Nyugati Magyarság, 2001 (19. évfolyam, 1-12. szám)

2001-11-01 / 11. szám

2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2001. november Kifütyülték Kovács Lászlót A legfőbb közjogi méltóságok, a kor­mány tagjai, politikusok koszorúztak a Nemzeti Pantheon 21. parcellájá­nál november 4-én, az '56-os forra­dalom és szabadságharc leverésének 45. évfordulóján. A jelenlévők egy része hangos nemtetszéssel fogadta Kovács László szocialista pártelnök érkezését és koszorúzását, többen „Takarodjatok”, „Gyilkos” bekiabá­lásokkal illették az ellenzéki vezetőt. Füttykoncert fogadta Demszky Gá­bor főpolgármestert és Mécs Imre SZDSZ-es képviselőt is. A „csőcselék" nevében Értelmiségiek nyilatkozata egy nyílt levélről Értelmiségiek az alábbi nyilatkozatot adták ki néhány kiváló művész Mádl Ferenc köztársasági elnöknek címzett nyílt levelével kapcsolatban: 1956. november 4-én elkezdődött a forradalom és szabadságharc leverése. A szovjet hadsereg mellé álltak azok a hazaárulók, kommunista funkcioná­riusok, volt ávósok, akiknek volt mi­től félniük és bosszút álltak. Bosszút álltak, mint karhatalmisták, mint bírák, mint új bőrbe bújt ávósok. Kádár és la­kájai megtették, amit kell, ami kötelező egy szovjet helytartóságnak. Ezrek tűntek el, százezrek mene­kültek nyugatra és további százezreket ugyan nem öltek meg, de az életüket tönkretették. És most, 2001. november 4-én az MSZMP jogutódja képviselőivel, volt koalíciós partnerével együtt koszorúz és fejet hajt saját áldozatai előtt. Ne tiltakozzanak és ne csodálkoz­zanak, ha arcátlanságukra harag a vá­lasz. A rendszerváltás forradalma elma­radt. Elmaradt az elszámoltatás, az ebül szerzett vagyonnal is elmaradt minden bűn következménye, az igaz­ságos büntetés. Azt azonban ne várják az „urak”, hogy arcátlanságuknak nem szab határt a harag. Sajnáljuk, hogy kiváló művészeink­ből néhányan aláírtak egy nyílt leve­let, melyet Mádl Ferenc köztársasági elnök úrnak címeztek, mintegy kény­szerítve őt, hogy álljon azok mellé, akik megsértették az áldozatoknak járó kegyeletet. Sajnáljuk a kötelező ízlés és elegancia teljes hiányát, sajnáljuk a polgári jó ízlésben és kultúrában való járatlanságukat. Kérjük az aláíró kiválóságokat, en­gedjék meg, hogy halottainkat mi si­rassuk el, s ha gyilkosaik utódai oda­jönnek közénk hamis könnyeket ejteni, legyen jogunk ez ellen tiltakozni. A „csőcselék” nevében: Balipap Ferenc, Balogh János, Beke Pál, Bolberitz Pál, DippoldPál, Ferenci Csaba, Fodor Miklós, Gyurkovics Tibor, Lanczendorfer Erzsébet, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Papp Lajos, Schulek Ágoston, Lovas István, Bayer Zsolt, Szakály Sándor, Zelnik József, Körmendi Lajos, Sándor György, Filep Sándor, Kiss Dénes, Sarusi Mihály, Sze­­redi Pál, Gajdics Ottó, Fábián Gyula, Bencsik András, Püski Sándor, Döbren­­tei Kornél, Czakó Gábor, Péntek Imre. A Mária Valéria híd avatása Felavatták az Esztergomot Párkány­nyal összekötő Mária Valéria hidat. A Ferenc József és Erzsébet királyné egyetlen, Budán született lányáról el­nevezett hidat még a németek rob­bantották fel 1944. december 26-án. Bár az újjáépítés ötlete azóta több­ször is megfogalmazódott, a tényle­ges építkezés csak a tavalyelőtti kor­mányközi megállapodás után kezdő­dött meg. A hivatalos átadásra októ­ber 11 -én került sor. Kitüntetés A Magyar Köztársaság Elnöke Bartis Ferenc író, újságírónak a világ ma­gyarjainak összefogása érdekében vég­zett önfeláldozó, kitartó és követke­zetes munkálkodásáért, példaértékű életútja elismeréséért a Magyar Köz­­társasági Érdemrend Tisztkeresztje kitüntetést adományozta 2001. október 23-án. Ságvári György - Somogyi Győző - Szabó Péter HONVÉDHUSZÁROK Magyar királyi honvédlovasság, 1920—1945 Megjelent a már régóta várt könyv a Magyar királyi honvédlovasság 1920-1945 közötti történetéről. A dokumentumértékű, gazdagon illuszt­rált kötet a kiadó TIMP® Kft-nél is megrendelhető darabonként 2500 Ft-os áron. Cím: 1027 Budapest, Vitéz utca 5-7, (tel.: 00-36-1-212-9102). / ' \ A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriumának díjazottjai 2001-ben Bethlen Gábor díj: Kanyar József, Lezsák Sándor, Vári Fábián László (Kárpátalja); Márton Áron-emlék­érem: Horváth Arany (Erdély), Mel­­boume-i Magyar Központ (Auszt­rália), Vármegye Galéria; Tamási Aron-díj: Nagy Pál (Erdély). Horthy Miklós emlékezete Az igazság az, hogy az ember könnye­dén elmegy jeles évfordulók mellett a nemzetileg elkötelezett sajtó segítsége nélkül. Ha történetesen nem olvasnám Aradra költözésem óta az Aradi Refor­mátus Egyházmegye szórványainak gyülekezeti lapját, a „Zarándi Zarán­dokot”, akkor bizonyára úgy múlik el a 2001-es esztendő, hogy eszembe sem jutott volna az egyébként több könyv­ben is olvasott adat (például Bencsik Gábor: Horthy Miklós vagy Horthy Miklós emlékiratai), hogy Magyaror­szág kormányzója éppen száz évvel ez­előtt kötött házasságot az aradi-belvá­rosi református templomban. A belvá­rosi lelkész, a Zarándi Zarándok szer­kesztője, Barcsi Levente tartalmas és színvonalas cikkben emlékezett meg az eseményről, olyan bátor hangnemben, mely sajnos nem jellemző az erdélyi médiára. Hadd idézzek ebből egy részt „nemcsak az idegen országokba sza­kadt, de még Csonkamagyarország közvéleményével is úgy szembeállíot­­ták (Horthy Miklós történelmi alakját - BZSA.), hogy (...) ma sem illik Horthyról beszélni. Pedig kormányzó­sága alatt csak arra törekedett, amit minden jóérzésű magyar elvárhatott tőle: visszaszerezni azokat a területe­ket, amelyektől az első világháborút követő trianoni békeszerződés meg­fosztotta az ezeréves Magyarországot”. A centenárium jó alkalom arra, hogy szót ejtsünk Horthy Miklós em­lékezetének erdélyi ápolásáról, a Horthy-korszakhoz való mai viszonyu­lásról. Tény az, hogy ellentétben a ma­gyarországi politikummal, ahol a né­hai Kormányzó újratemetése nagy port kavart, s lényegében minden politikai erő megfogalmazta a maga Horthy-, il­letve Horthy-korszak képét, Erdélyben ez nem történt meg. (Lehetetlen nem elismeréssel adózni a Magyar Fórum és a mögötte álló politikai erők előtt, melyek, habár egy olyan politikai moz­galomnak az örökösei, mely mindvé­gig élesen szemben állt a Horthy-kor­szak hivatalos politikájával, azt emel­ték ki e korszak üzenetéből, ami an­nak lényege: a nemzeti elhivatottság, az összmagyar politika történelmi pa­rancsát. Horthy Miklós újratemetése alkalmából a Magyar Fórum a Kor­mányzó érdemeit méltató különszámot adott ki.) Megítélésem szerint elsősor­ban azért, mert a román tudatpusztítás egyik legfőbb célpontja s a román pro­pagandában az egyik leginkább diabo­­likus figura Horthy Miklós. Az erdé­lyi magyar elit pedig részint nem tudja magát teljesen kivonni a bukaresti tu­datmanipuláció hatása alól, részint meg igazodik: még olyan területen sem nyit mindig frontot, ahol a haszon megjósolható és valószínűsíthető, hát még olyan kérdésekben, melyekben legfeljebb közvetett. Külön tanulmányt érdemelne annak a ténynek (illetve mögötteseinek) az elemzése, hogy tör­ténelmi vitákban, alapkérdésekben az erdélyi magyar elit soha nem vette fel a kesztyűt: nem született részletes cá­folata dákoromán kontinuitáselmélet­nek, a magyar rémkép különböző ve­­tületeinek, sőt, eddig még azt sem hal­lottam nyíltan és egyértelműen hivata­los megfogalmazásban, hogy az erdé­lyi magyarság számára nyílt provoká­ció, hogy december 1. (az 1918-as gyulafehérvári román népgyűlés évfor­dulója) Románia nemzeti ünnepe, hi­szen e nemzeti közösség nem jószán­tából sínylődik román elnyomás alatt, hanem kényszer folytán, és semmi oka nincs örülni a román fennhatóságnak. E kérdéskörrel szoros összefüggés­ben van az is, hogy Erdélyben keve­sen vették maguknak a bátorságot, hogy pozitív szövegösszefüggésben említsék Horthy Miklós nevét. Horthy Miklós 1993. szeptemberi újratemeté­sén az RMDSZ „belső parlamentjé­nek”, a Szövetségi Képviselők Taná­csának (SZKT) mindössze három tagja volt jelen, magánszemélyként (Borbély Imre képviselő, Katona Adám, az Er­délyi Magyar Kezdeményezés plat­form elnöke, s e sorok írója.). S midőn Borbély Imre Gazda Árpád mikrofonja Horthy Miklós (1868-1957) Szentmihályi Szabó Péter jegyzete Vitéz nagybányai Horthy Miklós ten­gerésztiszt, 1920-1944-ig Magyaror­szág kormányzója. 1909-től 1914-ig Ferenc József császár szárnysegédje volt, az első világháborúban kiválóan küzdött, 1918-ban flottaparancsnok és ellentengernagy lett. Leverte a cat­­tarói matrózlázadást, a Tanácsköztár­saság idején a Szegeden megalakult ellenkormány hadügyminisztere, majd a nemzeti hadsereg fővezére lett. 1920. március 1-jén az Ország­­gyűlés kormányzóvá választotta, de az államforma a királyság maradt, bár IV. Károly trónra lépését meg­akadályozta. Olyan kiváló politiku­sok, mint Bethlen István vagy Teleki Pál segítségével sikerrel hajtotta végre a társadalmi-gazdasági kon­szolidációt, megerősítette Magyaror­szág tekintélyét, a keresztény közép­­osztály súlyát és a Trianon utáni ma­gyarság nemzeti önbecsülését. A re­víziós törekvések érdekében és a szovjet veszély miatt először Olasz­ország, majd Németország szövetsé­gese lett, de Magyarországot igyeke­zett távol tartani a jobb- és baloldali szélsőségektől és a háborútól, s hall­gatólagosan támogatta a Kállai-kor­mány különbéke-kísérleteit. Angol­szász orientációja illúzió maradt. Az ország német megszállása után Sztó­­jayt nevezte ki miniszterelnökké, majd 1944. október 15-én egy rosszul elő­készített kiugrási kísérlet után gyakor­latilag a németek foglya és túsza lett. A nürnbergi perben csak tanúként hall­gatták ki, egyebek között javára írták, hogy megakadályozta a gettóba zárt budapesti zsidóság deportálását. Portugáliában halt meg, ahol az ál­tala megmentett, Amerikába emigrált zsidó bankárok és nagyiparosok is rendszeresen támogatták. Hamvait 1993-ban hozták haza és temették el az egykori családi birtokon, Kendere­sen, az akkori szociál-liberális ellenzék nagy felzúdulására, amely a közvéle­ményt a keresztény kurzus és a Horthy korszak visszatérésével riogatta. Pedig Horthy Miklóst és családját köztiszte­let övezte, s ha döntéseinek helyessé­gét utólag lehet is vitatni, jó szándé­kát, tisztességét aligha. A vörösterrorra hasonló eszközökkel visszavágó tiszti különítményeseit hamar leszerelte, s olyan korlátozott demokráciát hozott létre, mely megmentette a Trianon után ezer sebből vérző hazát. A két rossz kö­zül a kisebbet választotta: a szovjet, primitív hordák helyett a németeket, mintegy előre látva az 1945 után kia­lakuló helyzetet: a gonosz birodalmá­nak vasfüggyönye 1989-ig Magyaror­szágot gyarmattá választja le. Nagy elégtétele volt a sorsnak, hogy Horthy megélte 1956-ot, a XX. század legna­gyobb, leghősiesebb forradalmát. Horthy Miklós becsületes, tisztes­séges, művelt és felelősségteljes ma­gyar úriember volt, ebből származott minden hibája is, hiszen a politika so­sem volt az úriemberek világa. így visszatekintve: talán ez a naív tisztes­ség a legvonzóbb, csupa ellentmondás: egy demokratikus diktátor hazaszere­tete, humanizmusa. Egy Sztálin, egy Hitler mellett anakronisztikus jelenség, de tiszteletre méltó. A történelmi Ma­gyarország területét vissza nem szerez­hette, de Hunyadi Jánoshoz méltó mó­don volt Magyarország kormányzója. Horthy a háború után is bölcsen és fe­lelősségteljesen képviselte Magyaror­szág érdekeit leveleiben, emlékiratai­ban. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója sokat tett hazájáért. Nincs szobra Budapesten, nincs utca elne­vezve róla. Majd lesz, de nem is szá­mít. Horthy-korszaktól nem kell tarta­niuk az idegenszívűeknek, de Horthy­­kultusztól igen. Magyar Fórum előtt méltatni merte Horthy Miklós tör­ténelmi érdemeit a trianoni döntéssel letaglózott Magyarország talpraállítá­­sában, balliberális oldalról igen ke­mény támadásokat kapott. Fey László, az RMDSZ Szociáldemokrata plat­formjának képviselője (aki előszeretet­tel jelentgette fel román sajtótermékek­ben is a nemzeti autonomista oldalt s kiváltképpen Tőkés Lászlót) a buka­resti országos terjesztésű magyar na­pilap, a Romániai Magyar Szó hasáb­jain felsorolta Horthy ellen mindazon vádakat, melyeket akkoriban a ballibe­rális sajtó is visszhangozott. Bányai Péter, az SZDSZ-hez minden szem­pontból közel álló publicista ennél to­vább ment, felfüggesztette SZKT-tag­­ságát, addig amíg az „RMDSZ meg nem tisztítja sorait a szélsőséges jobb­oldaliaktól”. Miután ez a várt időtar­tam alatt nem történt meg, Bányai szé­pen „visszasomfordált” (amiként új­bóli feltűnését az SZKT soraiban egyik újságíró kollégája találóan nevezte). Ha lett volna kis türelme, emelt fővel is visszjöhetett volna: 1996-ban Borbély Imrétől még azt az esélyt is megtagad­ták, hogy felkerüljön a jelölt-jelöltlis­tára, vagyis hogy neve szerepeljen ab­ban a névsorban, melyből a gyergyó­­széki választók a választások előtt összeállították az RMDSZ választási listát. Ami pedig a „szélsőséges jobb­­oldaliságot” illeti, ezúttal is leszögez­hetem: mindeddig - az ellenoldal rá­galmai dacára - még soha nem látott sajtónyilvánosságot semmiféle szélső­ségesnek nevezhető vélemény. Erdélyi magyar politikusok, mindmáig célok és eszközök tekintetében szinte meg­lepő önfegyelemmel nyilatkoztak. Erő­szakos megoldásokra (a szélsőségesség ezt jelenti!) soha még csak utalást sem téve. Úgy vélem, ez az út, mely az ön­cenzúra, a tudatos lélek- és múltcson­kítás által jellemezhető, nem vezet se­hová. Az, hogy az erdélyi magyarság vezetői olyan politikai erők nyugati szalonképesítésében vállaljanak szere­pet, melyek tankönyvkommandókat küldenek ki gyermekeink iskolatáská­jába kotorászni s magyarországi tan­könyvek után szimatolni, lehetetlen lenne egy egészséges önértékeléssel rendelkező közösségben. Egészséges önértékelés viszont csak magabiztos és egészleges történelemtudaton nyugod­hat. Nemcsak az anyaországban kell tehát visszavívnunk a magyar múlthoz, a magyar érdekek szerinti viszonyulás jogát, hanem szerte a Kárpát-meden­cében, ezen belül nem utolsósorban Er­délyben, ahol még ma is nemzetnyi magyar él. Borbély Zsolt Attila ^ NYUGATI MagyarsáG Hungarians of the West Hongrois d'Occident I ___________A Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel/Fax: 326-7531 Terjeszti: GONDOS BT., FEHÉRLÓFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$35, egyéb országok: US-$35, MAGYARORSZÁG: 1500 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jo­gát fenntartjuk. A közölt írások nem fel­tétlenül képviselik a szerkesztőség ál­láspontját. A valódi névvel aláírt cik- V^kekért a mindenkori cikkírók felelősek.^/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom