Nyugati Magyarság, 1997 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1997-03-01 / 3. szám

2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1997. március Torgyán nyílt levele Hornhoz KRÓNIKA Torgyán József, a Független Kisgaz­dapárt elnöke a mezőgazdasági kisterme­lők követeléseivel kapcsolatban nyílt le­velet intézett Horn Gyula miniszterelnök­höz, amelyben tételesen indítványozta, milyen intézkedésekkel javítson a kor­mányzat a gazdák helyzetén. Részletek a levélből: „...Ön megígérte, hogy ez év nyarára — kormányzása utolsó évére — a kor­mánynak már agrárprogramja is lesz. A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, összhangban az ország lakosságával, azonban úgy ítéli meg a helyzetet, hogy nyárig nem lehet a kérdést halogatni, hanem azonnali lépésekre van szükség! Ezt az álláspontot támasztják alá a mindinkább szélesedő agrártüntetések, és ezek körében az útelzárásos akciók, melyek kapcsán fel kell hívni az Ön fi­gyelmét egy fontos tényre: elfogadhatat­lannak tartom, hogy Ön a demonstráció­kat a falusi és a városi lakosság szembeál­lításával és a falusi emberek olyan lenézé-1997-ben a személyi jövedelemadó egy százalékát felajánlhatjuk közcélú támogatásra. Kérjük, hogy támogatásukkal tisztel­jék meg, segítsék a nehéz anyagi helyzet­ben lévő Magyar Újságírók Közösségét. Az APEH-től kapott borítékban talál­nak egy rendelkező nyilatkozatot, ame­lyet kitöltve befizetett évi adójuk egy szá­zalékát átutalhatják címünkre és adószá­munkra. C nn nyugati „ M agyars a Oi Hungarians of the West ^ Hongrois d'Occident j Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLOSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125. Mt. Royal Stn. Montréal. QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel/Fax: 326-7531 Terjeszti: GONDOS BT.. PÜSKI Könyvesház. FEHÉRLOFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$30, egyéb országok: US-$30, MAGYARORSZÁG: 1050 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jo­gát fenntartjuk. A közölt írások nem fel­tétlenül képviselik a szerkesztőség ál­láspontját. A valódi névvel aláírt cik­­. kékért a mindenkori cikkírók felelősek. . sével kívánja kezelni, hogy a Postabank Rt. elnök-vezérigazgatóját felkeresi, de az ország lakosságának négyötödét felvo­nultató vidéknek hátat fordít. (Az elnök ezután felsorolja, mely terü­leteken javasol mielőbbi kormányzati in­tézkedéseket — A szerk.) Természetesen Önben felmerülhet a kérdés, hogy honnan teremtheti elő a szükséges forrásokat. Engedje meg, hogy e körben is javaslatot tegyek... Jó lenne, ha végre észrevenné, hogy nem a banko­kat kellett volna konszolidálni 500 milli­árd forinttal..., nem a bankok trezorjait kellett volna megtölteni állami kasszából, hogy azt lelkiismeretlen bankvezérek ki­ürítsék, hanem a föld népének kellett vol­na segíteni, amely aztán a bankok pénztá­raiban helyezte volna el megtakarítását. Szereméin, ha végre megértené, Mi­niszterelnök Úr: nem a bankokat, hanem a népet kell konszolidálni! ...Önnek nem a népet, hanem a nép kifosztóit kellene sa­nyargatnia!” Kétjük, hogy az APEH-től kapott tá­jékoztatót gondosan olvassák át, mert az APEH formai hiba esetén nem utalja át a számunkra felajánlott egy százalékot. A MŰK címe: 1114 Budapest, Kanizsai u. 6. ADÓSZÁMA: 18006829-2-43 Előre is köszönjük támogatásukat! Január 24.: A korszerű tömegtájékozta­tási eszközöket nagyon könnyen tudják hasz­nálni azok. akiket rossz szándékok vezérelnek — figyelmeztetett II. János Pál pápa abban az üzenetben, amelyet a sajtó májusi, XXIII. vi­lágnapjára fogalmazott meg. A katolikus egy­házfő arra is felhívta a figyelmet, hogy az em­ber egyre nehezebben óvhatja gyermekeit az erkölcstelen üzenetektől, s a média rendszerint negatív jelenségnek tünteti fel a vallásnak az ember életében betöltött fontos szerepét. Január 26.: Csehországi lapok — Denní T elegraf, Mladá Fronta Dnes—szerint Meciar szlovák kormányfő nyugodtan beleegyezne a kisebbségi nyelvtörvénybe, ha valóban fel a­­kamá oldani a szlovákok és a magyar kisebb­ség közti feszültséget. Ezt azonban nem akarja, és szándékosan azon van, hogy a szlovák-ma­gyar feszültség szításával további pontokat szerezzen magának a belpolitikai porondon. Január 27.: Kiskőrösön a szőlősgazdák gyűlést tartottak és bejelentették: ha a társada­lombiztosítási terhek csökkentésére vonatko­zó követelésükre záros határidőn belül nem kapnak választ az illetékes minisztériumoktól, illetve a miniszterelnöktől, akkor közúti blo­káddal tiltakoznak. Január 28.: A Független Kisgazdapárt, a Fidesz, a KDNP, az MDF és az MDNP képvi­selői hangsúlyozták, hogy a vízlépcső kérdésé­nek rendezésére kizárólag a hágai nemzetközi bíróság ítéletét tartják elfogadhatónak. Közös nyilatkozatukban felszólították a kormányt a Bős-Nagymaros ügyében folytatott titkos ma­gyar-szlovák tárgyalások azonnali beszünteté­sére. Január 29.: A Társadalomkutatási Infor­­maükai Egyesülés felmérése szerint Törökor­szág megfelelő adataival vetekszik a hazai dol­gozók és nem dolgozók aránya, márpedig Tö­rökország e tekintetben csúcstartó Európában. Az 1995-ös adatok arról tanúskodnak, hogy Magyarországon minden száz keresőre száz­hatvanhárom nem kereső jut. Január 30.: Pavot Hamzík szlovák kül­ügyminiszter kijelentette: nincs szükség a nyelvhasználati törvény meghozatalára. Csá­­ky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Moz­galom alelnöke viszont úgy vélte, hogy a szlo­vák alkotmány 6. cikkelyének 2. bekezdése kötelezően írja elő a törvény megalkotását. A L’Unitá című olasz napilap hírül adta: Soros György, amerikai befektető nagyszabá­sú sajtókampányt tervez a közép- és kelet-eu­rópai térség Európai Uniós csatlakozásának meggyorsítása érdekében. Megfigyelők rámu­tattak: a Soros-féle döntés némileg érthetetlen annak tükrében, hogy nemrég mintegy felül­vizsgálta korábbi nézeteit, s egy amerikai fo­lyóiratban arról írt, hogy a kapitalizmus korlát­lan térhódítása kárt okoz a nyüt társadalom­nak, vagyis a fő ellenség immár nem a kommu­nizmus, hanem maga a kapitalizmus. Tom Lantos, az amerikai kongresszus de­mokrata párti képviselője Bukarestben kije­lentette: Románia jó úton jár, és számíthat az Egyesült Államok támogatására a NATO-ba és az EU-ba való integrálódás meggyorsításá­nak elősegítésében. Január 31.: A Tocsik-ügyet vizsgáló par­lamenti bizottság jelentés-tervezetéből kide­rült: politikai felelősség terheli Suchman Ta­más, volt privatizációs minisztert. Gáspár Miklós, a KDNP alelnöke bejelen­tette: pártjának frakciója kezdeményezi a pri­vatizációs törvény módosítását. Közölte azt is, hogy a KDNP kérte az Alkotmánybíróságtól: nyilvánítsa alkotmányellenesnek a magánosí­tás eddigi gyakorlatát. Február 2.: Lapértesülések szerint elkép­zelhető, hogy az idén esedékes madridi NA­­TO-csúcson hazánk nem kerül be az első kör­ben az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe, mivel a Hom-kormány külpolitikai lépéseivel hátrányba került Lengyelországhoz és Csehor­szághoz képest. Február 3.: Az Országgyűlés tavaszi ülés­szakának első munkanapján a Budapest Bank eladásának botrányos körülményeire utalva ellenzéki képviselők szóvá tették, hogy szük­ség lenne Bokros Lajos volt pénzügyminiszter mielőbbi felelősségre vonására. Budapesten újabbb kézigránátos robban­tás történt. Ezúttal egy Budaörsi úti autókeres­kedés udvarára dobtak gránátokat ismeretlen tettesek. Február 4.: Kompromisszumokat köve­tően aláírták azt a megállapodást, amely rög­zíti: a székesfehérvári önkormányzat vissza­adja a Székesfehérvári Katolikus Egyházme­gyei Hatóság által visszaigényelt városi ingat­lanokat. Takács Nándor megyéspüspök ezzel kapcsolatban kiemelte: a visszakapott ingatla­nokat közhasznú célokra használják, s bennük — többek között — püspöki levéltárat, illetve bölcsődét akakítanak ki. Február 5.: Giczy György, a KDNP és Lezsák Sándor, az MDF elnöke pártjaik szak­mai tanácskozását követően — többek között — kijelentették: az egyik párttal való együtt­működés nem zárhatja ki a másikkal való kö­zös tevékenységet. Február 6.: 1996-ban a nyomozóhatósá­gok 242 ezer bűncselekmény elkövetőjét nem tudták felderíteni - mondotta a legfőbb ügyész helyettese az ügyészség múlt évi tevékenysé­gét ismertető sajtótájékoztatón. Február 7.: A kistermelők adóztatásával és társadalombiztosítási kötelezettségeivel elégedetlen kiskőrösi szőlősgazdák lakossági fórumon kérték számon szocialista párti or­szággyűlési képviselőjüktől: hogyan képvi­selte érdekeiket a parlamentben? A gazdák lemondásra szólították fel a képviselőt, s beje­lentették tiltakozási akciójuk folytatását. Február 9.: Az SZDSz parlamenti képvi­selőcsoportja 87 százalékos többséggel ismét Pető Ivánt választotta frakcióvezetőnek, an­nak ellenére, hogy személyét is bíráló meg­jegyzések hangzottak el az általános politikai vita keretében. Pető Ivánnak nem volt ellenje­löltje. Habsburg György, Magyarország európai uniós ügyekben illetékes rendkívüli és megha­talmazott nagykövete a Schleswig-Holstein német tartományban fekvő Güldensteinben el­jegyezte Eilika von Oldenburg hercegnőt. Február 10.: Horn Gyula miniszterelnök a parlamentben, napirend előtti beszédében megállapította, hogy a kormány teljesítette vállalásait, rendbe tette az ország katasztrofá­lis pénzügyeit, javította a fizetési mérleget és csökkentette az adósságot. Leszögezte: a To­­csik-ügy néven hírhedtté vált botrányhoz sem neki, sem pártjának nincs semmi köze. Úgy vélte, a kormány jó úton jár, és ez a 98-as vá­lasztásokon bebizonyosodik. Az ellenzék ve­zérszónokai hozzászólásaikban tételesen cá­folták a miniszterelnök állításait. Február 12.: A szlovák és a magyar igaz­ságügy-miniszter budapesti találkozóján a szlovák miniszter kijelentette: Szlovákiában a kisebbségek nyelvhasználata az igazságszol­gáltatás területén zavartalan. A rendőrség vizsgálata szerint legalább száz fegyver — elsősorban pisztoly — tűnt el az Ady-ligeti laktanyából. A Központi Bűnüldözési Igazgatóság le­zárta a Zemplényi-ügy aktáit, s azokat váde­melésijavaslattal átadta a Fővárosi Főügyész­ségnek. Zemplényi Györgyöt, a Magyar Úszó Szövetség volt elnökét azzal gyanúsítják, hogy évekkel ezelőtt körülbelül félmilliárd forintot csalt ki vállalatoktól és magánszemélyektől. Az eljárást késleltette, hogy a volt elnök előbb az USA-ba, majd Izraelbe, illetve más orszá­gokba távozott. Február 14.: A rendőrség nem engedé­lyezte a csongrádi kistermelők demonstráció­ját: a Kiskunfélegyházára vezető főút felének eltorlaszolását. Az illetékesek szerint az ilyen akció erőszakos helyfoglalásnak minősül, amiért súlyos pénzbírság is kiszabható. A dön­tés ellenére az Alföld több pontján útelzáró demonstrációt tartottak a mezőgazdasági ter­melők. Kása Gyula, a megmozdulás fő szerve­zője Kiskőrösön hangsúlyozta, hogy a végső­kig kitartanak a mezőgazdasági kistermelőket sújtó hátrányos rendelkezések módosítása ér­dekében. A Magyar Katolikus Püspöki Kar püspöki konferenciája megdöbbenéssel értesült arról, hogy az oktatásban, a nevelésben és a szociális területen közszolgálati tevékenységet ellátó egyházi intézmények alkalmazottait rövid időn belül másodszor is hátrányos megkülön­böztetés sújthatja. A múlt évi bérkiegészítés el­maradását követően ugyanis az állami költség­­vetés a központilag elrendelt közalkalmazotti bérfejlesztésre nem biztosított fedezetet—ol­vasható a konferencia közleményében. A vasasszakszervezet szóvivője — Fa­ragó László — kijelentette: elítélik azt a fajta szemléletet, amely a nyugati vállalkozók szá­mára gyarmatosítási lehetőséget kínál fel, mi­vel gyakori, hogy a munkaadók semmibe ve­szik a munkavállalók jogait. Február 16.: Hóm Gyula pártelnök, mi­niszterelnök kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott az MSZP elnöksége. A több mint négyórás tanácskozás során semmilyen döntés nem született. Február 17.: A Szekszárdi Húsipari Rt. dolgozói a Parlament előtt tüntettek a törvény­­sértő munkaügyi intézkedések ellen, s követel­ték a német tulajdonos elszámoltatását. Petíci­ójukat ezután átadták a miniszterelnök kabi­netfőnökének. A Tocsik-ügyet vizsgáló parlamenti bi­zottság elé idézett Hóm Gyula miniszterelnök cáfolta, hogy Szokai Imre baráti és MSZP-s kapcsolatok révén került volna az ÁPV Rt. igazgatói székébe. Nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy Virágh Attila igazgatóhelyet­test ki terjesztette fel erre a posztra az SZDSZ- ből. Mindezzel kapcsolatban az ellenzék kép­viselői furcsállották, hogy miközben a kor­mány a részvénytársaság tulajdonosi jogkörét gyakorolja, milliárdos kérdésekbe nem szól bele. szélést folytatott a norvég miniszterelnökkel. Ezután V. Harald király magánkihallgatáson fogadta a magyar miniszterelnököt. Február 19.: Kiskőrösön a gazdák és a földművelésügyi, illetve a pénzügyi tárca kö­zötti tárgyalás eredménytelenül végződött, ezért a kiskőrösi szervezőbizottság bejelen­tette: háromnapos útelzárási akcióba kezde­nek, s az ország számos pontján blokádot állí­tanak. Kuncze Gábor belügyminiszter ezzel kapcsolatban kijelentette: a forgalom teljes megbénítását nem engedélyezik a gazdáknak. Többszáz település gazdái jelezték, hogy csat­lakoznak az országos méretű demonstráció­hoz. Február 21.: A Tokaj-vidék szőlészeti­borászati privatizációjában részt vett külfödi befektetők nem teljesítették az öt évvel ezelőtt vállalt kötelezettségeiket, s nem támogatták az érintett magyar városok, cégek és pinceszövet­kezetek által létrehozott Tokaj-Hegyaljai Köz­­alapítványt. Az alapítvány számláján a remélt — főként francia, illetve spanyol, német és portugál befektetőktől várt—százmillió forint helyett mindössze 930 ezer forint van. Torgyán József, az FKGP elnöke, nagy nyilvánosság előtt elkövetett közösség elleni izgatás bűntette miatt feljelentette Szekeres Imre szocialista frakcióvezetőt, aki az Ország­­gyűlés plenáris ülésén állatoknak nevezte a kisgazda nagygyűlések résztvevőit. Február 24.: A kiskőrösi és a velük szoli­dáris gazdák, korábbi bejelentésüknek megfe­lelően, forgalomlassító útelzárásokba kezdtek. Az ország újkori történelmének legnagyobb agrárdemonstrációja során mintegy száz hely­színen, többezer mezőgazdasági munkagép és jármű okozott torlódásokat. Február 25.: Roman Herzog német állam­fő Budapestre érkezett, s többek között kijelen­tette: minden felelős német politikai erő támo­gatja a magyar európai uniós és NATO-csatla­­kozási törekvéseket. A német államfő a Do­hány utcai zsinagógába is ellátogatott. Az épü­let előtt kárpótlást követelő tüntetők fogadták. Sajtóértesülések szerint - nemzetközi gya­korlatban szokatlan módon - Demszky Gábor főpolgármester és a vele szorosan együttmű­ködő Soros Alapítvány finanszírozta William J. Bratton, New York volt főrendőre ötnapos budapesti látogatását. Kiskőrösön tárgyalások kezdődtek a gaz­dák és a kormány képviselőinek részvételével, de közben folytatódott az országos útelzáró ak­ció. Február 26.: Bauer Győző akadémikus és Bárdos Gyula kereszténydemokrata képviselő kilépett a szlovák kormány nemzetiségi taná­csából, miután nem sikerült elérniük, hogy a tanácsban ne a kormány emberei, hanem a ki­sebbségek képviselői legyenek többségben. Kiskőrösön nem született megállapodás, ezért a mezőgazdasági kistermelők továbbra is az utakon maradtak. A Kecskemétet és térségét a fővárossal összekötő M5-ÖS autópálya abnormálisán ma­gas díjszabása miatt az érintett önkormányza­tok és érdekképviseleti szervezetek március 8- ára tiltakozó demonstrációt hirdettek. Február 28.: A MIÉP szervezésében töb­bezer ember vett részt a Parlament előtt azon a gazdákat támogató szolidaritási tüntetésen, amelyen Csurka István mondott beszédet. Február 28.: A betétesek országszerte pá­nikszerűen megrohanták a Postabank fiókjait és többmilliárd forintot váltottak ki. A bank vezetői cáfolták, hogy csőd fenyegetné a mint­egy 200 milliárd forintos lakossági betétállo­mányt kezelő pénzintézetet. Március 2.: Gödöllőn, az MDF XI. orszá­gos gyűlése többek között arról határozott, hogy a párt május 31-ig választási együttmű­ködést köt a Fidesszel és a KDNP-vei. Március 3.: A hágai Nemzetközi Bíróság előtt megkezdődött a Duna egyoldalú elterelé­sével kapcsolatos, Magyarország és Szlovákia közötti per, amelyben várhatóan ősszel hirdet­nek ítéletet. Március 4.: Az országgyűlés nagy több­séggel megszavazta az úgynevezett zsidó kár­pótlást, amely az érintett közösségek, illetve az életben maradt családtagok támogatását szol­gálja. A törvényt a Független Kisgazdapárt is támogatta. Március 5.: A kormány agrárpolitikája el­len tiltakozó gazdák képviselői az érdekegyez­tető tárgyalások sikertelenségére hivatkozva lemondták találkozójukat Hóm Gyula kor­mányfővel. Hóm kijelentette: irreális követe­léseket nem teljesítenek, s a kormány a maga részéről befejezettnek tekinti a tárgyalásokat. Sinkovitz Mihályné, a Mezőgazdasági Terme­lők Érdekvédelmi Szövetségének vezetőségi tagja kijelentette: addig folytatják az útlezárá­sokat, amíg azt szükségesnek látják. 81 éves korában elhunyt Simándy József Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja. (B.A.) MÚK-levél az MDF-hez Súlyos hibákat követtünk el kormányzati ténykedésünk első időszakában a saj­tóval szemben. Nem voltunk mindig elég előzékenyek és bölcsek — mondta Boross Péter, az MDF alelnöke, volt miniszterelnök azon a megbeszélésen, amelyet jobbkö­zép pártok vezetői és a média meghívott képviselői folytattak nemrég. Az MDF IX. ke­rületi székházában tartott zártkörű rendezvényt a Haza és Haladás Alapítvány, vala­mint a Magyar Polgári Demokraták Társasága szervezte. A rendezvényre a Magyar Újságírók Közösségét, illetve a MÚK-hoz tartozó vezető újságírókat nem hívták meg, ezért, illetve az ott elhangzottak miatt a MÚK elnöksége az alábbi levelet intézte Le­zsák Sándorhoz, az MDF elnökéhez: Tisztelt Elnök Úr! A Magyar Újságírók Közösségének elnöksége jelzésértékűnek tekinti, hogy az MDF által rendezett sajtótanácskozásra szervezetünk vezető újságíróit nem hívták meg. Mivel az utóbbi időben nem ez az első eset, amely a köztünk hagyományosan meg­lévőjó viszony rohamos romlására utal, a jelzést a saját értékén vesszük tudomásul. Mi eddig azon igyekeztünk, hogy a konzervatív politika számára nyilvánossági stratégiát dolgozzunk ki. Belátjuk, erre nincs szükség. S belátjuk azt is, jelenlétünk­ben az MDF nehezen vállalhatná a bocsánatkérő barátkozúst azokkal a liberálisnak mondott újságírókkal, akik a konzervatív erőket eddig csak az ellenszenvükről bizto­sították. Budapest, 1997. február 13. A Magyar Újságírók Közösségének elnöksége A MÚK kérése Február 18.: Horn Gyula Oslóban megbe­

Next

/
Oldalképek
Tartalom