Nyugati Magyarság, 1999 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1999-11-01 / 11. szám
2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 1999. november A magyar miniszterelnök Kanadában Államfőhöz illő, díszes katonai fogadtatásban részesítette Jean Chrétien, Kanada miniszterelnöke Orbán Viktort. Ez az első eset, hogy egy magyar miniszterelnök hivatalos látogatást tett Kanadában. Látogatásának céljai: megköszönni Kanadának, hogy Magyarország NATO-ba való felvételét szorgalmazta, hogy Kanada olyan szép számmal fogadott be magyarokat, továbbá, hogy gazdasági tárgyalásokat folytasson kanadai nagyvállalkozókkal az őt kísérő magyar üzletemberekkel egyetemben. A látogatás egyik célja a Kanadában élő magyarokkal való találkozás volt. Ottawa magyarsága műsoros vacsorán látta vendégül - magyar tánc, szavalat és énekkar szereplésével -, ahol telt ház előtt beszélt Orbán Viktor kormányának elsőrendű feladatairól, kiemelve a családvédelem fontosságát. Másnap szűkkörű fogadáson a magyar származású kanadai parlamenti képviselő, Tom Wappel ünnepélyesen bemutatta két másik magyar származású képviselőtársát, majd Fellegi Ivánt, a kanadai Statisztikai Hivatal igazgatóját és a Zsolnay házaspárt. A kanadai közélet magas szintjén elismert Zsolnay Miklós az Order of Canada kitüntetést kapta már évekkel ezelőtt, úgyszintén Fellegi István is. Megnyerő, nyílt modorával, jó angol tudásával Orbán Viktor hamarosan baráti hangulatot teremtett. Pompás díszvacsorával fejeződöt be az ottawai látogatás, ahol Kanada kulturális minisztere, Sheila Copps óriási ováció közepette adta át a régen óhajtott festményt, a 16. századbeli Giorgio Vasari Kánai mennyegzőjét. Ez az értékes kép (fél millió dollárnál többre becsülik) a második világháború után ködös körülmények között került ki Magyarországról, több kéz után a montreáli Szépművészeti Múzeumhoz, és az utóbbi évek folyamán hosszas megbeszélések tárgya volt a két ország között. A kanadai kormány bőkezű ajándékának tekinthető a kép. Torontóban folytatódott a látogatás, ahol ontáriói üzleti nagyvállalkozókhoz intézett beszédében Orbán Viktor beszámolt Magyarország dinamikus gazdasági fejlődéséről és kedvező üzleti lehetőségeiről. Hasonló mederben folytatódott a tárgyalás Montreálban a magyar küldöttséggel egyetemben, ahol a magyar idősek otthonának nagytermében rendezett fogadással zárult a látogatás. Orbán Viktor látogatása sikerrel járt, amennyiben megerősítette a Kanada és Magyarország közötti baráti szálakat, gazdasági vonalon pedig szerződéseket, komoly befektetési ajánlatokat eszközölt ki. A kanadai magyarok mindenütt szinte meghatódva kívántak a magyar miniszterelnöknek további sok sikert. (Montreáli tudoítónktól) Végtisztesség Pákozdon Október utolsó napján helyezték végső nyugalomra - 56 esztendővel a doni pusztulás után! - Pákozdon azt az elesett magyar honvédet, akinek honi földben történt elhantolásával megadták a II. Magyar Hadsereg 130 ezer hősi halottjának is a jelképes végtisztességet. 130 ezer magyar férfi pusztulását annál jóval több követte másutt, más táborokban Szibériában vagy nyugaton, Erdélyben és Délvidéken, a háború után is, 1956 után is. Marx, Engels, Lenin, Sztálin ismét Budapesten! 1999. november 7-én 20, tizen- és hu- szüleik eszméit nem fogják soha megszonéves fiatal tüntetett Budapest bel- tagadni. Elgondolkodtató, hogy az városában, vörös zászlókat lobogtatván emberiség legvéresebb rendszerét lea kommunizmus eszméje, a Szovjet- hét - éppen 1956 Budapestjén - unió „örök emléke” és visszatérte mel- visszakövetelni, tapintatos rendőri lett. Vallomásuk szerint kommunista felügyelet mellett... A Nyugat kipakolt végre A Cuvintul Liber lap cikkírója szerint ami ezelőtt néhány évvel még csak „néhány beteg agy rémálmának” számított - mármint Erdély függetlensége - az mára egyre gyakrabban emlegetett témává válik. A cikkíró szerint több rádióadó és tévéállomás, mint a nagy hallgatottságnak örvendő BBC vagy a francia TV5 egyre gyakrabban mutatja be úgy az erdélyi románságot, mint egy civilizálatlan népcsoportot, mely elnyomja a kisebbséget, mint egy olyan népet, amely elfoglalta azt a területet, ahol annakelőtte civilizált, katolikus emberek, népcsoportok éltek, melyek régebben már tagjai voltak az európai nagy közösségnek. Majd a BBC-t idézi, melynek egyik adásában az hangzott el, hogy Romániában, melyet etnikai és kulturális sokféleség szabdal darabokra, a román nemzet csupán egy képzeletbeli identitás, melyet egy képzeletbeli dicső latin múlt illúziója táplál. „Románia rothadó, korrupt, bizánci kutúrával rendelkezik” - állította a BBC. Egy felvidéki helyzetjelentés A Slovenská Republika „Az autonómia fővárosa?” címmel közli Miroslav Pius beszámolóját arról, hogy a szeptember elején megrendezett Sellye János Napok alkalmából bemutatták Duray Miklós „Önrendelkezési kísérleteink” című könyvét, valamint a „Magyarság Népszámlálási Tízparancsolatát”. Az első könyvvel kapcsolatos beszélgetésen, melyet Szarka László, az MTA munkatársa vezetett be, „olyanfajta szellemességek” hangzottak el, mint hogy „a szlovákiai magyar kisebbségnek fel kell készülnie az autonómiára” - írja Pius, majd így folytatja: „Duray fején találta a szöget, mikor jámbor óhaját kommentálta: »remélem az EU politikusai megértik, hogy az autonómia nélkül aligha alakul ki a várt európai egyensúly«, mire a két magyarországi vendég mosolyogva megjegyezte: »Komárom lehetne a szlovákiai magyarok jövőbeni fővárosa«”. A másik kiadványt „ortodox, fundamentalista, sovinizmustól bűzlő katekizmusnak” nevezte a szerző. Idézte a 10. pontot, amely szerint „Magyar vagy és kötelességed magyarnak vallani magadat... ne feledd, hogy nyilatkozatoddal nemcsak a magad sorsáról, hanem gyermekedéről, az ő jövőjéről is döntesz”. EL): Magyar elrekesztés? A Nedeljni Telegraf c. belgrádi politikai hetilap „2001 után vízum kell Magyarországra” címmel közli Horváth Gábor külügyi szóvivő nyilatkozatát, melyet a lapnak adott. Eszerint az EU-ba csatlakozni kívánó államoktól követelni fogják, hogy tegyenek eleget a vízumkényszerrel kapcsolatos bizonyos követelményeknek. Mindez szerves része az uniós csatlakozásról folytatott kétoldalú tárgyalásoknak, és mint ilyen, Magyarország számára kifejezetten fontos kérdés. „Hazánknak teljes mértékben bele kell illeszkednie az európai vízumfolyósítási politikába, ami annyit jelent, hogy kutatnia kell egy olyan megoldás után, amely eleget tesz ez EU követelményeknek, de nem zavarja meg a szomszédos országokkal való együttműködést” - szól a nyilatkozat. KRÓNIKA Milan Panic volt jugoszláv kormányfő egy nyilatkozatában úgy vélte, hogy Slobodan Milosevic jugoszláv elnök hatalmon maradása esetén Koszovó és Montenegró, majd a Vajdaság is kiválik Jugoszláviából. „Ha Milosevic nem lenne hatalmon, Magyarországéhoz hasonló érdekünk lenne az, hogy az Európai Unió részévé váljunk” - mondta Panic. Emlékeztetett a közelmúltban nagy vihart kavart (a Vajdaság ideiglenesen Magyarországhoz csatolását felvető) nyilatkozatára, amelyet szerinte rosszindulatúan értelmeztek. ,Az elképzelést a „határok nélküli Európa” ötleteként kell felfogni” - tette hozzá. A külföld sokáig Milosevicet tartotta fő partnerének a balkáni béke megőrzésében, a koszovói válság idején azonban megváltozott ez az álláspont. A katonai intervencióval Koszovóban a legszélsőségesebb albán vezetőket karolták fel, és ezzel igen rossz szolgálatot tettek a szerbiai ellenzéknek, amely a nyugati demokratikus elvekre esküszik. A Slovenská Republika „A magyar aktivisták példátlan tevékenysége” címmel közölte washingtoni tudósítója cikkét. A lap szerint a Magyar Lobby (ML) „felforgató és szlovákellenes” tevékenységére a szlovák média egy része és a szlovák parlamenti kép vi sei ők is felhívták a figyelmet. E tevékenységről tanúskodik az Ml legutóbbi akciója is, amellyel az EU támogatását is meg akarja szerezni a magyar egyetem és a magyar tanítási nyelv legalizálásához Romániában és Szlovákiában. Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét kérdezte a Népújság a legújabb Funar-féle akcióról, a kolozsvári főkonzulátus október 23. alkalmából adott fogadása előtt. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az már nem szolgál meglepetésként, hogy a kolozsvári polgármester minden alkalmat kihasznál a provokáció érdekében, azonban ezt most már sem a kormánynak, sem az igazságszolgáltatásnak nem szabadna tovább tűrnie. Véleménye szerint a kormánykoalíció gyengesége ad lehetőséget Gheroghe Funamak meg a hozzá hasonlóknak arra, hogy sorozatos magyarellenes provokációkat szervezzenek. Az erdélyi 56-os Bajtársi Társaság a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezésében emlékeztek meg Kolozsváron a 43 évvel ezelőtti eseményekre. ,A nemzet részeként az erdélyi magyarságnak is kötelessége fejet hajtani az akkori hősök előtt” - hangoztatta megnyitó beszédében Pillich László, a Könyvtári alapítvány elnöke. „Az erdélyi 56-nak nincsenek a szó igazi értelmében vett hősei, csak áldozatai, ugyanis minden szervezkedést csírájában fojtott el a Securitate. A pesti fiatalokkal való szolidarizálás gondolatáért is hosszú év börtönbüntetéseket osztogatott a hatalom, még évekkel 56 után is” - hangzott el a megemlékezésen. Kovács Miklós, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője a visegrádi országok Ukrajnával szemben tervezett vízumkényszer-lépése kapcsán elmondta: érthetőnek tartja a szomszédos országok törekvését, hogy gátat szabjanak a feléjük tartó illegális bevándorlásnak, hiszen Ukrajna keleti határai teljesen nyitottak. „A kárpátaljai magyarság összeszorult szívven nézte 1956 őszén a Magyarország ellen vonuló tankokat. Tudták, hogy a harckocsik vérbefojtják a magyar szabadságharcot. Pedig az eseményeket követték a rádióból, és szurkoltak az anyaország magyarjainak, bízva abban, hogy talán számukra is egy jobb világ következik. Talán ezért tartja a mai napig fontosnak Ukrajna magyarsága, hogy méltón emlékezzék 56-ról” - hangzott el a beregszászi megemlékezésen, amelyen a magyar kormányt Ory Csaba államtitkár képviselte, aki az ünnepségen beszédet is mondott. ,A külhoni állampolgárság - Az etnikai feszültségcsökkentés eszköze” címmel olvastunk cikket a Romániai Magyar Szóban. ,Az EBESZ bécsi konferenciáján Patrubány Miklós VET-elnök »A külhoni állampolgárság intézménye, mint az interetnikai feszültségcsökkentés eszköze« címmel ismertette a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) elképzelését a külhoni állampolgárság intézményéről. Európa állam- és nemzethatárai sok esetben nem azonosak. Ez a helyzet az esetek zömében nem önkéntes migráció, hanem határmódosítások eredménye. Az akaratán kívül, vagy annak ellenére kisebbségbe került népesség nemzedékeinek hosszú sora tartós traumaként éli meg a kultúridegen nyelvi, jogi, gazdasági és politikai környezetet. A külhoni állampolgárság intézménye a fenti ellentét következtében létező feszültséget hivatott csökkenteni. Gyújtó hangú felhívással jelentkezett a Román Nemzeti Párt. A dokumentumot teljes egészében közli az ADEVARUL. A tömörülés felhívása szerint az 1999-es év a legszomorúbb rekordot hozta a románoknak egész történetük során, hiszen a nemzetközi felmérések Európa legreményvesztettebb népének minősítették őket. „Ä román népnek először kell tudomásul vennie annak lehetőségét, hogy fizikailag eltűnhet szülőföldjéről” - olvashatjuk a lapban. A legutóbbi statisztikák szerint 2003-ban a lakosság száma 2 millióval lesz kevesebb, mint 1999- ben. A Romániából való elmenekülés maradt a fiatalság egyetlen vágya. Az elemzések azt mutatják, hogy a románok 15 éven belül kisebbséggé lesznek, fölébük nő egy másik etnikum, amelyben rohamosan erősödik az életakarat és az érvényesülés vágya. A román nép biológiai és anyagi összeomlása együtt jár az erkölcsi összeomlással. „A média minden csatornáján semmirekellők, azaz dologtalanok nemzetének neveznek, amely nyugodtan eltűnhet” - olvasható a Nemzeti Párt dokumentumában. A Munkáspárt elítéli a jugoszláviai ellenzéki polgármesterek budapesti és szegedi találkozóját és Jugoszlávia ügyeibe való beavatkozásnak minősíti. Mindezt Thürmer Gyula pártelnök jelentette ki, amikor bemutatták a Jugoszlávia elleni NATO-támadást dokumentáló Fehér könyvet a budapesti jugoszláv nagykövetségen. Az elnök kifejtette: pártja követeli, hogy Magyarország engedje át területén a Jugoszláviába irányuló orosz földgázszállítmányokat. Thürmer Gyula felszólította a magyar kormányt, hogy hagyjon fel a „vajdasági magyar nacionalizmus támogatásával”. Az osloi Vöröskereszt - a Norvégiában élő magyarok hathatós közreműködésével - 1999. november 10-én iskolai és kórházi felszerelésekből álló segélyszállítmányt indít útnak Kárpátaljára. Az iskolaszereket a viski Kölcsey Középiskola és az Ukrán Iskola, valamint a fenesi és rákosi iskolák kapják. Negyvennégy napos sztrájk után ismét megjelent a Magyar Szó a vajdasági magyarok egyetlen napilapja. „A 400 év feljogosít arra, hogy lehetőséget kérjünk tisztességes magyar emberek nevelésére” - jelentette ki Csíkszentdomokos polgármestere a község iskolájának évfordulós ünnepségén. .Magyarország a továbbiakban is támogatja Romániát európai uniós és NATO-csatlakozási törekvéseiben” — derült ki Martonyi János külügyminiszter és Ion Diaconescu, a román képviselőház elnöke közötti budapesti megbeszélésen. Magyarország Európai Uniós csatlakozásáig nem vezet be vízumkényszert Ukrajnával szemben” - jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára azt követően, hogy Budapesten találkozott Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével. Romániában hivatalosan is bejegyezték a Partiumi Keresztény Egyetemet működtető Alapítványt. Tőkés László királyhágó melléki református püspök Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: az alapítvány célja a magyar tannyelvű keresztény egyetem létrehozása, az intézmény működéséhez szükséges anyagi háttér megteremtése, a hivatalos bejegyeztetés, és a minőségi magyar felsőoktatás kialakítása. Az egyházi hátterű keresztény magyar magánegyetem az 1990 óta működő Sulyok István Főiskola átalakításával jött létre. Nagy sikerrel zárult a New Jersey állambeli Meadowlands-ben a II. Amerikai Magyar Nemzetgyűlés, melyet az Amerikai Magyar Szövetség, a Magyarok Világszövetsége Amerika Tanácsa és Kanadai Országos Tanácsa rendezett. A Nemzetgyűlés rendezvényein 15 US A államból és Kanadából 1.456 regisztrált személy vett részt, jelent voltak Erdély, Felvidék, Kárpátalja és Horvátország, valamint az európai és dél-amerikai magyarság képviselői is. Az amerikai magyarságot megtisztelte jelenlétével Martonyi János külügyminiszter és Jeszenszky Géza washingtoni nagykövet, Joó Rudolf külügyminisztériumi helyettes államtitkár, Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökhelyettese és dr. Semjén Zsolt államtitkár. A Nemzetgyűlés Nyilatkozat elfogadásával zárult, melyben a résztvevők üdvözölték a magyar kormány minden olyan törekvését, „mellyel a magyar nép felemlekdését serkenti,... s hogy a magyar nemzet egyharmadát kitevő határon túli magyarsággal való törődés immár a kormányprogram része”. Kérjük a magyar kormányt, ne felejtse el, hogy a több mint kétmilliós nyugati magyarság rejtett ereje volt, és a jövőben is lehet Magyarországnak, ha kapcsolatunkat a kölcsönös tisztelet és megbecsülés fogja jellemezni.” Szeptember 25-én ünnepelte az amszterdami „Hungária Klub 1929” fennállásának 70. évfordulóját. A rendezvényen felszólalt Tóth Miklós, a hollandiai Magyar Szövetség vezetőségi tagja, Gergely András nagykövet, valamint Kántás Pál elnök. A felszólalók méltatták a Klub szerepét a hollandiai magyarság segítése terén valamint azt, hogy lehetőséget nyújtott a szervezet tagjainak, valamint az idelátogatóknak a magyar nyelv és kultúra ápolásához, illetve az egymással és a hazával való kapcsolattartáshoz. (Határon Túli Magyarok Hivatala) A Szent László Akadémia előadássorozatából Magyarok Háza, 1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3., I. emelet. Színházterem 1999. november 15-én, hétfőn délután 6 órakor Alkony és derengés - írások a posztemigrációról. Könyve témájáról előadást tart: Borbándi Gyula író. A nyolcvanesztendős írót köszönti: Lezsák Sándor költő, az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának elnöke. Az Antológia Kiadó eredményeit és terveit ismerteti: Agócs Sándor költő. Az Antológia Kiadóval közös rendezvény. 1999. november 22-én, hétfőn délután 6 órakor Berzsenyi Dániel Előadó: Nemeskürty István. Az Irodalmi Társaságok Szövetségével és a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével közös rendezvény. 1999. november 29-én, hétfőn délután 6 órakor Századvégi Mérleg. Előadó: Molnár Tamás filozófus, egyetemi tanár, a könyv szerzője. A Kairosz Kiadóval közös rendezvény. 1999. december 6-án, hétfőn délután 6 órakor Pap Gábor művészettörténész: Hazatalálás című, népművészeti és művelődéstörténeti írásokat tartalmazó könyvének bemutatója. Munkásságáról vall és könyve témájából előadást tart: a szerző. Bradák Károly: Fehérvár - fehér folt és Noszlopo Német Péter: AzÁrpád-kori Budanyomai a Pi lisben című könyvének bemutatója. A három művet megjelentető Püski Kiadóval közös rendezvény 1999. december 13-án, hétfőn délután 6 órakor: A szakrális fejedelem. Előadó: Kocsis István író, a könyv szerzője. A Püski Kiadóval közös rendezvény. Medvigy Endre, a Szent László Akadémia dékánja Pozsgay Imre, egyetemi tanár, a Szent László Akadémia rektora .. NYUGATI Magyarság* Hungarians of the West ^ Hongrois d'Occident j Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSt ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel ./Fax: 326-7531 Terjeszti: GONDOS BTV PÜSKI Könvvesház. FEHÉRLOFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$30, egyéb országok: US-$3Ö, MAGYARORSZÁG: 1250 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztőség álláspontját. A valódi névvel aláírt cikyjcekért a mindenkori cikkírók felelősek.^/
