Nyugati Magyarság, 2000 (18. évfolyam, 1-12. szám)
2000-01-01 / 1-2. szám
2000. január-február Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 5. oldal EGYED ÁKOS* A székelyek rövid története Székelységből nőtt a csontom, amiken a fejem hordom. Amíg élek székely vagyok, meghalva is az maradok! Ki népéért mit sem teszen, abból pedig csak por leszen! V. rész Az említett változásokhoz képzeljük oda a reformáció következményeit is. A reformáció következtében a székelyek közt először a lutheri evangélikus, majd a Dávid Ferenc-féle unitárius, aztán a kálvini református vallás hódított. S mivel János Zsigmond maga is az unitárizmus híve volt, erőszakkal próbálta az új vallásra áttéríteni a székelyeket. Egy ilyen kísérlet ellen sorakozott fel 1567-ben Csík-, Gyergyó- és Kászonszék és védte meg katolikus hitét. Közismert, hogy ezzel kapcsolatban született a csíksomlyói pünkösdi búcsú. Növelte a vallási feszültséget az udvarhelyszéki szektázás, amely aztán szombatosság néven került be a történelembe. Végül is három vallás és egyház tudta megvetni a lábát a Székelyföldön: a református, római katolikus és unitárius. A hétfalusi „csángók”-at, akik legalább részben a székelyekhez tartoznak, Brassó a szászok uralkodó vallására, a lutheránusra térítette át. A reformáció következtében a vallásilag addig egységes székelység erősen megoszlott; számos településben háromféle egyház létesült, ami a faluképen a különböző felekezetek templomainak jelképeiről is jól leolvasható. Ha a reformáció korában egymásnak feszültek is az indulatok, sőt - amint láttuk - egyszer a fegyverek is, az 1568- as tordai országgyűlés s még néhány országgyűlési végzés következtében Európában először Erdélyben, benne a Székelyföldön is a vallási türelem vált jellemzővé az egyházi életben. A reformáció nem maradt hatás nélkül a kultúra fejlődésére sem: különösen a református és unitárius közösségekben szaporodott az iskolaalapítások száma, hogy a hívek a nemzeti nyelvre lefordított bibliát képesek legyenek anyanyelvükön olvasni. A Gyulafehérvárról Nagyenyedre költöztetett református kollégiumban ugrásszerűen megnőtt a Székelyföldről jövő diákok száma, akik a szülőföldre visszatérve ellátták a papi és iskolamesteri teendőket. A FALUKÖZÖSSÉG Hogy a hosszasan tartó anarchikus állapotok s a közben dúló háborúk mégsem vezettek a székely társadalom teljes széteséséhez, a nép elpusztulásához, az két tényezőnek volt köszönhető: a falurendszernek, valamint a nagykoncepciójú erdélyi fejedelmek székelymentő politikájának. Lássuk először röviden az első kérdést. Talán nem tévedünk, amikor azt állítjuk, hogy a székely falu rendezettsége s kiemelkedően eredményes működése eredetileg összefüggésben állt a katonai szervezettel. A székely hadszervezet a megtelepedés után területi elv szerint alakult: az egyes székek hadának alegységei a falvakban és mezővárosokban szerveződtek. A falvakat tizedekre osztották, amelyek aztán századot képeztek egy vagy több falu férfilakosságából. Nyilvánvaló, hogy ez a rendszer nem csak háborúban, hanem békében is éreztette hatását s alakította a székely falu szokásrendjét. Ezt már a 16. szá*A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja zadban kezdték írásba foglalni. Valószínűleg ezt elősegítette a szász falvakból jövő ösztönzés is. Az első két székely falutörvényt 1581-ből ismeijük: ekkor Gyergyóújfalu és a háromszéki (Szilvás)Zalán alkotta meg a „constitucióit”. A következő évtizedekben szaporodtak a falutörvények. Ezeket jórészt Imreh István kutatásainak köszönhetően ma már elég jól ismerjük. A falu írott és íratlan törvényei oly módon szabályozták az életvitelt, hogy az az egyén és a közösség számára is elfogadható legyen. Szinte megható, ahogyan például az elvetett gabonamagot védik; a vetést, a kenyérnek való gabonát a csatangoló állat elől gondosan karban tartott falukapuk és kerítések torlaszolják el az utat. S ha mégis kárt tesz az állat, a gazda rögtön megfizeti az okozott kárt. Nem szükséges költséges perlekedést folytatni messze a falutól, a falubíró s az esküdtek meghozzák az ítéletet. Súlyosabb esetben pedig szabad felsőbb fórumokhoz fellebbezni. A földművelői életmód egyszerű: örökletes, sok gonddal jár, szegényes is, de nem színvonaltalan. A közösség gondoskodását mindenki élvezi, ha maga is hozzájárul ehhez. A mindennapi munka nem robot, rituálék teszik színessé. Nem elég megtermelni a betevő falatot: a ceremóniákra is gondolni kell. A székely ember vidám természetű; lakodalmai, keresztelői, sőt a temetési ceremóniák is mind ezt mutatják. Ezekre illik meghívni a rokont, szomszédot, ismerőst. Tehát annyit kell termelni, hogy a családi szükséglet mellett a társadalmi élet kellékei is rendelkezésre álljanak. S ennek a közösségnek gondja van arra is, hogy a bajba jutott gazda, ha leég a csűre, háza, ne maradjon egyedül; minenki tudja, hogy a sor rája is következhet, könnyen lobot vet a szalmafedél, pláne, ha bosszúálló kéz helyezi oda a tüzet, mert sok a bosszú, pedig az egyház, a vallás fékez és nevel, keresztényi szellemet visz az életbe. Van foganatja, de nem egyszerre. A FEJEDELMI POLITIKA A hadakozásban a könnyűlovasság szerepe ugyan sokat csökkent, de az elszegényedett Erdélyben az uralkodóknak még így is szüksége volt a székelység katonai erejére. A gyalogokéra is. Ezért kísérelte meg Miksa császár, hogy János Zsigmond ellen hangolja a székelységet, aztán Báthori Zsigmond vonta a maga oldalára, azt ígérve, hogy a székelységnek visszaadja elvett szabadságjogait. Azonban szavát nem tartotta be, s ezzel újabb felkelést idézett elő. A „véres farsangihoz hasonló öldöklést saját kebelében még nem ismert a székely történelem. így került a székelyek egy része Mihai vajda hálójába; a két táborra szakadt székelység egymást gyilkolta, miközben egyre távolabb került igazi hivatásától, hogy „őrszeme” legyen a magyarságnak. A székelység romlását felismerő Bocskai István azonban új politikát kezdeményezett, s megpróbálta megvédeni a székely köznépet, tudatosítva benne sorsának lehető veszedelmét. A korabeli Gyulafi Lestár feljegyzése szerint a fejedelem arra figyelmeztette a székelyeket „mint vérszerint való atyánkfiáit”, hogy vigyázzank mit tesznek: „magatokat velünk együtt el ne veszeszszétek.” Bocskai fejedelem azt ígérte, hogy nem engedi a székelyek eljobbágyosítását és sikerült is a maga oldalára állítani őket. Bocskai korai halála miatt a székelység reális helyzete nem sokat javult. A konszolidációt Bethlen Gábor uralma hozta el. Bethlen jól ismerte a székelyeket, gyermekkora egy részét ott töltötte (a Lázárok gyergyószárhegyi kastélyában), aztán Báthori Gábor alatt egy ideig csíki székely főkapitány volt, s annak idején részt vett az 1595-i török ellenes havasalföldi hadjáratban, de ismerte a „véres farsang” pusztítását is, valamint a székelység panaszait: mindez nem maradt hatás nélkül a székelypolitikájára. Először is mustrát rendelt el s összeíratta a székely családokat. Mátyás király óta többször számbavették már a katonaságot, de soha ennyire alaposan nem számolták meg a székely társadalmat. Külön jegyzékbe kerültek a katonai rendek, külön a jobbágyok és zsellérek. Az 1614-es lustraköny vek szerint a székelység a következőképpen oszlott meg: Az összeírás eredményeit látva, a fejedelem bizonyosan meglepődött a székelységet ért hatalmas változáson: azon, hogy mennyire megfogyott a közrendű szabadok száma. A korábban legszámosabb gyalogos rend mindössze Téglákkal és kőműveskanállal „írt új fejezetet” a romániai ortodoxok és görög katolikusok tulajdonjogi vitájába a Brassó megyei Sárkány község ortodox pópája: a szent ember befalazta a kis település egyetlen templomának ajtaját, nehogy a falu görög katolikusai beléphessenek. A román sajtó beszámolói szerint Eugen Buta pópa tettét a falu ortodox gyülekezetének tagjai is elítélték. A falubeliek elmondták, hogy papjuk a fogarasi teológiai iskola mintegy harminc szeminaristájával falaztatta be a templom bejáratát; ők hiába kérték, hogy ne tegyék, mert megszentségtelenítik a templomot. 2877 családot, a népesség 14,25%-át tette ki, viszont a korábban jelentéktelen jobbágyrend felduzzadt: az 5068 család a társadalomban 25,10%-ot képviselt. S ha hozzátesszük a másik függő réteg, a zsellérek arányát, a majdnem 40%-os súlyt képviselő függőségben élő paraszti réteg a „rendszerváltás” hatalmas előretörését bizonyítja. • Igaz, hogy a társadalmi struktúrában a szabadok (primőr, lófő, gyalogrend, libertinusok) még mindig túlsúlyban voltak (mintegy 55%), de a 18,71%-ot kitevő libertinus réteg nem hagyományosan illeszkedett a szabad székelyek közé. Ez az új társadalmi kategória az 1562 után jobbágysorba süllyesztett köznépnek azóta bekövetkezett felszabadítása során jött létre, de korábbi státusát nem nyerte teljesen vissza. Ezért írták külön kategóriába. Bethlen Gábor a rá jellemző erélyes kézzel nyúlt hozzá a székelykérdéshez is. Először is megerősítette a székelység külön jogait (már előzőleg országgyűlési fogadalmában a székelység jogait is belefoglalta). Eltörölte a korábban bevezetett juh- és túródézsmát, visszaadta a szabad szóhasználat jogát, erősítette az önigazgatást; ezután a királybírói tisztséget is választás útján tölthették be a székely székekben. Persze, Bethlen nem próbálta visszaállítani a régi székely társadalom szerkezetét, ez anakronizmus lett volna, de megtiltotta a székely szabadok eljobbágyosítását, s A vasárnapi istentiszteletre összegyűlt görög katolikusok lebontották ugyan az útjukba emelt akadályt, de a templomba lépve azt látták, hogy csupasz falak vájják őket: minden képnek, ikonnak, kegytárgynak nyoma veszett. A község templomát a görög katolikusok építették még a múlt század végén. Az ortodoxok 1948 után telepedtek be oda, amikor a román kommunista rendszer betiltotta a görög katolikus egyházat, és templomait a román ortodox egyháznak adta át. A görög katolikusok már három éve követelik vissza templomukat, de a pópa hallani sem akar erről. Idén augusztus elején az ortodox és a görög 1619-ben felgyorsult a korábban jobbágysorba süllyedt székelyek kiváltása, közben bőkezűen jutalmazta azokat a főemberket, akik őt hűségesen szolgálták. Erre célozhatott Szekfű Gyula, amikor azt írta, hogy Bethlennek nem összes intézkedését fogadták a székelyek minden „morgás” nélkül. Mindenesetté Bethlen Gábor politikája a székely társadalom válságát igyekezett kezelni, s ennek eredményességét mutatja, hogy a háborúban résztvevő székely kontingens 15.000-20.000 főt számlált. I. Rákóczi György gyakorlatilag Bethlen Gábor politikáját folytatta, bár a főnemesi rend erősítéséért nagyobb adományokat tett. Nem kezdődött rosszul II. Rákóczi György uralma sem, de elhibázott lengyel politikája s lengyelországi hadjárata tönkretette mindazt, amit elődei elrendeztek. A hadjárat miatt Erdélybe betört török-tatár hadak pusztításai nyomát Erdélyszerte elnéptelenedett vidékek, falvak jelezték. Áz így keletkezett népességi űrt a tömeges moldvai oláh bevándorlás és földesúri betelepítések töltötték ki. Bár a pusztulás nem kímélte a székelységet sem, hiszen az egész székely kontingens odaveszett (vagy fogságba került), kedvezőbb földrajzi helyzete miatt a Székelyföldön kisebb volt a romlás mértéke, mint Erdély más részein. Apafi Mihály kora ugyan - ellenfelei legyőzése után - nyugodtabb volt, de annak vége felé ismét belső feszültség és bizonytalanság légköre következett; nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a Habsburg hatalom Erdély bekebelezésére tör. A török, illetve „német” párt küzdelméből a székelység sem tudta magát távol tartani. Mint ismeretes, a Habsburg-hatalom 1690 után bekebelezte az önálló erdélyi fejedelemséget. Ezzel a székelység történetében is új fejezet kezdődött. (Folyt, köv.) katolikus pap már ölre ment a templomban az oltár előtt, augusztus közepén pedig a rendfenntartó erők könnygázzal és gumibotokkal tudták csak szétválasztani a verekedő híveket. A román ortodox és görög katolikus egyház vezetése tavaly ősszel kezdett tárgyalásokat arról, miként tudnák békés eszközökkel megoldani tulajdonjogi vitájukat. Az eddigi három tárgyalási forduló nem sok eredménnyel járt, csak az ortodoxok érték el azt, hogy a görög katolikusok megígérték: ezentúl nem próbáljákjogi úton visszaszerezni egykori templomaikat az ortodox egyháztól. Székelyderzs, 13., 14. századi vártemplom Szabad Főember (primőr) 392 1,94% Lófő 4131 20,45% Gyalog 2877 14,25% Libertinus 3778 18,71% Nem szabad Jobbágy 5068 25,10% Zsellér 3000 14,85% Egyéb 950 4,70% Befalazott erdélyi templom A gyergyószárhegyi Lázár kastély — 15-17. század
