Nyugati Magyarság, 2001 (19. évfolyam, 1-12. szám)
2001-07-01 / 7-8. szám
2001. július-augusztus Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 5. oldal Politikailag korrekt Interjú Tóth Gy. Lászlóval Obersovszky Gyula, avagy egy rikkancsnak álcázott próféta emlékezete A közelmúltban jelent meg Tóth Gy. László politológus, közíró legújabb szemelvénygyűjteménye, mely a balliberális sajtó egyéves terméséből közöl válogatást. A Politikailag korrekt 2. című, ízléses kiállítású kötetet az idei könyvhéten a Kairosz Kiadó adta az olvasók kezébe. Egy évvel az első könyv megjelenése után. Elvakult szenvedélyek csapnak ki a Szembesítésben összegyűjtött idézetekből - írja az előszóban Körmendy Zsuzsa.- Mit akar demonstrálni a mű?- Azt kívánja érzékeltetni, hogy nincs liberális és baloldali szellemi fölény, ellenben van sok zavaros, végiggondolatlan gondolat. Indulat, előítélet és gyűlölet. A mondatok egy része nyelvtanilag is értelmezhetetlen, ami sok mindent elárul az írások színvonaláról. Az idézetek másik része nyelvtanilag rendben van, viszont töményen gyűlöletkeltő.- Az idézett szerzők liberálisként, a szabadság elkötelezett híveként lépnek fel. Ezt tükrözik ezek a mondatok?- Nem. Azt tükrözik, hogy íróik antidemokratikusak, antihumánusak, akik intoleránsak az ellenvéleményekkel szemben. A pluralizmus, melyet oly előszeretettel emlegetnek, valójában idegen közeg a számunkra. A másságtisztelet bajnokaiként lépnek fel, de a velük szembehelyezkedő hangokat nem tűrik. Ez nem liberális, hanem posztbolsevik hagyomány. A múlt századi nemzeti szabadelvűséghez, a Deák Ferenc fémjelezte tradícióhoz semmi közük sincs.- Lesz folytatása, harmadik része a Politikailag korrekt címet viselő könyveknek?- Igen. Ahogy közeledik a választási kampány és a baloldal pozíciói gyengülnek, az indulataik ezzel egyenes arányban nőnek. És ennek megfelelően ezek a nyelvi, logikai, intellektuális kuriózumok is egyre nagyobb számban kerülnek elő. Érdemes dokumentálni az utókornak, hogy milyen stílusban publikáltak mérsékelt balközépnek tartott lapokban egyes ellenzéki toliforgatók. Ezeket a cseppet sem mérsékelt idézeteket tehát nem a radikális vagy szélsőbalos lapokból szemléztem. A jobbközép sajtóra ez a szélsőséges stílus nem jellemző. A polgári média habitusa nyugodtabb, nem enged meg magának ilyen hangvételt.- Ón a miniszterelnök főtanácsadója. Mióta dolgozik Orbán Viktor környezetében?- 1995-ben a Fidesz akkori elnöke, Orbán Viktor kért fel, hogy legyek a politikai tanácsadó testületének a tagja. Velem együtt Elek István, Schmidt Mária, Teliér Gyula és Bárány Anzelm is kapott megbízást. Nem ígért nagy karriert ilyen kis párt elnökéhez csatlakozni. Csatlakozásunkat nem is ez motiválta, hanem a közös értékrend.- Miként vélekedett a Fideszről és vezetőjéről, mielőtt elkötelezte volna magát a párt mellett?- 1989-ben, Orbán Viktornak a Hősök terén mondott beszédekor már tudtam: a legtehetségesebb magyar politikus lépett akkor jelenkori történelmünk színpadára. így aztán örömmel vettem tudomásul a Fidesz felkérését. Ezt követően - többek között - közéleti helyzetelemzésekkel, beszédírással segítettük a párt munkáját. Aztán egy váratlan fordulattal a Fidesz megnyerte az 1998-as választásokat. A korábbi tanácsadó testület tagjaiból miniszterek, miniszterelnöki főtanácsadók vagy miniszterelnökségi osztályvezetők lettek. Különböző pozíciókban tevékenykedünk. De mindannyian továbbra is a miniszterelnök közelében végezzük a munkánkat.- Szélsőjobboldalinak, antiszemitának nevezik a kormányt és híveit baloldali körökben. Mivel magyarázható ez a vélemény?- Ez azt jelenti, hogy akit a mai magyar belpolitikán belül ezzel a két szóval stigmáznak, az nem szereti az MSZP-t és az SZDSZ-t. Az itt élők ezt már tudják. A külföldiek persze nem tudhatják. Ők megszokták ugyanis, hogy akit náluk szélsőjobbosnak és antiszemitának minősítenek, az valóban szalonképtelen. Ez Magyarországon nem így van, mert az antiszemitizmus és a szélsőjobboldaliság vádja egyfajta politikai fegyver a baloldal kezében. A kilencvenes évek elején ez hatásos volt a jobboldallal szemben, de mára elhasználódott ez a módszer. Napjainkban mindenki tudja, hogy a balliberálisok szélsőjobboldalinak nyilvánítják az összes velük versengő, velük szemben álló csoportosulást. Mert a szektás baloldali szemszögből nézve mindenki szélsőjobboldali, aki nem baloldali. Ezért nehéz megállapítani, ki az, aki valóban szélsőjobboldali, és ki az, akire csak ráfogják a baloldaliak.- Milyen a kormányzó hazai jobbközép kapcsolata a nyugati magyarsággal?-A nyugati magyarsággal és a nyugati magyarság szervezeteivel jó kapcsolatai vannak a jobboldalnak. Hiszen a nyugati magyarság zöme - több hullámban menekülve - a kommunista diktatúra miatt hagyta el az országot. Ezért teljesen természetes dolog, hogy a kint élő magyarok a jobbközép, polgári kormánnyal szimpatizálnak, s nem a baloldalnak szurkolnak. A nyugati magyarok erősen ragaszkodnak a nemzeti hagyományokhoz s ebben is nézetazonos a hazai polgári oldal, s a szülőföldjétől távol élő hazánkfia. Lapokat adnak ki, könyveket forgalmaznak, hogy megtarthassák magyarnak önmagukat és idegenben született gyermekeiket. A kormány nagyra becsüli azt a kultúrmissziót, amit idegen országokban végeznek a külhonba szakadt magyarok legjobbjai. Vass Krisztián Obersovszky Éva azoknak a furcsa terrorral, szocializmussal és harmadik utas hiedelmekkel teli ötvenes éveknek az elején született, amikor az egész ország meg volt bolydulva: mindenki félt s mégis mindenki a boldogságot várta. Apjára, a fiatal író és újságíró Obersovszky Gyulára azonban nem félelem, hanem a boldogságvárás volt a jellemző s 56 forradalmát is így élte meg. Bátor volt és naív, s nem hitt barátainak, hogy három gyermekével és feleségével a kötél elől Nyugatra kéne menekülnie.- Apám Mikulás estére jókora késéssel érkezett meg az újságcsinálásból, az ablakban már ott állt az ünnepi csizma, amit megtöltött csokoládéval. Két kistestvérem mélyen aludt, amikor hajnalban másféle, nem ünnepi csizmák törtek ránk, s miután feldúlták a lakást, megbilincselve magukkal vitték az apánkat. A kis Krecsányi utcát - amely a Pasaréti templom mögött fekszik - egész hadsereg szállta meg: mi zokogtunk és semmit sem értettünk az egészből.- Első fokon három évre ítélték az édesapját, s aztán teljesen váratlanul másodfokon halálos ítélet született.- Édesanyám - aki 21 évesen volt három gyerek anyja - idegösszeomlást kapott, s kórházba került, minket pedig a család, nehogy éhen haljunk, háromfelé vitt, és Beremendre kerültem a keresztanyámhoz. Fél évig egy szót sem szóltam, mert nem értettem semmit a világból, se szüleim, se testvéreim, úgy éreztem, mintha idegenek közé kerültem volna. A halálos ítéletről keresztanyámék kíméletből nem beszéltek.-A falu tudta, hogy valójában miről van szó?- A mozihíradó részletek mutatott a tárgyalásról, amelyen nemcsak a szigorló orvos Tóth Ilonát, de apámat és író barátját, Gáli Józsefet is gyilkossággal vádolták. A falu fele mellettünk, a másik fele ellenünk volt, s a gyerekek ennek megfelelően vagy részvéttel fordultak felém vagy gúnyolódtak., Festi kiszasszonyka, börtöntöltelék az apja” - kiabálták. Valaki a kezembe nyomott egy csúf könyvecskét az úgymond „ellenforradalmárok” rémtetteiről, amelyben akasztott és csonkított emberek fotói is szerepeltek és senkitől sem kérdezhettem meg, hogy igaz-e ez vagy sem? Néha zugban elővettem a boszszantásra adott könyvet s eltűnődtem, vajon az apám csinált-e ilyeneket? Aztán megnyugtattam magam, hogy ilyet nem tehetett s úgy dobtam el a feketefehér könyvecskét, mintha tüzes vas lett volna. Éjszakánként azért imádkoztam, hogy végre szabaduljon ki a börtönből s mondja el, mi is az igazság. Egyszer édesanyám elvitt a márianosztrai börtönbe, de az őr csak őt, engem nem engedett be a beszélőbe, tehetetlen dühömben a csizmáját rugdostam.- Minden bizonnyal ezek és más nyomasztó gyerekkori élmények is motiválták Önt és testvéreit, hogy Obersovszky Gyula ez év március 15-én bekövetkezett halála után alapítványt hozzanak létre, amely az író és forradalmár emlékének ápolását tűzi ki céljául.- Úgy gondoljuk, hogy ő - mint a felkelés leverése után kibontakozott passzív ellenállás legfontosabb alakja, ennyit megérdemel, s ennyivel mi is tartozunk magunknak azokért a kegyetlen gyerekévekért. Ahogy apám mondta, egyszerre volt az igazság rikkancsa és prófétája. Éppen ezért nem akartuk egymás között elosztani örökségét, hadd legyen a hagyatékából létrehozott alapítvány most már helyette is 1956 rikkancsa, s talán lesznek olyan fiatal írók és művészek, akik néha-néha prófétai magasságba is tudnak emelkedni; főképp őket akarjuk az Obersovszky-díjjal kitüntetni. Természetesen a kort nem tartjuk mércének: nálunk Magyarországon sok a lélek fiatalságát és derűjét megőrizni tudó idősebb költő és író. A kuratórium elnöke Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség elnöke lesz s olyan 56-os börtönben megszenvedett írók vesznek részt benne, mint a Nagy Imre életrajzát megíró Tóbiás Áron vagy az Iróiskola és a Kutyafülűek szerzője, Varga Domokos.- Terveznek Obersovszky emlékmúzeumot?- Természetesen, hiszen sok irat, eredeti dokumentum maradt apám után, kiadatlan kéziratok, barátai ritkaságszámba menő verseskötetei, kortárs festmények és rajzok. Remélem, hogy sikerül olyan megoldást találnunk, amely méltó lesz az országhoz. Gyászbeszédében Dávid Ibolya igazságügyminiszterasszony nem véletlenül búcsúzott apámtól azzal, hogy „elveszítettük azt az embert, aki a nemzet élő lelkiismeretéül szegődött.” Kassai Henrik /--------------------------------------------------------------------------------------------------\ Obersovszky Gyula-emlékest A Magyar írószövetség, a Művészetbarátok Egyesületének Obersovszky Emlékbizottsága, a Szent László Akadémia és az Összmagyar Testület ez év május 28-án a Magyarok Házában emlékestet tartott a március 15-én elhunyt író és költő, Obersovszky Gyula tiszteletére. A költő születésének, s halála napjának is van valami üzenetjellege: január 1 -jén született, mint a forradalmár és vátesz elődje, Petőfi Sándor, s 74 évesen épp március idusán, a 48-as forradalom ünnepén halt meg. Bár minden bereizmus legkegyetlenebb ellensége az idő, 1956 hősének emlékestjére zsúfolásig megtelt a nagy színházterem. Bartis Ferenc, a költőbarát - aki igazmondásáért tíz éven át a román börtönök foglya volt - mondta a bevezetőt, ott volt s beszélt a Recsket megjárt s az Andrássy út balladáját olyan zseniálisan megénekelt Faludy György, az életutat és tanulságait pedig Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség elnöke foglalta össze. Szó esett a furcsa kilencvenes évekről is, amikor Obersovszky szinte minden lehetséges kitüntetést megkapott, azonban lapjától, A megújult igazságtól - mert túlságosan is komolyan vette a nemzeti egység gondolatát még a taxisblokád napjaiban is - a polgári Magyarország vonta meg a hivatalos támogatást. A műsor második részében levetítettek egy Obersovszkyval készült inerjút ars poeticájáról s arról, hogyan látja a világot egy olyan ember, aki sehogysem tudta elfogadni, hogy még a tiszta hang visszhangja is át legyen itatva hol a nyers hatalom, hol a pénz arroganciájával. Az est vendégei a Művészetbarátok Egyesületének jóvoltából megkapták Obersovszky egyszemélyes folyóiratának, a Vagyok-nak utolsó, erre az alkalomra kiadott emlékszámát, s megtekinthették a költőt s műveit bemutató kis kamara-kiállítást. (T.P.) v________________________________________________________II________________________________________________________/ I ________ . ■ ? Balliberális eszmefuttatások határok nélkül ~.....................................__......... .............. TÓTH GY. LÁSZLÓ GYÖJ^SÉBŐL * t
