Nyugati Magyarság, 2000 (18. évfolyam, 1-12. szám)

2000-03-01 / 3. szám

2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2000. március KRÓNIKA 1999. évi munkájáról készült beszámo­lója szerint a Magyarok Világszövet­sége Nyugati Régiója tevékenységének legfontosabb eleme a nyugati magya­rok szerepének és jelentőségének hiva­talos magyar szervekkel és a magyar közvéleménnyel való elismertetése volt. Ebből a szempontból fontos lépés volt a Magyar Állandó Értekezlet (MÁ­ÉRT) révén a magyar kormánnyal való együttműködés megteremtése, amelyet az Országgyűlés Külügyi és Emberi Jogi Bizottságai előtt meghallgatás kö­vetett. Ez megteremtette a lehetőségét egy olyan rendszeres és formális kap­csolatnak, amely a nyugati magyarokat, mint a magyar nemzet egyik jelentős részét köti a törvényhozó testülethez. A MÁÉRT hat szakértői bizottságában való részvétel lehetővé teszi, hogy nyugati magyarok gondjait és törekvé­seit mint a megoldandó összmagyar problémák szerves részét tárgyalják. Ennek egyik példája a külföldön élő kettős állampolgárok státusa és szava­zati joga kérdésének felvetése és ezek­nek a hivatalos kormányprogramba emelése. Ezek most részét képezik a MÁÉRT Állampolgársági és Önkor­mányzati Szakbizottsága témakörei­nek. Ugyanakkor jelentős mértékben sikerült a magyar közvélemény elé vinni a nyugati magyarok ügyét a mé­dia különböző területein is. A Régió megteremtette az alapját a „Hazatérés Esztendeje 2000” elneve­zésű program szervezésének, amelyben az érdekelt minisztériumok, a turiszti­kai szervek és utazási irodák nagy se­gítő készséggel vesznek részt. A törté­nelmi egyházak képviselőivel való kap­csolatfelvétel megtörtént, de az intéz­ményes együttműködés csak részben valósult meg. Melborune-ben 1999. december 30-án dr. Gyürk István, a Magyar Köztársas­ág ausztráliai Nagykövete nyitotta meg a XI. Ausztrál Magyar Kulturális Ta­lálkozót. A Találkozón az ausztrál kon­tinens minden állama képviseltette ma­gát, valamint Uj-Zéland is. Erdélyben 7.709.944 (1992) ember él, akik közül 5.671.234 (73,5%) román, 1.598.938 (20,7%) magyar, 205.472 (3,4%) cigány, 108.983 (1,4%) szász és sváb, 330.839 (4,3%) pedig más nem­zetiségű (szerb, szlovák, lipován, uk­rán, orosz, cseh, bulgár, lengyel, hor­­vát, zsidó, örmény, török, tatár). Húsz éve, hogy az MTV bemutatta Sára Sándornak a Második Magyar Hadsereg doni katasztrófájáról készült huszonötrészes dokumentumsorozatát. Akkor a hatalom leállította a sorozatot, ennek egyes részeit most megismétli a Duna TV. Erről először Nemeskürty István írt Rekviem egy hadseregért címmel, azóta több tucat emlékezés je­lent meg a túlélők részéről. Újabb em­lékezések kerülnek elő az asztalfiókból. Az érdmindszenti Ady-emléknap egyik résztvevője Dudás Károly szabadkai író, lapszerkesztő nyilatkozott Ady-él­­ményéről a Romániai Magyar Szóban. „A Vajdaságban Ady lírája a tanterv­ben nagyon kis mértékben szerepel - mondotta Dudás Károly. - De amit til­tanak, annál szebben pattan rügybe, a gyermekek annál fogékonyabbak Ady művészete iránt. Más nagy költőink műveit is csak korlátozva taníthatják az iskolákban, de magyartanáraink lelki­­ismeretesen csempésznek minden érté­ket a tananyagba.” Az újvidéki Városi Közlekedési Válla­lat igazgatóbizottsága kiadott közlemé­nyében mély sajnálatát fejezte ki az óév utolsó napjaiban a VKV egyik autóbu­szában magyar kiskorú ellen elkövetett brutális támadás miatt. Utasukat csak azért érte támadás, mert anyanyelven - magyarul - beszélt, amiért az igazga­tóság a legerélyesebben elítéli és van­dálnak minősíti a cselekedetet. Egyben követeli, hogy a hatóságok derítsék fel az elkövető kilétét, és róják ki rájuk a törvényben megszabott büntetést. A VKV autbuszai mindenki rendelkezé­sére állnak, nemzeti vagy felkezeti ho­vatartozásra való tekintet nélkül. Az, ami az autóbuszban történt nem csupán egyedi tett, hanem terméke mindannak, ami velünk az utóbbi évtizedben törté­nik - áll egyebek között a közlekedési vállalat igazgatóbizottságának közle­ményében. Néhány kivételtől eltekintve megállapít­ható, hogy a délvidéki magyar tudomá­nyos kutatás nem intézményesült, szer­vezése nagyobbrészt civil szervezetekre hárul, eredményei magánorientált kuta­tási koncepciókból tevődnek össze - kö­zölte Harkai Imre építész a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság szervezé­sében december 11-én Újvidéken meg­rendezett A magyar tudomány napja a Vajdaságban című tanácskozáson. Versecen valamikor négy nemzet - ma­gyarok, svábok, románok és szerbek - éltek békésen együtt, ma már azonban a városban csak szerbek és románok él­nek jelentős számban. A svábok vala­mikor 14 ezren voltak, ottani életüknek azonban már csak a nyomai kutathatók, leginkább műemlékek formájában. Ami pedig a magyarokat illeti, már az is beszédes tény, hogy hetente mind­össze kétszer - csütörtökön és vasárnap - érkezik oda a Magyar Szó. Az 1991- es népszámláláskor Versecen és kör­nyékén a magyarok a lakosság mind­össze öt százalékát tették ki, közülük kettőezren magában a városban, ezren pedig a környező településeken élnek. Az egykor jobb sorsot megélt városban tíz éve nincs magyar nyelvű általános iskolai oktatás sem. Sándoregyházán, a legdélibb bánsági szigeten hatszáz magyar él anyanyelvi oktatás, szervezett művelődési élet és újság nélkül. Az adatok tanúsága sze­rint a vidéket 1883-ban kezdte betele­píteni Bonác Sándor Csanádi-temesvári püspök, aki 1893-ban a falu templomát is felépítette, és akiről a falu a nevét is kapta. 1968-ban a kis településen még 3500-an laktak és egy száz munkást foglalkoztató gombgyáruk volt. Azután a gyárat áthelyezték Pancsovára, bezár­ták a faipari üzemet is, s ettől kezdve megkezdődött a fiatalok elvándorlása. Egyes állítások szerint a skandináv or­szágokban és Németországban ma már több sándoregyházi él, mint odahaza. Január 18-án Árpádházi Szent Margit ünnepén Dalmáciában, IV. Béla király szentté avatott lánya születési helyétől, a klisszai sziklavártól alig 20-25 km­­re lévő, 1700 éves Diocletianus-palo­­táról nevezetes Splitben, a fehér bará­tok, a domonkos rendi szerzetesek ko­lostortemplomában kora este fra Petar Marija Radelj diakónus mondott szent­beszédet a Szent Margit tiszteletére ce­lebrált szentmisén. A doktori értekezé­sén dolgozó fiatal szerzetes szerint - akit a Prédikátorok rendje gyakran küld a boszniai horvátok közé is - a Horvát­országban Klisszai Szent Margitnak nevezett, mégis Szent Margarétának mondott egykori apáca valójában hor­­vát királylány is volt. A szentmise utáni rövid fogadáson főleg a domonkos rendi fiatal diakónusoknak arról a né­hány éve húzódó kezdeményezéséről beszélt a spliti magyaroknak, hogy a klisszai erődben emléktáblával jelöljék meg Árpád-házi Szent Margit születése helyét. Kárpátalján a történelmi egyházak kép­viselői nem értik, miért nem lehetett az elmúlt tíz év alatt visszaadni azt, amit annak idején három óra alatt vettek el. Igaz, a függetlenné vált Ukrajnában törvényt eddig csak a kultikus intézmé­nyek visszaszolgáltatásáról fogadtak el. Az egykori egyházi ingatlanok vissza­adásáról elnöki és helyi szinten kiadott rendeletek határoznak. Az egyik legu­tóbbi határideje december 31-én jár le. „Ezek az ukázok azonban sajátos mó­don ördögi kört alkotnak - mondotta Horkay László református püspök. Az egykori tulajdonosok ugyanis csak ab­ban az esetben vehetik ismét birto­kukba az ingatlanjaikat, ha mostani ha­szonélvezőjüknek úgymond már nincs rájuk szüksége. Azt viszont nagyon ne­héz eldöneti, hogy az épületet jelenleg birtokló oktatási intézménynek, gyógy­szertárnak, múzeumnak vagy éppen kolhozirodának meddig és milyen mér­tékben van szüksége az ingatlanra.” „Budapest megfontolt marad” címmel a Frankfurter Allgemenie Zeitung idézi Orbán Viktor rádiónyilatkozatát, amelyben a kormányfő csodálkozását fejezte ki az EU Ausztriára gyakorolt nyomása miatt. A cikk szerint a minisz­terelnök nyilatkozatából ki lehetett venni az aggodalmat azzal kapcsolat­ban, hogy az EU a jövőben esetleg ha­sonlóan járna el más országokkal szemben is. Amely nép a történelem fo­lyamán oly sok áldozat közepette egy történelmileg szerencsés folyamatban nemrég nyerte vissza nemzeti szuvere­nitását, érthetően érzékenyen reagál egy nagyhatalom új attitűdjeire - írja a lap. „Megengedhető-e az EU vagy bárki részéről, hogy kizárólagosan megjelölje azokat a pártokat, amelyek részt vehetnek a kormányzásban, mi­közben megnyirbálja az osztrák válasz­tók akaratát?” - idézi a lap tudósítója, Matthias Rüb a miniszterelnök által el­mondottakból. Magyarország ebben az esetben semmi esetre nem kíván úgy viselkedni, mint Brüsszel mintatanu­lója. Ha az EU további osztrákellenes lépésekről dönt, Magyarország nem ve­szi át azokat automatikusan. Orbán Viktort meglepte az Európai Unió egységes és kemény fellépése a Jörg Haider vezette osztrák Szabadság­­párt kormányra kerülésével szemben. A kormányfő azt a véleményét fejtette ki: az EU most mezsgyéket jelölt ki, ez bi­zonyos fokig szembekerül az osztrák polgárok akaratával, mivel egy szabad és tisztességes választás eredményéről van szó. Úgy látja: izgalmas és nehéz helyzet állt elő, egész Európa intellek­tuális élete most a demokráca, a nem­zeti önrendelkezés, az unión belüli együttműködés mélyebb értelmezésé­vel foglalkozik. Az osztrák gazdaság élénküléséből a miniszterelnök arra kö­vetkeztet, hogy a tőke vagy nem hallja meg az EU álláspontját, vagy nem ér­dekli az. „Magyarország a jelenlegi helyzetben nem tesz, és nem tervez olyan intézkedéseket Ausztriával szem­ben, amelyeket az Európai Unió 14 tag­állama megfogalmazott” - jelentette ki Budapesten újságírók előtt Martonyi János külügyminiszter. Csurka István, a MIÉP elnöke örömét fejezte ki az osztrák kormányalakítás kapcsán, amelyet a nemzeti érdekeket képviselő pártok előretörésének újabb állomsaként értékelt. „Ez a folyamat nem áll meg, a következő a MIÉP lesz” - tette hozzá. Csurka, aki nemtetszé­sét fejezte ki az EU-tagországok által kilátásba helyezett szankciók miatt, a magyar kormány magatartását követen­dőnek nevezte, mert - mint mondta - „a kabinet nem előítéletek, hanem a jö­vőbeni tettek alapján kívánja megítélni az új bécsi kormányt”. „A határon túlról érkezett, teljes felső­­oktatási képzésben részesülő fiatalok nagy számban maradnak Magyarorszá­gon” - mondta a Határon Túli Magya­rok Hivatalának elnöke a pozsonyi Új Szónak. A lapban Szabó Tibor rámu­tatott: „Meggondolandóvá vált, nem kell-e az ösztöndíjrendszert úgy meg­változtatni, hogy jobban ösztönözzön a szülőföldön maradásra”. „A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja tökéletesen egyetért azzal, hogy csökkenteni kel­lene a magyarországi teljes képzésre jogosító ösztöndíjakat” - tette hozzá. A lap szerint a magyarországi közép­iskolákba is egyre több szlovákiai ma­gyar diák jár. Juhász Endre, Magyarország Európai Unió melletti nagykövete, magyar fő­tárgyaló felszólította az EU tagállamait, hogy a lehető leggyorsabban készítsék el pontos, teljes és lényegre törő tárgy­alási álláspontjaikat, és tegyék lehe­tővé, hogy a csatlakozási tárgyalások­ban elöl járó tagjelöltek komolyan tár­gyaljanak a legnehezebb problémákról. A főtárgyaló szerint az EU kitérő jel­legű álláspontokat ismertetett a tárgya­lásokon. Ennek egyik oka az, hogy az unió nem tett különbséget tagjelöltjei közöt. „Mostantól minőségileg maga­sabb szintű szakaszába kell lépniük a tárgyalásoknak” - szögezte le. „Nem a leköszönő régióelnökök fel­adata a Magyarok Világszövetségének szervezeti megújítása; az átalakítást új, legitim személyekre kell bízni, akik új szemléletet honosítanak meg a szövet­ség munkjában” - nyilatkozta Patru­­bány Miklós, az MVSZ elnökhelyet­tese, akit immár több szervezet jelölt a világszövetség elnöki tisztségére. Pat­­rubány Miklós elmondta: ez a véle­mény fogalmazódott meg az elnökség legutóbbi ülésén is, amikor a testület tudomásul vette, hogy Duray Miklós átalakítási tervezetét egyetlen országos tanács sem támogatta, illetve a régió­elnökök tervezete sem nyerte el a ré­Felhívás A Magyarok Világszövetsége Kül­döttgyűlése nevében az állami ünnepek­kel és a történelmi egyházak rendezvé­nyeihez csatlakozva ünnepélyes felhívás­sal fordulunk az anyaországban, az el­szakított területeken és a nagyvilágban élő magyar testvéreinkhez. A magyar államalapítás 1000. év­fordulója - a Millennium - alkalmából, A hazatérés Esztendeje - 2000 néven nemzeti zarándoklatot hirdetünk a Kár­pát-medence egész területére. Óhazai és kárpát-medencei felsereglésünk szer­vezett formában kíván keretet biztosí­tani valamennyi, szülőföldjéről elűzött vagy elköltözött Testvérünknek arra, hogy hazatérjen, otthon maradt testvé­reivel találkozzon, szülőhazáját illetve szülei hazáját viszontlássa, és az Úr születésének 2000., illetve a magyarság történetének eme kiváltképpen jeles 1000. esztendejében hitbeli és nemzeti hovatartozását a haza közösségében él­hesse meg. Világszövetségeink a határok, kultú­rák és hatalmas távolságok által szétta­golt, lelkében és tudatában is megosztott magyarság egyesítését tűzik ki célul. Ugyanakkor egyetemes nemzetközi megmozdulásunkkal a legméltóbb mó­don kívánjuk megünnepelni népünk kárpát-medencei államalpítását. Másfelől a Hazatérés Éve kiváló al­­kalmul szolgálhat megpróbált és szét­szórt magyarságunk megújulására, ér­tékeinek a világ előtt való felmutatá­sára, valamint nemzetközi magyarság­­képünk megjavítására is. Jöjjetek haza! Ne legyünk turisták és jövevények saját szülőföldünkön! Leljük meg honunkat a hazában. (Köl­csey Ferenc) A hazatérés Esztendeje - 2000 című program keretén belül az MVSZ-szel együttműködő szervezetek egyedülál­lóan érdekes utazási lehetőségeket kí­nálnak a Millennium alkalmából haza­térő testvéreinknek. A túracsomagok magas szintű hon­ismereti tájékoztatással egybekötött kulturális eseményekkel és hagyo­mányápoló rendezvényekkel kívánják gazdagítani a résztvevőket. A Kárpát­medence egészét behálózó, kimeríthe­tetlenül változatos útvonalak, ország­járó unikumok állnak a gyökereiket ku­tató látogatók rendelkezésére. Eszter­gom, az Árpád-házi királyok hajdani székhelye, az Opusztaszeren fekvő Nemzeti Történelmi Emlékpark, az egyházi és a főúri építészet megannyi csodája, ősi apátságok és legendás múltú kastélyok tárják ki kapuikat. A vidéki vendégfogadás lehetőségei ki­emelt helyen szerepelnek. Magyar gasztronómiai bemutató, táncház, ün­nepi hangverseny, színházi előadás, magyar közéleti személyiségekkel való találkozás és számtalan más meglepe­tés várja Önöket. Az említett program ideje alatt hazatérő testvéreink számára igyekszünk megteremteni a lehető leg­kedvezőbb feltételeket. Érdeklődni lehet: Magyarok Világszövetsége H-1068 Budapest, Benczúr u. 15. Tel.: 36-1-351-7951, Fax: 36-1-321- 4842, E-mail: nyugat@mvsz.hu Magyar Turizmus Rt. 1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel/Fax: 375-3819, E-mail: miha­­lik@ hungarytourism. hu giók egyetértését. Arra a kérdésre, mi­vel magyarázható, hogy az MVSZ há­rom régióelnöke a közelmúltban java­solta az elnökhelyettesi tisztség meg­szüntetését, Patrubány Miklós kijelen­tette: „Nem ellenem született a terve­zet, inkább magukért fogtak össze a ré­gióelnökök.” A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) régióelnökei megdöbbenéssel olvasták Patrubány Miklós elnökhe­lyettes kijelentését, miszerint a világ­­szövetség megújulása nem a leköszönő régióelnökök feladata - tartalmazza az MTI-hez eljuttatott közleményük. Papp László volt régióelnök, valamint Dobos László és Kurucz Gyula régióelnök egyaránt úgy véli az MVSZ megújulá­sáért minden tag és vezető egyformán felelős és az elmúlt esztendő feszült­ségekkel terhes viszonyai között is a ré­gióelnökök együtt tudtak dolgozni. (Határon Túli Magyarok Hivatala) Határozati javalatot nyújtott be a Ma­gyar Környezetvédelmi Alap (elnöke Lipták Béla) a Magyarok Világszövet­ségéhez. Az MVSZ Országos Tanácsa 2000 június elejéig szervezze meg az általános és titkos szavazást lebonyo­lító bizottságot, mely legkésőbb június végéig megfogalmazza a szavazólapo­kat és eljuttatja azokat az összes ma­gyar szevezethez, egyházhoz és hír­közlő szervhez, így tájékoztatva a sza­vazókat arról, hogy minden személy, aki magát magyarnak tartja, jogosult a szavazásra, és hogy csak azokat a ma­gyar lapokból kivágott, kitöltött és pos­tán a címére megküldött szavazócédu­lákat veszi majd figyelembe, melyeket augusztus végéig megkap. A szavazat­­számláló bizottság legkésőbb szeptem­ber végéig nyilvánosságra hozza a tit­kos választás eredményét és a megvá­laszolt vezetők azonnal kihallgatást kérnek mindkét elnökjelölttől, majd a találkozás folyamán megkérdezik a je­lölteket, hogy a megválasztásuk esetén hajlandóak-e a nyilvánosság előtt be­jelenteni, hogy támogatják az olyan eu­rópai őslakos kisebbségek autonómia­követeléseit, mint a kárpát-medencei magyarságét? Ezután, de legkésőbb ok­tóber közepéig, a megválasztott veze­tők tájékoztatják az amerikai magyar­ságot az elnökjelöltek válaszairól. Budapesten a Józsefvárosi Kulturális Központban ünnepélyes keretek között megnyílt Paulovics László (szatmárné­meti, jelenleg hamburgi illetőségű) fes­tőművész kiállítása. Kérjük, újítsa meg előfizetését a 2000. esztendőre! NYUGATI MagyarsáI* Hungarians of the West Hongrois d'Occident Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel./Fax: 326-7531 Terjeszti: GONDOS BT., PÜSKI Könyvesház, FEHÉRLOF1A Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$35, egyéb országok: US-$35. MAGYARORSZÁG: 1500 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreali szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jo­gát fenntartjuk. A közölt írások nem fel­tétlenül képviselik a szerkesztőség ál­láspontját. A valódi névvel aláírt cik­­\jtekért a mindenkori cikkírók felelősek^/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom