Nyugati Magyarság, 2000 (18. évfolyam, 1-12. szám)
2000-07-01 / 7-8. szám
2000. július-augusztus Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 9. oldal BEKE MIHÁLY ANDRÁS Magyar sors Cattaróban Magyar Adrián festménye Magyar Antal szállodájáról Még soha nem éreztem annyira igaznak azt a mondást, hogy a név maga sors, mint minap a messzi Montenegróban a hajdani Monarchia legdélibb csücskében, a híres Cattarói-öböl, ma Boka Kotorska partján, a hajdani Castelnuovo, ma Herceg Növi szomszédságában fekvő Zelenikán. A tengerparti kempingben magyar szó fogadott. A tulajdonos tősgyökeres zelenikai, de szabatosan beszél magyarul. Nemzetisége és neve is egyformán magyar, ennél magyarabb algiha lehetne: Magyar Csabának hívják. Családja sorsát meghatározta, hogy nevéhez méltón viselkedett minden körülmény között. Hogy a Magyar név szép legyen, hiszen az több volt egyszerű családnévnél: nemzetükkel azonosította őket önmaguk és a világ előtt. A család őse, Unger Benedek az osztrák határ környékéről érkezett 1740-ben Pestre. A Hatvani kapu közelében nyitott kovácsműhelyt egy sarokházban. S mivel akkoriban a sarokház tulajdonosáról nevezték el az utcákat, így lett az utca Ungergasse. A család egyik későbbi őse azonban már az asztalt verte a hivatalban, nehogy Ungemek anyakönyvezzék, mert ő igenis magyar. Azaz Magyar. A családnevét 1850 körül, az utcáét 1874-ben magyarosították. A pesti Astoria melleti Magyar utca a család nevét viseli. Magyar Csaba igen büszke a dédapjára, Magyar Gyulára, aki építész-vállalkozóként a kiegyezés után hozzájárult Pest újjászületéséhez, és az I. kerület polgármestereként állandó bejárása volt a királyi palotába. A család legendás alakja Magyar Antal, a huszártiszt nagyapa, akinek Erdélyben a zord székely tél torokbajt okozott. Orvosai a Földközi-tengerre küldték. Bejárta Monte Carlo-t, Cannes-t, Nizzát, de bajára gyógyulást Raguzában talált. Anyira megtetszett neki a vidék, hogy Pesten pénzzé tette vagyonát és családjával együtt a Cattarói-öböl partján fekvő Zelenikára költözött. Hatalmas, tengerbe nyúló birtokot vásárolt magának és magánvillát épített rá a családjának. Mindeddig ez szokványos arisztokrata történet is lehetne. A folytatás azonban nem az. Magyar Antal sokat tett azért, hogy a családnevét mindmáig a tágabb környék tisztelet övezze. A villát egyre sűrűbben látogatta a rokonság, amelynek olyan tekintélyes tagjai is voltak, mint Magyar Antal házasságkötésének tanúi: Madarász Viktor és Erkel Ferenc. Nem csoda, hogy Zelenikának messze földön híre ment. Ez adta Antalnak a szálloda ötletét. Első lépésként, 1901-ben, amikor Szarajevótól tovább építették a keskenyvágányú vasútat egészen a Cattarói-öbölig a Monarchia haditámaszpontjáig. Magyar Antal Bécsben, rokoni összeköttetéseivel elintézte, hogy a vasutat a tervezettnél kissé tovább, egészen Zelenikáig építsék. Aztán kibővítette a házat, 1902- ben kiváltotta az iparengedélyt, és megnyitotta Dél-Dalmácia első, 36 szobás, 80-90 vendég fogadására alkalmas szállodáját. Ezzel a dalmáciai idegenforgalom megteremtőjévé vált. De Magyar Antal vállalkozói szelleme nem érte be ennyivel. 150 személyes hajót építtetett, amellyel kirándulásokat szervezett, és rendszeres hajójáratot is üzemeltetett. Mindezzel föllendítette a gazdaságilag hanyatló vidéket. A vitorláshajók eltűnésével ugyanis a környék lakossága munka nélkül maradt, a nyomor elől tömegesen menekültek a tengeren túlra. Magyar Antal munkát adott a zelenikaiaknak. Szállodája személyzetét a környék fiataljai közül verbuválta, és Pestre, Bécsbe, Marseille-be, sőt az igazgatót New Yorkba küldte szakmát tanulni. A szálloda működése föllendítette a környéken a mezőgazdaságot és a halászatot is. Magyar Antal, mintegy mellékesen, megteremtette a szálloda parkját is. Olyan mediterrán dísznövényezetet honosított meg Zelenikán, amilyet a környéken addig nem ismertek: a kaktuszt, a jukkát, az agávét, sőt a díszpálmát is. A helyiek addig csak a gyümölcsöt termő datolyapálmát ismerték. A díszpálmák, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen a tengerpart, mind a Magyar Antal által telepített pálmák magjaiból származnak... Magyar Antal 1909-ben bekövetkezett halála után a szálloda fiára, Magyar Adorjánra maradt. A kivételes képességű Adorján, aki tizenegy nyelven beszélő nyelvzseni és ígéretes tehetségű festő volt, nagybátyja, Madarász Viktor műhelyében majd a Római Akadémián tanult festészetet. Hazatért, és nagy lendülettel hozzáfogott az idegenforgalom megszervezéséhez. Képviseletet nyitott Belgrádban, Pesten, prágában, Bécsben; saját levélpapírt és bélyeget nyomtatott, prospektusokat küldött szét. Egész Európából érkeztek a vendégek. A máig megőrzött vendégkönyv tanúsága szerint a szállodának a bolgár császár, Péter szerb király, Nikola montenegrói király és az albán király is vendége volt. Magyar Adorján magyarságtudatára jellemző, hogy a szálloda mellett mindvégig folytatta ifjúkorában megkezdett néprajzi búvárlásait, könyvekben írta meg saját elméleteit. Fő művének, Az ősműveltség című vaskos kötetnek a kézirata az első világháborúban elveszett, ezért 71 éves korában újraírta. (1995-ös kiadását azonban már nem érte meg, mert 1978-ban elhúnyt Zelenikán.) És persze közben festett, a magyar népköltészet téma- és ízlésvilágából mélyen merítő sajátos festményeket. A szállodát is saját, dús színvilágú festményeivel díszítette. Öntudatára jellemző egy történet. A második világháborúban a szállodát megszállták a jugoszláv partizánok ellen küldött olaszok. Parancsnokuk, egy bizonyos Rosati ezredes, indulatában éppen fölemelte korbácsát Adorján ellen, aki azonnal az ezredes adjutánsához sietett, azzal, hogy egy magyar huszártiszt fiát így nem lehet megsérteni, ezt csak párbajjal lehet elintézni. És pisztolyt kért, hiszen civil lévén, nem volt fegyvere. Leszámolt az életével? Vagy a képzett ezredes lövi le őt, vagy netán ő lövi le a tisztet, de akkor ezért kivégzik. Ám magyar tiszt fiaként nem tehetett másként. (Az ezredes végül visszakozott.) A szállodát a háború után államosították. A törvény szerint ma már visszajárna a családnak, csakhogy megszállta a jugoszláv néphadsereg, amelynek egyelőre nem akaródzik kivonulni belőle. A családi hagyományokat Magyar Adorján négy gyereke közül Csaba folytatja. Ő már Zelenikán született, éppen hetven éve. Építésznek tanult, majd a közeli igalói gyógyintézet műszaki igazgatójaként vonult nyugdíjba. Nem látszik meg rajta a kora, igazi sportember. Ifjúkorában gyorsúszó bajnok volt. Csónakjával Fiúmétól Korfuig evezett. A helyi vitorlázóklub megteremtője. Meghonosította a környéken a sárkányrepülést. Az idegenforgalmi hagyományok foytatójaként még 1965-ben, mikor Fiúmétól Albániáig megépítették a családi birtokot is átvágó adriai műutat, megnyitotta Montenegro első autóskempingjét. A környékbeliek első rácsodálkozása után, sorra nyíltak a parton a kempingek... Közben gondozza, megjelenteti édesapja könyveit. Sőt, maga is ír helytörténeti munkákat, az egyiket éppen a szálloda történetéről. A Magyar családból egyedül ő maradt Zelenikán. Zoltán fivére Németországban, Ákos öccse Rejikában, Tünde húga Podgoricában él. Csaba Újvidékről hozott magának feleséget, Magdit. Magdaléna lányuk Újvidéken biológus, Enikő lányuk a közeli Herceg noviban él szerb férjével. Gyakran meglátogatja őket a három unokával. Csabával beszélgetve, nem csupán tettereje, sokoldalúsága nyűgözött le, hanem a tény, hogy az egész család, az éppen odalátogató unokákat is beleértve, mind hibátlanul beszélnek magyarul. A gyerekek magyar meséket hallgatnak, magyar dalokat tudnak. Meggyőződtem róla. Másfél ezer kilométernyire az anyaországtól, olyan környezetben, ahol rajtuk kívül nincsenek magyarok.- A családban mindig megvolt a magyar érzelem - mondja Magyar Csaba. - Apám, anyám így nevelt. Ez természetes volt, még itt, idegenben is. A két világháború előtt sok magyar megfordult erre, de utána húsz évig egy magyar sem járt itt. De ez nem volt ok arra, hogy ne viselkedjünk magyarul... A Magyar család Zelenikán úgy őrizte meg magyarságát, hogy köztiszteletet vívott ki családneve iránt. Erről magam is meggyőződhettem, amikor Csabát átkísértem az egyik szomszédhoz, Seferovic Svetozar tanár úrhoz. Ő az egész környék hálájáról beszélt, amiért a Magyar család munkát adott nekik, iskoláztatta őket.- Ők az itteni néppel élték le életüket - modta Seferovic tanár úr -, rokonságban, barátságban mégis megőrizték magyarságukat, nyelvüket. Most újból a kivándorlások korát éljük. Ha a fiam vagy az unokám is útra kelne, búcsúként csak annyit mondanék nekik, hogy úgy viselkedjenek kint az idegenben, ahogyan Magyar Antal, Adorján és Csaba viselkedtek köztünk... Lehet-e ennél szebb elismerés? Magyar Csaba nagy fájdalma, hogy a fia, Csaba, a világ másik végébe került. Szándékai és kötődései ellenére Dubrovnyikban végzett tengerészeti akadémiát, éppen a város ostroma alatt. A hatóságok megtűrték, amíg tanult, de utána, jugoszláv állampolgár lévén, kiutasították. Otthon a besorozás veszedelme várta. Rövid olaszországi kitérő után Szegedre került. Munkát kapott és már menyasszonya is volt. Amikor féléves tartózkodási engedélyének meghosszabbításáért a rendőrségre ment, a hivatlnoknő durván elkergette: ugyan mi keresivalója van neki itt?! Magyar Csaba ma Kanadában él.... Nomen est omen... r \ Honfoglalók hazánkban „Magyarországnak van bevándorlási törvénye, azonban nem rendelkezik kidolgozott bevándorláspolitikai koncepcióval, stratégiával” - mondta Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Intézetének igazgtója Budapesten. „A bevándorlási politika és stabilitás dilemmája az európai uniós csatlakozás folyamatában” című konferencián, melyre a Friedrich Ebert Stiftung szervezésében került sor, Törzsök Erika kifejtette: véleménye szerint a határon túli magyarok jogaival foglalkozó, jelenleg készülő státusztörvény már most látható hiányosságai indokolják a bevándorlás-politikai koncepció kidolgozását. Rámutatott: ennek során tisztázni kellene azt is, hogy csatlakozása után alkalmazhat-e Magyarország pozitív diszkriminációt a határon túli magyarok bevándorlása ügyében. A konferencián a határőrizettel kapcsolatban elhangzott statisztikákból kiderült, hogy évről évre nő azoknak a bevándorlóknak a száma, akik hivatalos okiratok nélkül a zöldhatáron át érkeznek Magyarországra. Törzsök Erika ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország európai uniós tagsága után tranzitországból célországgá, kibocsátóból pedig befogadóvá válhat. A tanácskozáson ismertetett statisztikák szerint folyamatosan nő a benyújtott bevándorlási kérelmek száma is, amely 1999-ben meghaladta a 12 ezret. Tavalyi adatok szerint bevándorlási engedéllyel mintegy 72 ezer külföldi él Magyarországon, köztük legtöbben románok, jugoszlávok és az egykori Szovjetunió területéről érkezettek. (HTMH) V_________________________________________J Magyar Csaba és felesége