Nyugati Magyarság, 2000 (18. évfolyam, 1-12. szám)
2000-07-01 / 7-8. szám
10. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2000. július-augusztus Július Augusztus Július 2. Sarlós Boldogasszony Máriának Erzsébetnél, keresztelő Szent János édesanyjánál való látogatása. Az ünnep jellegzetes magyar neve nem függ össze az eredeti egyházi elnevezéssel (Visitatio). Inkább a búza beérése, az aratás kezdete ez a nap. Egyben utal az aratásnak a termékenységgel való szimbolikus - szakrális párhuzamára. (Az aratás megkezdésekor) „... a nagycsaládokat a nagyasszony, a család „asszony-öregje” vezette, s ő vágott három marok búzát sarlójával az érett táblából, átkötözte piros szalaggal, s e kicsi kezdő kéve neve Jézus volt... majd a felkelő Nap felé fordulva megköszönték a Teremtőnek, hogy ismét úgy terítette meg a mindenki-asztalát, hogy jut a családnak bőven, a szegényeknek csakúgy, mint az ég madarainak.” (Molnár V. József) Sarlós Boldogasszony áldott állapotában a várandós édesanyák oltalma, a szegények és szükségben szenvedők gondviselője. Késői Mária ünnep a XIII. században, elsősorban a ferencesek és a pálosok révén vált tiszteké. Augusztus 15. Nagyboldogasszony Az ókeresztény időkig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után magához emelte a mennyei dicsőségbe. Napja egyben az ország Mária oltalmába ajánlásának ünnepe is. Szent István Gellért püspök tanácsára országát, királyságát a Napbaöltözött Asszony, Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta, szimbolikus tulajdonának, örökségének vallotta. „... E választásban az ősi Boldogasszony tisztelet, az archaikus Emese hagyomány is közrejátszott. Már Árpád fehéregyházi sírja fölé is a Nagyboldogasszony tiszteletére emeltek templomot...“ (Bálint Sándor) Nagyboldogasszony „nyolcada”, amelybe Szent István napja is beletartozik, ezer éve a magyar egyházi évnek kiemelkedő időszaka. DIENES ESZTER Kunhegyes Mások füstjével szemem teli, nem sejtik, mire gondolok, szívemhez éjjel csillag dörgölődzik, akác suhog. Holdvirágzás, csillaghervadás, leszáll az éj, liheg - hangos városok énekelnek csendes tanyák felett. Akácos áll, köti a port, engem is ideköt minden - itt lettem jó, itt lettem verve, itt hagyott el az Isten. A sárospataki templom tornya Magyar Professzorok Világtalálkozója A Magyar Professzorok Világtalálkozóját 2000. július 2-4. között Balatonföldváron rendezték meg. A találkozón értékelték az 1998 áprilisában megalakult Magyar Professzorok Világtanácsa eddigi munkáját, kijelölték a további tennivalókat a hazai felsőoktatás és a tudományos kutatás szerepét az EU-hoz való csatlakozás tükrében. Ezt követően a világ tizenhét országából érkezett mintegy kétszáz magyar származású professzor megvitatta az anyanyelv, az informatika valamint a természet- és környezetvédelem oktatásának és kutatásának időszerű kérdéseit, illetve a határon túli (román, szlovák, ukrán, stb.) felsőoktatásának és tudományos kutatásának problémáit. Már a világtalákozó első napján együttműködési megállapodást kötött az- Európai Kulturális Központ (Jean-Fred Bourguin elnök)- Zólyomi Egyetem Selmecbányái Unesco Környezetvédelmi Tanszék (Miklós László tanszékvezető professzor, szlovákiai környezetvédelmi miniszter)- Miskolci Egyetem (Besenyei Lajos rektor) és az- Amerikai Magyar Tanárok Egyesülete (Bíró Béla alapító tag). A professzorok ajánlásokat fogalmaztak meg többek között a felsőoktatás és a tudományos kutatás területén. Kifejtették, hogy a felsőoktatás elengedhetetlen feladata a nevelés, melyben a tanár példamutatása alapvető jelentőségű. Éppen úgy, mint a nemzettudat közvetítése. Az egyetemi tanárok és professzorok kinevezésénél fontos szempont a szakmai és az emberi tisztesség megkövetelése. Az MPV támogatásáról biztosította a Magyr Tudományos Akadémia kezdeményezését, miszerint a kutatóhelyeket telepítsék az egyetemekre. Ismert tény, hogy kutatás nélkül nincs hatékony oktatás. Többen szorgalmazták, hogy a határokon túlról is lehessen pályázni az anyaországi kutatóhelyek állásaira. A pályázati kiírásokról tehát rendszeresen kellene értesíteni a határon túli felsőoktatási műhelyeket. Megállapodás született arról, hogy szervezett formában továbbra is segíteni kell a határon túli magyarok tudományos továbbképzését. Kiváltképpen a Kárpátmedencében, ahol az anyagi lehetőségek csekélyek. Megfogalmazódott az is, hogy egybegyűjtsék a magyar származású professzorok nevét, címét, tudományos eredményeit, tevékenységük helyszínét. Az informatikai ajánlások között szerepelt Kárpátmedence bevonása a távoktatásba, a nemzeti kultúra és könyvtárhálózat digitalizált úton való hozzáférhetősége is. A környezetvédelmi munkabizottság ajánlást fogadott el alapítvány és intézet felállításáról a határokon átnyúló vízgyűjtők integrálására. Célul tűzték ki a Kárpátmedence vízgyűjtő területein lévő országok részvételével közös oktatás és kutatási tevékenység megteremtését is. Az anyanyelv támogatása érdekében hasznosnak tartanák, ha a külföldön élő magyar professzorok magyar nyelven publikálnának itthoni kiadványokban, megvásárolhatnák a magyar nyelvű kiadványokat és ajánlanák könyvtáraik számára, ezzel is felhívva a figyelmet a magyar tudományos életre. A professzorok felkelthetnék a magyar kultúra és Magyarország iránt érdeklődők figyelmét saját diákjaik körében. A Magyar Professzorok Világtanácsa támogatja az egységes szemléletű, minden szakterületre kiteijedő magyar nyelvű felsőoktatási hálózat kialakítását. Ennek érdekében szorgalmazza a romániai magyar tannyelvű önálló állami egyetem létrehozását. Rendkívül fontosnak tartják a román tanügyi törvény módosítását, hogy lehetővé váljon a kisebbségi tannyelvű egyetemek működése. A kárpátmedencei előadó professzorok mindegyike hangsúlyozta az anyaország segíteni akarását. Ugyanakkor kérték, hogy a segítés ne elszívja, hanem ottmaradásra (visszatérésre) ösztönözze a fiatalokat. Novák Virág Törvényt a nyelv tisztaságáért! A Magyarok Világszövetsége májusi küldöttgyűlése egyhangú szavazással javasolta az elnökségnek, tegyen lépést a kormány és az Országgyűlés felé egy, a magyar nyelv védelmére szóló törvény meghozatalára és annak érvényesítésére Magyarországon. Ezt a rég - tíz éve! - esedékes törvényt az teszi rendkívül fontossá és sürgetővé, hogy Budapestet meg az ország többi városát is ellepték az idegen, angol, francia, olasz reklámfeliratok, cégtáblák. A hazai nyelvi tisztaság védelmére már másfél évtizeddel ezelőtt is hoztak törvényeket Franciaországban, Németországban. Nekünk ebben kellene követnünk őket többek között. Budapest a feliratokat tekintve a legszemetesebb város Európában. Nyelvtörvényt hoztak már Szlovákiában, Romániában a magyar milliók, százezrek anyanyelvhasználata ellen. Az MVSZ a reklámszemét ellen lépett föl, az anyanyelv védelmében, a város- és országkép tisztaságáért. Lapunk támogatja e kezdeményezést. ADY ENDRE ... a Szó olyan legyen, Mint a Hegyen Krisztus szava: Évezredek hője, hava. * ... e nyelv az enyém, művészi és politizáló szerszámom. * Megpróbáltuk, kurucék kezdték, Balassiék, Csokonai s jómagam is iparkodtam régi szavakat rálopni Erdélyből és Károli Gáspár magyartalan és mégis magyar bibliájából az újonnan jött fogalmakra. Van annyi szavunk, mint Shakespeare-nek... A szerkesztőség * „Diák, íij magyar éneket, Diák, a Földön Dante is élt.” Kacagott, kacagott a diák. Latin ütemben szállt a dal, Nem magyarul, sohse magyarul. Vergődött, vergődött a diák. Lelkében Petrarca dalolt S keltek újféle magyar zenék. Álmodott, álmodott a diák. De néha titkos éjeken írt s eltépte, ha magyarul írt. Zokogott, zokogott a diák. MAGYAR PANTEON Kriza János (1811-1875) Nem tudjuk, a több egyetemen is tanult ifjú először a költészettel, az alkotás lehetőségével találkozott-e, vagy a népköltészet iránti csodálata és életre szóló szerelme igazgatta később a teremtő költészet felé. A magyar irodalomban mindenesetre mint népköltési gyűjtőt tiszteli másfél évszázad. Az unitáriusoknál tanult filozófiát, jogot, tanulmányait a berlini egyetemen folytatta. Herder és a Grimm testvérek művei hatására fordult a népköltészet felé, abban találta meg a nemzeti kultúra és irodalom abszolút alapjait. 1938-tól Kolozsváron unitárius lelkész, majd a főiskola tanára lett alig huszonhét éves korában, 1861-től már püspök. Harmincévesen a Magyar Tudós Társaság levelező tagja, 1863-ban a Kisfaludy Társaság rendes tagja. Az elismerés teljes. Első versei az Atheneumban jelentek meg. Már ifjú korában megkezdte a székely népköltészet gyűjtését, egyre fokozódó ámulattal és szenvedéllyel. Az 1850-es évek végén Gyulai Pál ösztönzésére kezdte sajtó alá rendezni gyűjteményét. Az 1863-ban megjelent Vadrózsák az első modern szempontú népköltési kiadványa a magyar irodalomnak. A kiejtéshez híven közölte a népi alkotásokat, megőrizve a tájszólásokat. Kriza Jánossal veszi kezdetét tulajdonképpen a tudatos, célirányos népköltési gyűjtés. Petőfi, Arany János és előttük mások is - Csokonai például - alkotói áhítattal tekintettek a kiapadhatatlannak tűnő népköltészetre, abból merítettek, az hatott alkotásaikra, a tudatos gyűjtés kezdete azonban Kriza János. Követői tekintélyes táborából hadd említsük meg Konsza Samut, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium egykori tanárát, Márton Gyula kolozsvári egyetemi tanárt, Albert Ernőt, Faragó Józsefet, Szentimrei Jenőt, ifjú Kós Károlyt. Napjainkban immár szabadon gyűjthetők ama tiszta forrásból a még fellelhető erdélyi kincsek, a néptánc hasonlíthatatlan értékei. Csete Ildikó Boldogasszony-kalendáriuma —*
