-es lakóház eladó. A területen gazdákodásra, állattar­tásra alkalmas gazdasági épületek állnak rendelkezésre. A lakóházba gáz és telefon be van vezetve. Mezőcsát egy 8000 lakosú kis­város, határában egy melegvizes hő-fürdő taláható. Eladási irányár: US$55,000. (Akár részletfizetéssel is.) Érdek­lődni lehet a következő telefon­számokon: Magyarország: 01 I-36-49-353- 941; USA: 860-233-7534; E-mail: OttoRothi@aol.com \________________________________/ — V & V Fogorvosi rendelő Bp.VII. Damjanich u. 3 l/a.Tel.: 321-6819 Dr.Vág János fogszakorvos Rendel: Hétfő, Szerda 15-18-ig Időpontegyeztetés: 321-6819 (rendelési időben), 355-8400 (napközben), 356-6354 (esténként) Konzerváló fogászat (tömés, fényrekötős tömés, gyökérkezelés), rögzített és kivehető fogpótlások, ultrahangos főgkőeltávolítás, iontoforézis kezelés, röntgen Ifj. Dr.Vág János fogszakorvos (klinikai orvos) Rendel: kedd, csütörtök 16-18-ig Időpontegyeztetés: 321 -6819 (rendelési időben), 3 18-0950, 3 18-0959 mellék: 5919, 5908 (napközben), 466-0289 (esténként) Nagyörlőfogak gyökérkezelése (laterál kondenzációs gyökértömés), csapos fogfelépítés, nagyörlőfogak esztétikus restaurációja, vállasán előkészített koronák nemesfémből M.A. BLYTHE BERNIER, INC. Temetkezési vállalat Gyász esetén temetkezési vállalatunk együttérzéssel, a magyar hagyományok szerint nyújtja a kívánt szolgáltatást. 940 Ogilvy Ave., Montréal, Qué. 495-8082

Next

/
Oldalképek
Tartalom