Nyugati Magyarság, 2000 (18. évfolyam, 1-12. szám)

2000-12-01 / 12. szám

2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2000. december Nincs meg a recski rabok sírja Valószínűleg más temetőkbe szállították őket Nem leltek a Recsken elhunyt rabok földi maradványaira, noha a visszaem­­lékezők útmutatásai alapján ebben bíz­tak a kutatást kérő Recski Nemzeti Em­lékpark Alapítvány tagjai. Az igazságü­gyi antropológus szakértő olyanok holt­testét kereste, akik az embertelen bánás­mód következtében hunytak el, s azóta sincs nyoma, hová temették őket. Az 1950-53 között működő hírhedt recski táborban mintegy 1300-an rabos­kodtak, többnyire ítélet nélkül, s 120- 130-an haltak meg a bántalmazások és kínzások miatt - mondta Benkő Zoltán, az alapítvány elnöke, a valószínűsíthető tényeket. Hozzátette: ez a szám bizo­nyos források szerint túlzó, ám ötven­hatvan recski halott mindenképpen a hatalom és az őrök kegyetlenkedései­nek számlájára írható. Benkő egyetemi ifjúsági vezetőként került az AVH lá­tókörébe, 1949-ben az Andrássy út 60- ba hurcolták, majd Kistarcsára, a dél­budai intemálótáborba, onnan Recskre. 1953 októberéig raboskodott a magyar gulágon, s megerősíti: a halottakat vagy haldoklókat igyekeztek elszállítani a tá­borból, s más büntetés-végrehajtási in­tézetek elhalálozási listáira jegyezték föl őket, hamis halálokok megjelölésé­vel. Azóta sem tudni, hová temették el az áldozatokat. Az egyik ily módon eltűnt rab csa­ládja már a hatvanas években járta a ha­tóságokat, s a fenyegetések és visszau­tasítások ellenére megkísérelte kiderí­teni, hol találják szerettük földi marad­ványait. Akkoriban többször is jártak Recsken, egykori rabokat is fölkerestek, s apránként gyűjtögettek össze emlék­foszlányokat, amelyeket a rendszervál­tozás után próbáltak meg összeková­csolni. Benkő Zoltán végül úgy döntött, hogy az alapítvány hivatalosan is bizo­nyosságot szerez, s fölkérte Susa Évát, az Igazsgáügyi Orvosszakértő Intézet biológus-antropológus szakértőjét, vizsgálja meg azt a helyszínt, ahol a ta­núk szerint több volt fogoly földi ma­radványai lehetnek. A feltételezett síre­gyüttes a recski temető elhagyott részén található, itt egyébként több sírhelyet meg is vásárolt a Recski Nemzeti Em­lékpark Alapítvány emlékhely kialakí­tására. Mielőtt megkezdődött volna a meg­jelölt síregyüttes feltárása, ismét több egykori rabot és őrt kerestek föl az ala­pítványtól, adatokat szerettek volna sze­rezni. Benkő Zoltán elmondta: Recsken több egykori őr él, közöttük a Borzas gúnynéven emlegett ÁVH-s, akinek neve személyiségi jogok miatt nem hozható nyilvánosságra. A volt rabok kérték, szolgáljon néhány általa ismert adattal, ám az őr ezt megtagadta, sőt az azóta legendává vált gúzsbakötésről is azt állította: ilyen nem volt Recsken. Az antropológus szakértő és cso­portja az adategyeztetést követően, szeptember végén ásott több kutatóár­kot a recski temető megjelölt részén, a kihantolási jegyzőkönyv tanúsága sze­rint Susa Éva teljes bizonyosságot szer­zett afelől, hogy a tanúk és visszaem­­lékezők állítása ellenére azon a helyszí­nen nem temettek el áldozatokat. A do­kumentumban szerepel az is, hogy egyetlen recski internáltat valóban a he­lyi temetőben temettek el, őt azonban 1964-ben exhumálták és azonosították. Az antropológusnő kutatásai alapján úgy véli hogy a táborban meghalt sze­mélyek holttestét vagy Vácra szállítot­ták boncolásra, majd a rabtemetőbe, esetleg Vác-Csatadűlőbe temették őket. Szállíthatták a Mosonyi utcai rabkór­házba is az elhunytakat, onnan pedig a Kozma utcai gyűjtőfogházba, és az Új köztemetőben hántolták el őket. Bizo­nyosság felőlük továbbra sincs. A recski áldozatok nyughelye még mindig tör­ténelmi titok. Zsohár Melinda, Magyar Nemzet Tisztújítás az SZDSZ-ben és a MIÉP-nél Tisztújítást tartottak a hónap elején két ellenzéki pártban, és mind az SZDSZ, mind a MIEP esetében teljesült a pa­pírforma. Az utóbbinál nem is volt kér­dés az elnök személye, hiszen Csurka István egyedüli jelöltként indult és egy­hangúlag megválasztották a MIÉP élére. Az SZDSZ küldötteinek több mint kétharmada szavazott Demszky Gáborra, így jelentősen felülmúlta rivá­lisát, Fodor Gábort. A főpolgármester azon elképzelése is valóra vált, hogy a párt legfőbb vezető szervezete, az ügy­vivői testület többségét az ő hívei alkot­ják. A Szabad Demokraták Szövetsége meghatározó személyiségei közül nem vállalt, illetve kapott szerepet az ügy­vivői testületben Magyar Bálint lekö­szönt elnök, Kuncze Gábor frakcióve­zető, illetve Pető Iván volt pártelnök és Bauer Tamás, aki a küldöttgyűlésen éle­sen bírálta Demszky Gábor program­ját. Ónody Tamásnak, az SZDSZ Új Generáció elnökének sem sikerült meg­szereznie az ügyvivői testületi tagság­hoz szükséges támogatást. Csurka István szerint a MIÉP-et az különbözteti meg más pártoktól, hogy elsősorban a nemzeti sorskérdésekkel foglalkozik, nem pedig a saját belső tor­zsalkodásaival. Ma is érvényben van a nemzetépítő állam programja - fejtette ki beszédé­ben az újraválasztott pártelnök, aki 2002-re célul tűzte ki a MIÉP két év­vel ezelőtt szerzett voksainak meghá­­romszorozását. Kis Ferenc-Pál Gábor (Magyar Nemzet) Nyílt levél hazánkhoz! A Magyar Nemzeti Világtanács zárónyilatkozata. Cleveland, 2000. november hó. A Magyar Nemzeti Világtanács, a Magyar Társaság 40. Kongresszu­sán elhangzott előadások, megbeszélések, és javaslatok alapján me­gállapította:- az összmagyarság sorsa kedvezőtlenül alakul, a rendszerváltás következetlenül lett végrehajtva, a gazdasági, politikai és társadalmi problémák megoldása késedelmet szenved;- továbbra is érvényben van a kádári nómenklatúra meghatározó befolyása a gazdasági életre, a médiára, a politikai életre és az iga­zságszolgáltatásra. Elmaradt az egykori bűnöket elkövetők felelősségre vonása, a társadalom előtt nem hozták nyilvánosságra az illegitim pak­tumokat;- tovább folyik a népesség fogyása, a nemzeti vagyon (termőföld) elherdálása, a korrupció virágzása, a magyar nép érdekeivel ellenté­tes idegenek nagyszámú betelepítése. A száműzetéséből felszabadult magyar emigráció - élve honpolgári jogaival -, be kíván kapcsolódni a magyar közéletbe, és felajánlja segít­ségét a fenti problémák megoldására, és elválja, hogy mind a kormány, mind pedig a párt és a társadalmi szervezetek tekintsék a magyar emig­rációt partnerüknek a magyar nemzet sorsának alakításában. A Magyar Nemzeti Világtanács Elnöksége _________________1450 Grace Avenue, USA. Lakewood, OH. 44107. A Debrecen-Tégláskertben épülő új református templomban 2000. december 27-én délelőtt 10 órakor istentiszteletet tart Papp Csaba lelkipásztor. A templomnak a földszintje készült el, teljes befejezésére a 2001. évben kerül sor. (Tervező: Csete György) Negyvennégy esztendő után Megemlékezések a forradalomról A fővárosban és vidéken számtalan me­gemlékezést tartottak az 1956-os ma­gyar forradalom és szabadságharc 44. évfordulója alkalmából. - A forradalom célja a rendszerváltás volt, nem a szo­cializmus megreformálása - állapította meg az ünnep előestéjén a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen tar­tott rendezvényen Pokomi Zoltán ok­tatási miniszter. Katonai tiszteletadással, a Himnusz hangjaira vonták fel a nemzeti lobogót a Kossuth téren; ezzel megkezdődött az 1956-os forradalom 44., a Magyar Köz­társaság kikiáltásának 11. évfordulóján rendezett állami ünnepség. A megem­lékezésen mások mellett részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Vik­tor kormányfő és Ader János, az Or­szággyűlés elnöke. A legfőbb közjogi méltóságok ezt követően megkoszorúzták Nagy Imre mártír miniszterelnök szobrát a Vérta­núk terén. Együtt tisztelegtek az '56-os mártírok emlékműve előtt a Rákoske­resztúri köztemetőben is, ahol virágot helyeztek el az emlékműnél, nagy Imre kivégzett miniszterelnök sírjánál és Mansfeld Péter nyughelyénél. Az ál­lamfő a 301-es parcella több sírjánál vi­rágot helyezett el, köztük egykori ba­rátja, Brusznyai Árpád nyughelyénél is. Orbán Viktor és Áder János a 298-as parcellában tisztelgett a mártírok em­léke előtt. A forradalom jelentőségét hangsú­lyozta Martonyi János külügyminiszter is az Állami Operaházban rendezett ün­nepségen. -A 44 évvel ezelőtti esemé­nyekkel magyar nemzet példát muta­tott az egész világnak, becsületet szer­zett önmagának és lendületet adott az európai egységnek. Az 1956-os forra­dalom nélkül másként alakult volna Magyarország és Európa sorsa. - Mint mondta, 1956 indította meg a totális ha­talmi rendszer és főként a mögötte álló ideológia korhadását, amely végül an­nak széteséséhez vezetett.- Miután 1990-ben, közvetlenül a rendszerváltozás után nem volt teljes az igazságtétel, nem maradt más lehető­ség, mint hogy néven nevezzük azokat, akik elárulták az 1956-os forradalmat, és akik miatt 30 évre elveszett annak a lehetősége, hogy Magyarországon is létrejöjjön a polgári demokrácia - mondta Kövér László, a Fidesz elnöke a New York-i magyar szervezetek által rendezett megemlékezésen. Torgyán József, az FKGP elnöke szerint az országnak le kell rónia köte­lezettségeit azokkal szemben, akik 1956-ban a szabadságért harcoltak. Az 1956-os forradalom legfonto­sabb tette az összefogás volt - mondta Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hiva­tal politikai államtitkára Zuglóban. Véleménye szerint ma az elődök ál­mát valósítjuk meg, akik tiszta szívű lázadó kamaszként vagy bölcs fel­nőttként egyaránt olyan nemzetet akartak, amely maga irányítja sorsát. A Fidesz, az MDF, az FKGP és a Po­­fosz által rendezett megemlékezés résztvevői emléktáblát avattak a Thö­köly út és a Szitakötő utca sarkán álló kopjafánál a zuglói mártírok tisztele­tére. Liebmann Katalin, az FKGP bu­dapesti elnöke azt hangsúlyozta, hogy mára egyre nyilvánvalóbbá válik: a forradalmat nem a kommunista párt egyes vezetői irányították. Véleménye szerint éppen ezért azokra a szabad­ságharcosokra, népfelkelőkre kell emlékezni, akiket a történetírás még ma sem említ. Dávid Ibolya igazságügy-minisz­ter, az MDF elnöke avatta fel a fővá­ros XVI. kerületében azt a szobrot, amely Tóth Ilona orvostanhallgató­nak, a forradalom egyik mártírjának állít emléket. Tóth Ilonát 1958-ban tartóztatták le és koholt vádak alap­ján ítélték halálra. Dávid Ibolya a me­gemlékezésen elmondta: az egykori orvostanhallgatót és más, törvényte­lenül elítélt mártírt a semmisségi tör­vény rehabilitálja majd. Az MDF és a Pofosz a Széna té­ren tartotta megemlékezését. - Az 1956-os forradalom a világtörténelem egyik legtisztább forradalma volt, résztvevői nem saját érdekeikért, ha­nem a hazáért, a szabadságért küzdöt­tek - jelentette ki Balsai István, az MDF frakcióvezetője. Fónay Jenő megállapította: a magyar még mindig nem tud összefogni. A Pofosz elnöke köszönetét mondott a kormánynak, amely 1956-os bajtársainak 60 ezer forintra emelte az alapnyugdíját. Pongrátz Gergely, a Corvin köz volt főparancsnoka felolvasott egy paktu­mot, amelyet állítólag 1989-ben többek között aláírt a szovjet hadsereg tábor­noka, az amerikai, az izraeli és a szov­jet titkosszolgálat képviselője, valamint öt olyan politikai vezető, akik közül „négy ma is vezető tisztségben” van Magyarországon. Pongrátz Gergely is­mertetése szerint a húsz pont között szerepelt, hogy biztosítják az állami va­gyon átmentését a volt kommunisták­nak, akik megtarthatják az igazságszol­gáltatást. 1956-ban a forradalmat a Nyugat hozzájárulásával verték le, a leverésben azonban megdicsőült a magyarság - je­lentette ki Csurka István, a MIÉP el­nöke a Budapest Kongresszusi Köz­pontban. Szerinte a magyarság lelkileg emelkedett a világ fölé, mert soha, se­hol nem részesült ilyen megtorlásban egyik nép sem. Az '56 utáni korszakról kifejtette: ezt az idegen, magyarellenes kultúrát most is nyögjük. - A MIÉP azért küzd, hogy ne lehessen olyan tes­tület Magyarországon, amely pénzzel, vagyonnal van odakötve, ahol mártír halottaink fekszenek. Gyilkosok nem lehetnek újra hatalomban - mondta Csurka. A nemzeti ünnep előestéjén a már­tír miniszterelnök kaposvári szülőházá­nál gyűltek össze az MSZP országos el­nökségének tagjai és a Nagy Imre Tár­saság meghívottjai. A pártelnök Kovács László hangsú­lyozta: a magyar szocialisták vállalják az 1956-os forradalom és a mártír mi­niszterelnök, Nagy Imre örökségét. (Sic!) A politikus úgy látja: Nagy Imre ha­láláig baloldali politikus volt, sorsa drá­mai végkifejlete alatt vallott eszméi de­mokratikus szocialista, azaz szociálde­mokrata eszemék voltak, a jelenlegi ha­talom ezért próbál eltávolodni tőle. (MTI) _ _ NYUGATI jp* MagyarsáUi Hungarians of the West Hongrois d'Occident Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÚS5I ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel./Fax: 326-7531 Teijeszti: GONDOS BT.; PÜSK1 Könyvesház, FEHÉRLOFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$35, egyéb országok: US-$35, MAGYARORSZÁG: 1500 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jo­gát fenntartjuk. A közölt írások nem fel­tétlenül képviselik a szerkesztőség ál­láspontját. A valódi névvel aláírt cik­kekért a mindenkori cikkírók felelősek.^/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom