Nyugati Magyarság, 2000 (18. évfolyam, 1-12. szám)

2000-03-01 / 3. szám

4. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2000. március Fura Fintora a sorsnak, de néha az igazmondó közhelyeket is megcáfolja az élet. Mert miként beszélhetnénk a békés megyei Csárdaszállásról, ahol megállt az idó', de a „karaván” halad. A baloldali haladók karavánja leg­alábbis. Az Úr 2000. évében ugyanis ezen a kis magyar településen - is - még mindig a volt téesz elnök a legfőbb úr, aki immár nem elnök elvtárs, mint volt évtizedeken keresztül. Ezért mondhatjuk, hogy Csárdaszálláson megállt az idő. De hogyan szólhatnánk erről hitelesen, amikor az elnök oly előrelátó, hogy képes családját a har­madik évezred új földbirokosává tenni! Ki, ha nem ő gondol a jövőre, a „haladásra”, a vagyonnal körülbástyá­zott polgári lét áldásos állapotára! Hogy ez már nem a szocializmus vív­mánya, hanem az egykor oly vehemen­sen szidott és rothadásra ítélt kapita­lizmus, szelídebb nevén piacgazdaság adta lehetőség, kit érdekel? S miért is fájna neki az: a téeszbe rokkantott pa­rasztemberek becsapása az ára annak, hogy családja és baráti köre - a jótét lélek álarcában tetszelegve - kilopja a földet a parasztok lába alól. Mert bi­zony a föld, ezt mindenki tudja Ma­gyarországon, már csak a magatehe­tetlen, sorsverte embereknek nyűg, de a szorgalmasoknak áldás, az ügyeske­dőknek pedig jó befektetés. Néhány év, s az Európai Unióban találjuk magun­kat, ahol a mostani földárak akár meg­tízszereződhetnek. A csárdaszállási Petőfi Mezőgazda­­sági Termelőszövetkezet - ugye mi­lyen célirányosan cinikus Petőfi szent neve mögé fölsorakozni? - szép nagy épület falu közepén. Elnöke, Fülöp Elek, aki az ősbolsi Thürmer Gyula­féle Munkáspárt lapjában eregeti a vö­rös ködöket, szívélyesen fogad. Nem tudja, hogy tudom: a vörös ködök sose tisztulnak ki az agyából. Éppen ezért érdemes idézni a Szabadság című szél­sőbalos lapnak adott nyilatkozatából pár mondatot. „A tagság termelősz­övetkezethez való ragaszkodása az áta­lakuláskor is (1992-ben - a szerk.) megnyilvánult. A nagy többség a szö­vetkezet mellett döntött, alig akadt ki­lépő, földet visszaigénylő. ... a tsz mai vezetése elismeri és becsüli a múltat, tiszteli az elődöket, támaszkodik és épít a korábban elért eredményeikre.” El kell ismerni, Fülöp Elek majd­nem fején találta a szöget. Úgy is fo­galmazhatnánk: igazat mondott. De csak részben. Ugyanis valóban igaz, az emberek döntő többsége a téesz mel­lett döntött, hiszen mindössze csak két ember lépett ki, de vajon mi volt en­nek az oka? Egyszerűen az, hogy el­húzták előttük a mézesmadzagot: ha a téeszben maradnak, mindenkinek lesz munkája. Ez a „téesz-fejjel” úgy hang­zik: csak ki ne vigyétek az üzletrésze­teket, mert akkor mi mit fogunk majd bitorolni? Az 1992-es szövetkezeti törvény alapján megtörtént a szövetkezet áta­lakítása, s innentől már szabad volt a gazda. Aztán szinte lapátra tettek min­denkit, mintegy 130 embert, s most - írd és mondd! - 18 ember alkotja a szövetkezet tagságát. Az utcára lökött, rászedett parasztemberek több mint 300 millió forint értékű üzletrészét pe­dig különféle kft-kbe menekítették át a fejesek. A meghámozott parasztság A múlt évben aztán újabb időszámítás következett a téeszben. Hivatalos levél­ben értesítették a földtulajdonosokat, hogy a szövetkezet továbbra is hasz­nálni szeretné a földjeiket. Ebben a le­vélben a haszonbérleti jog kifejezés he­lyett földhasználati jogot emlegettek, amelyről ha legalább 5 évre lemond a tulajdonos, akkor a téesz az aranyko­ronánként számított 550 forinton felül évente 5 százalékkal emeli a járandó­ságot. íme az újabb mézesmadzag! De vajon miért alakítják át a ha­szonbérleti szerződést haszonélvezeti joggá? - kérdezem Fülöp Elektől.-A szövetkezet az 1999-ben való­ban lejáró haszonbérleti szerződések helyett már haszonélvezeti jog alapí­tására, illetve átengedésére kötött szerző­dést ezekre a területekre, mely szerződés kedvezőbb a szövetkezetnek. A földha­szonbérleti szerződéssel kapcsolatban olyan tapasztalataink voltak, hogy néha a bérbe adók úgy gondolták: a szerző­dés nem kötelezi őket a lekötött időtar­tamra, s így időközben minden különös indok nélkül megszüntették azt. A föld­Csárdaszálláson nem állt meg az idő Hogyan legyünk földbirtokosok? használatot szerettük volna biztonságo­sabbá tenni, ezért tértünk át a haszonél­vezeti jognak a bejegyzésére. Adott eset­ben, egy vita estén egy tulajdoni lap má­solatával tisztázható, hogy kit illet a föld­terület használata.- Mi történik, ha a szövetkezet eset­leg megszűnik a föld haszonélvezeti jogának lejárta előtt? Akkor kié lesz a föld?- Ez úgy működik nálunk, hogy ezekre a szerződésekre a haszonélve­zeti jog ellenértékét nem egy összeg­ben fizeti meg a szövetkezet a tulajdo­nosoknak, hanem évente, hasonlókép­pen a bérleti díjhoz. Ez a jog mintegy vagyonértékű jog, tehát ugyanúgy ré­sze a szövetkezet vagyonának, s megszűnés esetén, akár egy ingatlan­nál, része lehet a vagyonelszámolás­nak. Tehát ilyen formán a tulajdonosra száll a földterületnek a művelési köte­lezettsége. És mivel a szövetkezet nem fizette ki egyszerre a teljes összeget, s ha megszűnne, akkor visszaszáll a tu­lajdonosra a terület használata, s mi­ként a haszonélvezeti jog is. A tulaj­don valójában megmarad. Éppen ez a leglényegesebb kérdés: kire száll a földvagyon? Hogy nem az eredeti, becsapott tulajdonosra, annyi bizonyos. De erről majd később.- Sokszor előfordult, hogy „valaki” megvette a földet, viszont a vételárat a téesz fizette ki. Majd ugyanez az il­lető 50 éves haszonélvezeti jogot en­ged át a szövetkezetnek. Tisztességes ez?- Többen megkeresték a szövetke­zetét a tulajdonosok közül, hogy sze­retnék eladni a földjüket - mondja fü­löp Elek. - A szövetkezet nem vásá­rolhat földet. Ezek a földek korábban a szövetkezet használatában voltak, Ahhoz, hogy az egész állammodell ne legyen üres formalizmus, vagy az eli­tek játéka, ahogy azt az ellendrukker bal­liberális szerzők láttatni igyekeztek, mi­előbb meg kellett volna szervezni az er­délyi magyarság belső választását. Erre 1993 és 1995 között a brassói kong­resszus által előirányzott időben - min­den lehetőség megvolt. A választóközön­ség még nem fordult el az RMDSZ-től, megvolt még egyfajta lelkesedés az em­berekben a kezdeti optimizmus, a 89-es illúziók szertefoszlása dacára, amit mi sem ábrázol jobban, mint az, hogy eb­ben a periódusban az RMDSZ felhívá­sára rekordidő alatt gyűlt össze félmillió aláírás a Szövetség oktatási törvényjavas­latának támogatására. A sajtót és az egy­házakat is teljes mértékben fel lehetett volna sorakoztatni a gondolat mögött. A belső választás intézményesítése élő kap­csolatot jelentett volna az RMDSZ-po­­litika és az egyre inkább leszakadó s kö­zönyössé váló választóközönség között. A választást logikusan meg kellett volna, hogy előzze az erdélyi magyarság nem­zeti kataszterének összeállítása: vagyis egy olyan választási névjegyzék létreho­zása, melyben minden olyan erdélyi ma­gyar regisztrálásra kerül, aki részt kíván venni a magyar nemzeti önkormányzat építésében. De Markó Béla és Takács Csaba egy olyan, a nemzeti értékeken nagy előszeretettel gúnyolódó s magyar elhivatottsággal felettébb nehezen vádol­ható balliberális „szakértőt”, név szerint Magyari Nándor Lászlót bízta meg ez­zel a feladattal, aki az SZKT színe előtt elismerte, hogy a feladat meghaladja ké­pességeit, de ezzel egyidőben nem nyúj­totta be a lemondását. És sajnos nem is mentették fel. Eltelt az előirányzott két év, és érdemben a belső választás vala­bérleti szerződés keretében. Semmi­képpen sem szeretnénk, ha a szövetke­zet használatában lévő földterület csökkenne. Ezért olyan személyt kel­lettjavasolni az eladónak, aki továbbra is a szövetkezet használatában kívánja tartani a földterületet. Ilyen esetben történtek szerződéskötések, tehát olyan magánszemélynek adta el az illető a földjét, aki a vétellel egyidejűleg a szö­vetkezet részére ötven évre haszonél­vezeti jogot engedett át. A szövetkezet számára ez a használat kedvezőbb, a magánszemély pedig, aki eladja, akkor jön már ide, amikor nem talál vevőt a szabad piacon. Fülöp Elek tehát úgy találja, min­denben a legkorrektebbül jártak el. Sőt, ők a csárdaszállásiak jótevői. S vajon kiket, milyen magánszemélyeket aján­lottak vevőknek? Az elnök két fiát, Fü­löp Tamást és Zoltánt és a Pallag László kisgazdapárti országgyűlési képviselő elnevezése által elhíresült „ügyes földügyes” Dévényi Csillát, aki valóban meghálálta a „bizalmat”, hi­szen a múlt év végéig négy mezőberé­­nyi és tíz csárdaszállási földingatlant vásárolt meg téeszpénzen, amelynek haszonélvezeti jogát 50 évre átengedte a Petőfi Mezőgazdasági Termelősz­övetkezetnek. De még tizenkét csárda­szállási földterület tulajdonjoga be­jegyzésére vár az ügyes földügyes, aminek az 50 évre szóló haszonélve­zeti jogát ugyancsak a helyi téesz ja­vára jegyezteti majd be. De hogy tel­jes legyen a kör: a környék számos kö­zségének tulajdoni lapjain föllelhetők ezek a nevek.- Több szerződésen is - vélhetően- az ön két fiának a nevét lehet olvasni- mondom Fülöp Eleknek, aki igyek­szik titkolni meglepetését, de nem si­mint a magyar kataszter ügyében nem történt semmi. Ez volt az ok, amiért el­váltak az autonóm önépítkezést, a nem­zeti önkormányzatot komolyan vevő úgynevezett radikálisok és Markó Béla útja. A szakításhoz persze hozzájárult az elnök, valamint a Nagy Benedek ügyben tanúsított magatartása. (Midőn az RMDSZ csík széki parlamenti képvise­lője egy gyalázkodó röpiratban nekitá­madt a tiszteletbeli elnöknek, Markó Béla ahelyett, hogy rögtön Tőkés László mellé állt volna, két hét késéssel válságs­tábot hívott össze, ezzel is azt a látszatot keltve, hogy válság van.) E jogos kéte­lyeket Borbély Imre nyílt levele foglalta össze 1995. áprilisában, melyet csak az anyaországi média csúsztatásaival s az érdemi kérdések megvitatásának lesza­­botálásával sikerült hatástalanítani. (Ba­­racs Dénes MTI tudósító pamfletnek ne­vezte a tanulmányt, holott annak semmi köze nem volt ehhez a műfajhoz: nem sarkított, nem ékelődött, száraz tényeket helyezett egymás mellé. De a pamflet megnevezésére nyelvpolitikai okokból szükség volt, akkoriban ugyanis az anya­országban ez Csurka István 1992-es, egyébként szintén alaptalanul pamflet­nek nevezett és széles körben megbé­lyegzett gonolataira asszociált, Erdély­ben pedig Szőcs Gézának Tokay ellen megírt valóban vérbeli pamfletjére.) 1995 májusában Markó Béla meg­kapta második mandátumát azzal együtt, hogy a legfontosabb kérdésekben nem ért el előrelépést. Érezhette tehát, hogy többséget tud a háta mögött akkor is, ha nem teljesíti a rábízott programpontokat, így a belső választások és a kataszter kér­dése a következőkben zárójelbe került. Közben 1996-ban az RMDSZ kor­mányra lépett és ott is ragadt megannyi becsapatás, megalázás és eredménytelen­kerül. Az addig magabiztosan válaszol­­gató elnök keresi a szavakat. Arra per­sze nem kapok választ, milyen pénzen vásárolgatják föl ezen magánszemé­lyek a téesz javára a földeket?- Az én gyermekeim által fölvásá­rolt föld értéke mindössze néhány száz aranykorona, így ennek nincs jelentő­sége. Gyakorlatilag ők voltak azok, akik a magánszemély által fölajánlott földterületet - hasonló feltételekkel, mint bárki más - megvásárolták, s a szövetkezet számára ötven éves ha­szonélvezeti joggal átadták. Hatalmas köteg dokumentum maga­sodik az asztalán. Földhaszonbérleti szer­ződések, adásvételi szerződések. Miben sántítanak ezek, hogy finoman fogalmaz­zak? - kérdezem Fekete Lászlótól, Csár­daszállás falugazdászától.- A dolgot kétfelé kell választani. Adottak egyszer a szövetkezet vezető­inek a földvásárási játékai, másodrészt pedig a meglévő földhaszonbérleti szerződések helyett köttetett haszonél­vezeti jog megvásárlásai.- Miben különbözik a kettő?- A haszonbérleti díj és a haszon­­élvezeti jog között lényeges különbség van, mivel azt az utóbbi esetében öt, illetve tíz évre vásárolja meg a szövet­kezet a földtulajdonosoktól. Ez azt je­lenti, hogy - tételezzük fel - az idős tulajdonos családtagjai fél év múlva munkanélkülivé válnak, s ezért a föld­ből szeretnének megélni, netán elhalá­lozás esetén az örökösök a földet meg szeretnék örökölni s művelni, ezt nem tehetik meg, mert az öt vagy tíz évre megvásárolt haszonélvezeti jog a ha­szonélvezőt hozza kedvezőbb hely­zetbe. Tehát a haszonélvező kénye­­kedve szerint azt tehet a földterülettel, illetve annak tulajdonosával, amit akar. Tudni kell ugyanis, hogy a haszonél­vezetijog szinte magasabb rendű, mint a tulajdonjog.- Ezek az emberek ott is be vannak csapva, hogy nem tudják, milyen adózási következménye van ennek a jognak. Új jobbágyság felé- A földtulajdonosokat, akikkel két-há­­rom éve kötöttek haszonbérleti szerző­dést, aminek még nem járt le a szer­ződési ideje, a szövetkezet vezetősége levélben értesíti, hogy szíveskedjenek felkeresni a szövetkezet irodáját, ahol egy kedvezőbb, magasabb bérleti díjú ség dacára, úgy, hogy közben még saját szavának hitelét is 1998 októberében odadobta a hatalom megőrzésének ked­véért. Markó állt voltaképpen az önfel­adó neptuni politizálás élére. így nem volt meglepő, hogy elnyerte a harmadik, 2003-ig szóló mandátumát is tavaly má­jusban. A belső választások jelenlegi formá­jában való, küszöbön álló megszervezése tipikus pótcselekvés. Eredeti értelmét minden síkon elvesztette: a legitimitást nem viszi le a legbiztosabb alapig, amit pedig a civilizált világban jelenleg egye­duralkodó demokráciafelfogás megköve­telne. Nem kapcsolja be az RMDSZ vér­keringésébe a passzív tömegeket. Nem az erdélyi magyarság választ, hanem az RMDSZ tagság. S ezzel összefüggésben nem készült el az a felbecsülhetetlen ér­tékű adatbázis, az erdélyi magyar katasz­ter, mely egyszerre szolgálhatna egyfajta nemzeti szindikátusként, összehozva a magyar munkavállalót a magyar munka­adóval, továbbá választási névjegyzék­ként, és az anyaországi státusztörvény alapjaként. E választásnak nevezett tiszt­újítás nem sok értelemmel bír. Legfel­jebb annyival, hogy Markó Béla ezentúl nemcsak azzal dicsekedhet, hogy az egyébként nagyrészt státusból eredően delegált és nem választott kongresszusi küldöttek többségét tudja maga mögött, hanem az úgymond „belső választás” út­ján létrjeött erdélyi magyar parlament tá­mogatását is. Mert hogy a Markó Bélát érdekmegfontolások alapján támogató középgárda cseréje ez a választás nem lesz alkamas, azt nem nehéz megjósolni. A középgárda cseréje nélkül pedig a je­lenlegi bebetonozódott RMDSZ-hatalom még így, hitelét vesztve, több mint há­rom év kudarcos politizálás után is meg­­rendíthetetlen. szerződést írhatnak alá. A kiértesítő le­vél gyakorlatilag bérleti díjról, föld­­használatról beszél, ám a nyugdíjas, idős emberek, akik jóformán csak annyira képesek, hogy a nevüket alír­­ják, nincsenek jogi ismereteik, igazá­ból nem is tudják, mit írnak alá. Tehát megtévesztik őket, s nem ismerik föl, hogy ennek - a föntebb már említette­ken kívül - mi a következménye. En­nek olyan következménye lehet pél­dául egy tízéves szerződés esetében, hogy a kilencedik évben a szövetkezet valamilyen beruházást végez az adott tulajdonos földterületén. A szövetkezet pedig, erre való hivatkozással, csak ak­kor adja vissza a földet, ha a tulajdo­nos megfizeti a beruházás költségeit. De kinek van erre pénze, amikor úgyis oly nehezen él? Ezáltal újabb öt vagy tíz évre biztosítja magát a szövetkezet, hogy azt a földterületet kizárólagosan ő művelheti.- Nem beszélt még az adózásról. Tudna konkrét esetet is mondani?- Itt van egy közel 800 ezer forin­tos megállapodás előttem, amit a szö­vetkezet kötött a földtulajdonossal. Ezen a megállapodáson rajta van a földtulajdonos neve, adata, a szövetke­zet elnökének a neve, aki a szövetke­zetét képviseli, mint haszonélvező, és évekre le van bontva 1999-től 2004-ig összegszerűen, hogy mennyi a földtu­lajdonosoknak a haszonélvezeti jog ér­tékesítéséből származó bevétele. A csárdaszállási polgármester-asszony állásfoglalást kért a Békés Megyei APEH-től az ilyen ügyekre vonatkozóan. Az APEH állásfoglalása szerint az első évben, tehát az eladás évében a teljes összeg után kell adóznia. Az adott példa esetében a földtulajdonos kap 117 ezer forintot bruttóban, ennek viszont az adó­vonzata, 20 százalék forrásadóval 160 ezer forint. Mi a garancia arra, hogy az idős földtulajdonosnak van még plusz több tízezer forintja, hogy ezt befizesse azAPEH-nek?- Előttem egy dokumentum, me­lyen két név is szerepel: Fülöp Tamás és Fülöp Zoltán. Kik ők? Tud róluk va­lamit?- Ok a csárdaszállási téesz elnöké­nek a fiai. Ok nem szövetkezeti tagok, gyakorlatilag semmi közük a termel­őszövetkezethez. Az ő nevükre a szö­vetkezeti tagok pénzén a szövetkezet földeket vásárolt, aranykoronánként 4000 forintért. A földhivatalnál pedig adás-vételi szerződéssel igazolva, ügy­védi ellenjegyzéssel be is jegyezték a tulajdont ezen urak nevére.- Úgy tudom, hogy strómanok (fe­dőnevek - a szerk.) által tudják ezt megtenni.- Ha úgy vesszük, ők maguk is strómanok, hiszen a nevüket adták hozzá. Ezek után nem lesz gond, hogy a szövetkezet megszűnésével külön át­írással vagy adózással a föld a téeszel­­nök fiainak a nevére kerüljön, hiszen már a nevükön is van. Most már csak egy teendője van a szövetkezet elnö­kének, hogy lehetőleg minél hamarább jogutód nélkül megszüntesse a szövet­kezetét, ezáltal a haszonélvezeti jog is megszűnik, tehát nem lesz gond a pri­vatizációval. Ez gyakorlatilag spontán privatizáció. Szabad rablás. Winter Józsefné a Petőfi Mező­­gazdasági Termelőszövetkezetben dol­gozott. Vajon ő miért hagyta ott a té­­eszt? - kérdeztem tőle.- Én nem hagytam volna ott, de no­vember végén a téesz elnök jött és át­adta az utalványt és a pénzjutalmat, és azt mondta, keressek munkát.- Nem érezte azt, hogy valami bűzlik?- Mindenki érezte, de egyikünk sem szólt róla.- Mert nem mertek szólni.- Nem, nem.- Attól féltek: azt mondják majd, kint tágasabb.- Igen, attól féltünk, hogy holnap úti­laput körnek a lábunkra. Motyogott ott mindenki, hogy ennek ennyi földje van, annyi földje van, de csak magunk között beszéltek róla. Sértette az emberek önér­zetét, hogy ők miért nem olyan embe­rek, mint azok, akik gyarapodhatnak. Ok miért nem vehetnek földet? Az elmúlt év végén Pallag László, a Kisgazdapárt országgyűlési képvise­lője interpellált az ügyben, törvényte­lennek minősítve a földvásárlási ügy­leteket, a dolog tisztázását kérve, föl­jelentést tett az APEH-nél. Értesülése­ink szerint Fülöp Elekék banki tőke­pótló hiteleken vásárolják föl a földe­ket. Ez szintén jogszabályellenes. Banos János Választás vagy tisztújítás (Folytatás az 1. oldalról) Ménesterelés. (Tóth István, Cegléd)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom