Nyugati Magyarság, 2000 (18. évfolyam, 1-12. szám)

2000-01-01 / 1-2. szám

P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, CANADA

NYUGATI

1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2.

DDoGmgjapQaüQS ©G GDd® = ca®mgj[?®0s caDd)cbcb□ iU@doG

XVIII. évfolyam, 1-2. szám 2000. január-február

A DEMOKRATIKUS ÉS NEMZETI SZELLEMŰ NYUGATI MAGYARSÁG HAVILAPJA

150.- Ft - $3.50

/-------------------------------------------------------------------------------------------------\

FEKETE GYULA

Évezred születik

Vitatkozzanak csak rajta mások - telik az évezredből -, de a magam számára el kellett döntenem, mikor lépem át az új évszázad s az új évezred küszöbét.

Kezdhetem azon: ha január elsején születik egy gyerek, az attól fogva az év minden napján élete első évét éli, s kerek egy év múlva lesz egy esztendős. Majd pedig a következő év minden napján, tehát egy éves korában, már élete második évét morzsolgatja, s Szilveszter éjjelén betöltve a kettőt, újévkor a harmadik évébe léphet.

Kínálja magát az analógia: az évszázad, az évezred születésének pillanata tehát 2000. január elsején volt, 0 óra 0 perckor.- Ohó, ohó! - hallom az ellenvetést mindenfelől. - A tizes számrendszerben a századik év is az évszázadhoz, az ezredik év is az évezredhez tartozik! Csak 2000 Szilveszterén búcsúzhatunk az évszázadtól is, az évezredtől is.

Lám, lám, mire vezet a belénk rögződött hamis szóhasználat. Hibásan számoljuk az éveket, mindenütt a világon. Vajon ha ténylegesen Krisztus születése pillanatától kezdték volna a számolást, hogyan nevezték volna el a születés pillanatát, voltaképp a nulladik esztendőt? Mert a második esztendőt nyilván Kr.u. 1-nek számolták volna, a századikat Kr.u. 99-nek, a 2000.-et pedig mindenütt a világon 1999-nek számoltuk. És a folyó évet, amely pedig kétségtelenül a kettőezeregyedik, végig, az utolsó napjáig, teljességgel alaptalanul 2000. évnek fogjuk nevezni. És lesznek milliók vagy százmilliók, akik nem számolnak utána, s a már első évét betöltött új évszázadnak-évezrednek a születését 2001. január elsején, egy éves korában fogják ünnepelni.

Mindezeket előbb végig kellett gondolnom ahhoz, hogy Szilveszter éjfelén tiszta lelkiismerettel s annak tudatában koccintsak: az új évszázadra, az új évezredre emelem poharam. S hogy újév délutánján hócsizmában bukdácsolva nekivágjak a szigorú télnek, megtisztelni az évszázad, az évezred első napját azzal, hogy a Szent Koronával találkozom.

Elgondolom, milyen értetlenül néznék magamra 50-60 évvel ezelőtti szememmel: mi az, hogy megtisztelni az évezred első napját koronával! Épp koronával! Megtisztelni! - Az idő tájt a koronáról Petőfi Apostola. jutott volna eszembe, meg az Akasszátok fel a királyokat. - Az sem enyhített volna sokat az ítéletemen, hogy ez mégiscsak nagyszerű Árpád-házi királyaink koronája volt, valamelyest azért Szent Istváné is - be kell vallanom, Istvánnál közelebb éreztem magamhoz Koppányi és Vazult.

Megmerülhetnék ezekben az emlékekben, és meg is merülnék, nyilván, ha a Szent Koronában csak a történelmi ereklyét látnám. Holott épp azon túl kezdődik a Szent Korona - le merem írni - történelmi nagysága, azon túl, hogy ereklye és felbecsülhetetlen értékű múzeumi tárgy. Mert a legnagyobbjai közé tartozik az emberi jogalkotásnak.

Csudálatos találmány: a nemzet megszemélyesíti önmagát a Szent Koronában; ezen a földön nem esendő emberé, hanem ezé aminden honpolgárt magában egyesítő jelképé a főhatalom, nem esendő embernek, hanem a Szent Koronában megtestesült nemzetnek alárendeltje minden honpolgár, maga a király is.

A haza földje minden talpalatnyi területének első számú tulajdonosa ez a szent jelkép, minden közhatalom belőle ered, a felségjogok mind őt illetik. A királyságban fogant annak idején a Szent Korona tana, de túlnőtt minden királyságon a jelkép, s oly szuverén birtokosa a közhatalomnak, hogy államformához sem kötődik. Eleve megosztja a hatalmat a nemzet és az államfő között, tehát minden létező diktatúrával, önkényuralommal összeférhetetlen. Közjogi szempontból a hierarchiát sem tűri, eszmerendszere mellérendelő: etnikai, vallási, vagyoni különbségek - egy idő óta: nemesek és nem nemesek közti különbségek - nem oszthatják meg s nem rendelhetik alá egymásnak a Szent Korona népeit. Megadja viszont és szentesíti az ellenállás jogát a nemzetnek, ha a Szent Korona eszméjét önkény sértené.

Kívül az országhatárokon, belül az országhatárokon fegyveres és fegyvertelen politikai, gazdasági, kulturális háborúskodásban fuldokló, a kisebbségi etnikumot irtogató-fojtogató tisztelt Huszonegyedik század! Vehetnél most leckét a közhatalom egyensúlyát, az állampolgári sokféleség egyenrangúságát megvalósító eszmerendszertől, ha nem temették volna el maguk a magyarok.

Jól van, tudom én, hogy a Szent Korona eszméje sosem valósult meg a maga teljességében. De valahonnan mégis örököltük, hogy a világátlagnál sokkal nehezebben viseljük el az alárendeltséget személyi hatalomnak. S valami oka annak is volt, hogy Trianon főmészárosai a Szent Korona népei közt és országaiban sehol sem engedélyezték a népszavazást a hovatartozásról, oly nyilvánvaló volt a várható eredmény.

Tömeg a Kossuth téren, újév estéjén. A Szent Koronát ugyan a kivetítőn csak haloványan látni, de jólesik nézni magát a tömeget. Kitartanak a sorban állók éfjél utánig.

Méltó nyitánya következő évszázadunknak.

Szeretném hinni: következő évezredünknek is.

V_________________________________________________________________________________________________________________________

A magyar millennium évévé nyilvánította 2000-et New York államban George E. Pataki kormányzó. Az a kormányzó, akinek ősei a Nyírségből kerültek Amerikába, a dokumentumban felszólítja az állam polgárait, emlékezzenek meg Magyarország valóban sajátos, minden nemzet számára tanulságos történelmének mérföldköveiről.

Valaki mindig megmentette

Orbán Viktor miniszterelnök beszéde az Országgyűlés ünnepi ülésén, 2000. január 1-én a Magyar Szent Koronának az Országház kupolatermében való elhelyezése alkalmából (részletek)

Európa nem egyszerűen egy földrész. Hiszen itt, a Kárpát-medencében éltünk mi, magyarok már István előtt is. Itt éltünk, és nem kellett egy tapodtat sem mennünk azért, hogy Európába éljünk.

Más kellett ahhoz. Egy Korona.®.)

Ez a Korona teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország Európába lépjen.

Már ez is elegendő ok lehetne arra, hogy magunkkal vigyük az új évezredbe.

Már ez is elegendő ok lehetne arra, hogy ne múzeumi kegytárgyat, hanem a mindenkori magyar állam élő szimbólumát, a nemzeti egység kifejeződését lássuk benne.

De van még valami más, személyes természetű oka is a ragaszkodásunknak. (...)

Kenyér nélkül, fedél nélkül, meleg nélkül - mondják - sokáig ki lehet bírni. Kenyér nélkül, fedél nélkül, meleg nélkül azért még ember az ember.

Múltja nélkül, emlékei nélkül, meséi, hagyományai nélkül már nem az.

Nem úgy van-e az, hogy akinek semmi igazodási pontja sincs, csak a ma, akit nem köt családi, nemzeti hagyomány, hit, barátság, hűség, azzal mindent meg lehet csinálni? Azt hiszem, ezt az egyszerű igazságot bizonyítja minden sietve összekapott kicsi csomag az ismeretlenségbe, más hazába menekülők vagy más hazába elzavartak kezében.

A századok során sok minden elveszett, de a Korona, az ország és a nemzeti függetlenség megtestesítője valamiképpen mindig megmaradt.

Királyok fejéről vasládákba vándorolt, többször is el kellett ásni, menekíteni, és ki tudja, őrzéséért hány élet

veszett el. A tatárok elől Dalmáciába kellett vinni, a török elől Sopronba, Bécsbe. Király- és köztársaságpártiaknak egyaránt fontos volt. Kossuth Debrecenbe menekítette, Szemere maga ásta a föld mélyébe.

Sokszor hitték örökre elveszettnek. De valahol mindig megvolt. Királyfi bölcsőjében, szalma közé rejtve, vendégfogadó padozata alá ásva, vagy éppen félbevágott benzines hordóban csempészve. Titkos folyosók rejtekében és az Alpok hegylánca felé robogó teherautóban.

Valaki mindig megmentette, ha elveszett, felkutatta, ha elzálogosították, kiváltotta. Más, több, ez mint a híres Hármaskönyv vagy a Szent Koronatan.

Mi, magyarok, akik sokszor szenvedtünk idegenek kezétől rabságot,

megszállást, alávetettséget, jól kiismertük a hódítók esze járását. Egy nemzet emlékezetét és hitét kell megölni ahhoz, hogy a nemzet megszűnjön nemzet lenni, és végleg befejezett legyen a hódítás. (...)

Nekünk, ma élőknek, a rendszerváltás volt a dolgunk.

Elvégeztük.

S ezzel véget értek XX. századi kalandozásaink. (...)

Voltakkorok, amikor kicsúszott, kiejtettük, kiragadták kezünkből saját sorsunk irányítását, és külső kényszerek vettek rajtunk erőt. Gyors pusztulás vagy lassú fogyatkozás. Hirtelen megsemmisülés vagy csendes zsugorodás, leromlás, szétporladás. Akik ilyen korszakban éltek, nem láthattak maguk előtt nagyratörőbb célt, mint a túlélést és a megmaradást.

Ideje kiegyenesednünk. (...)

Itt van velünk Szent István király, és itt van Koppány vezér. Velünk vannak a szentek és a lázadók, a várvédők, a hősök és az árulók. Velünk vannak az igazak és a megigazultak, a hamisak és a pártütők.

Velünk van mind, aki a szabadságért harcolt, velünk, aki nem tudta, mitévő legyen.

Magunkkal hoztuk királyainkat, Istvánt, Lászlót, Mátyást, a Zrínyi Ilonákat, A Dobó Istvánokat, Rákóczi Ferenceket és Széchenyi Istvánokat. A Batthyány Lajosokat és a Bethlen Istvánokat.

Magunkkal hoztuk az összes bölcset és az összes ostobát. Magunkkal hoztuk az összes nagyot s az összes kicsit.

Magunkkal hoztuk a múltunk. Visszük hátunkon, visszük tovább. Ez adjon nekünk erőt. (...)

CZÉRE BÉLA

Magyar közelkép

Orbán Viktor miniszterelnök a Napi Magyarország szilveszteri számában másfél esztendő eredményeit értékelte. A koalíció elsősorban az elmúlt nyolc év kormányzatainak munkáját korrigálta ez alatt a másfél esztendő alatt. Kísérletet tett a korrupció visszaszorítására, rendezte a Postabank-ügyet, újjászervezte a rendőrséget, komoly eredményeket ért el a kábítószer elleni harcban, keményebben lépett fel a szervezett bűnözés ellen.

Ugyanakkor a koalíciós kormány jelentős otthonteremtési támogatással, a gyed visszaállításával, a gyermekek után járó adókedvezményekkel segítette a családok helyzetét. A kormány megállította a középosztály legnehezebb helyzetben levő rétegeinek lecsúszási folyamatát.

Az új gazdasági miniszter, Matolcsy György a kis- és középvállalkozás fejlesztési és az infrastruktúra-bővítési programokat emelte ki. A Magyar Nemzeti Bankot Matolcsy az ország legfelkészültebb gazdasági központjának tekinti. Megállapítja, hogy a gazdasági növekedés fele a multik zöldmezős beruházásaiból származik, bár a mind nagyobb beruházások egyre nagyobb profitkivitellel járnak. Matolcsy ezért is szorgalmazza, hogy a multik szűkítsék profitkiszállításaikat, s csakis a kormányzat és a cégek között megalkotandó programok keretében fektessék be újra az itt megtermelt nyereségüket a társaságok. (Napi Magyarország, december 16.)

Bemutatkozott a másik új miniszter, Rockenbauer Zoltán is. Az „úgynevezett kultúrharc” nagy átka a magyar szellemi életnek, mondja, de nem ringatja magát illúziókba, a konfliktus nem oldható fel egykönnyen, „mivel mindkét oldalról súlyos sebeket adtak és kaptak a szellemi szabadcsapatok katonái”. Tehát az SZDSZ-es (és az MSZP-s) köröknek épp olyan ütéseket kellett elszenvedniük Rockenbauer Zoltán szerint, mint a nemzeti tábor alkotóinak, holott az írott és az elektronikus sajtó 95 százaléka nem a konzervatív alkotók kezén van. S ha eltekintünk a szabadelvű-fideszes tábor publicistáitól, akkor például csak azt a már régóta ismert tényt tudjuk rögzíteni, hogy 6-7 kis boltocska, árusítóhely kivételével legnagyobb íróink közül számosat- Szabó Dezsőt, Tormay Cécilét, Nyíró Józsefet, Wass Albertet, s a névsort hosszan folytathatnánk - még csak be sem engednek a fővárosi és vidéki könyvesboltokba. Hát így néz ki a Rockenbauer Zoltán-féle, „mindkét oldalról súlyos sebeket adtak és kaptak a szellemi szabadcsapatok katonái” - „aforizma” a valóságban.

Sokkal közelebb visz az igazsághoz az a szintén fidesz-közeli szakértők által írt, Növekedés és globalizáció (szerkesztő Matolcsy György) című anyag. Különösen tanulságos Árva László elemzése. 1997-ben az egész magyar gazdaság teljesítményének több mint 65 százalékát részben vagy egészben külföldi tulajdonú társaságok adták, s ez az arány a pénzügyi szolgáltatások

(Folytatás a 3. oldalon)