Nyugati Magyarság, 1997 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1997-11-01 / 11. szám

2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1997. november Bilincsbe vert szabadságunk KRÓNIKA Az úgynevezett rendszerváltozás óta először történt meg, hogy magyar rendőrök brutálisan léptek fel egy bé­kés politikai demonstráció résztvevői ellen. Először fordult elő, hogy a nem­zetben gondolkodó magyarok millióit ilyen durva módon sértették vérig. Ami november 3-án Budapesten történt, az nem egyszerű rendőri túlka­pás, nem néhányszáz rendőr akciója egy engedély nélküli tüntetés kevéske résztvevője ellen. Nem! Ami történt, az világraszóló botrány, a kapitaliz­must maguknak építgető hazai újlibe­rálisok legsúlyosabb magyarellenes provokációja. November 3-án, a METÉSZ által szervezett tüntetésen Pongrátz Ger­gelyt, legutóbbi szabadságharcunk egyik legismertebb hősét, a Corvin köz egykori parancsnokát megbilin­cselték. Nem csupán egy 65 eszten­dős, több infarktuson átesett szabad­ságharcost bilincseltek meg a szabad­­demokrata belügyminiszter egyenru­hás emberei. Vele maradék becsüle­tünk élő szimbólumát verték bi­lincsbe. Nem tudjuk, milyen szempontok alapján válogatták össze a kivezényelt rohamrendőröket. Nem tudjuk, mi­ként akadtak olyan rendteremtőkre, akik minden további nélkül vállalkoz­tak a kemény fellépésre idős honfitár­saik ellen, s legfőképpen arra, hogy Pongrátz Gergelyt kirángassák nem­­zetiszínű zászlóval díszített autójából, súlyosan bántalmazzák, majd úgy ál­lítsák be a történteket, mintha ő lépett volna fel támadólag. Megdöbbenve és felháborodva vesszük tudomásul, hogy Horn Gyula és Kuncze Gábor országlása idején idáig jutottunk. Az 1956-os forradalom és szabad­ságharc után 41 évvel, egy demokrati­kusnak mondott rendszerben, amely Kétfajta Még imbolygott a gyertyák lángja, még illatozott a friss őszi virág az 56-osok sírjain, még hullott az emlékezés keserű könnye a máig meg nem torolt sortüzek áldozataiért, amikor már megjelent az ut­cán a forradalom vérbefojtóinak vörös októberét ünneplő nyomdatermék, az iro­dalmi baloldal Ezredvég című havilapja. Lopva és alattomosan, ahogyan a konspi­­ráló bolsevistákhoz illik: rózsaszín kön­tösben, piros betűkkel, a borítólapon Che Guevara képmásával, 17 soros Lenin-idé­­zettel. A tartalmat böngésző érdeklődő ha­mar felfedezi, hogy az egykori kubai mi­niszterből rettegett bolíviai gerillavezérré híresük Che, a baloldali ifjúság bálványa ürügy a sietősen megjelentetett novem­beri számban. Halálának harmincadik év­fordulója és újratemetése csupán alkal­mat adott a „dicsőséges 1917” felidézé­sére. Olvasható a lapban Lenin példázata „A magas hegyek megmászásáról”, to­vábbá a „legnagyobb magyar Lenin-vers” is, Füst Milánnak az 1946-ban írt A jelenés című fércműve, amit nemcsak közölnek, hanem elemeznek is. Közölték a nagy forradalmár, Rosa Luxemburg Az orosz forradalomról szóló írásának egy részletét is, majd verseket, visszaemlékezéseket. Az ilyesmikkel és hasonlókkal tarkított szám azonban nemcsak a nosztalgia je­gyében idézte fel 1917 októberének baljós szellemét. A szerkesztőség a burzsoá restauráció ellenfelének vallja a hamarosan 8. évfo­lyamába lépő lapot. „Nem áltattuk ma­gunkat illúziókkal, tudtuk és tudjuk, hogy a baloldali ellenzékiség elhallgattatással, mellőzéssel jár.” Megütközik itt a jámbor olvasó, különösen, ha tudja, hogy az Ez­redvég az elmúlt években nemcsak a Kos­suth Rádióban, de Berlinben is bemutat­kozhatott magyar állami segítséggel a volt NDK balosai előtt. Arról csupán a pana­szosok tehetnek, hogy lemaradtak a Nagy Magyar Privatizáció húsosfazeka körüli tülekedésben ügyesebb elvtársaik mö­gött. De fő a proletár-internacionalizmus eszméje! A szerkesztőség bizonyos ab­ban, „hogy az új század rácáfol minda­zokra, akik a közösségi társadalmat — az emberiség megmentőjét — legszíveseb­ben végleg eltemetnék.” európaiságról, emberi jogokról, a másság tiszteletéről prédikál, magyar rendőrök kezet emelhetnek egy be­csületben megőszült férfire, aki vala­mikor halált megvető bátorsággal, ér­tük is harcolt a szovjet betolakodók bénító túlerejével szemben. Ha a válogatott rendőrök mind­egyike nem is tudja, Kuncze Gábor­nak tudnia kell, mit jelent Magyaror­szágon, s szerte a világban Pongrátz Gergely neve. Tudnia kell, minek a jelképe az az ember, aki az 1956 no­vember 4-ei szovjet bevonulás után, maroknyi csapata élén, még öt teljes napig, a túlélés legkisebb reménye nél­kül tartotta a bekerített Corvin közt, szabadságharcunk utolsó végvárát. Persze nincsenek illúzióink. Ta­pasztaljuk, hogy a Szabó Albert ve­zette, szélsőséges, rasszista nézeteket hirdető szervezet tüntetéseit például nem veri szét a hatalom. Látjuk, hogy ennek tagjai szabadon, engedéllyel tüntethetnek, miként pár hete is tették. Miattuk nem fő a belügyminiszter feje. Tisztában vagyunk azzal is, hogy akik ma véresre bilincseltetik ötven­hatos szabadságharcunk hősét, azok nem a magyarság szabadságvágyá­nak, szabadságeszményeinek a kitel­jesedésében érdekeltek, hanem sok­kal inkább a szabaddemokraták és a szocialisták befolyásos köreinek kor­látlan szabadságában. Vagyis azoknak a mértéktelen hatalmában, akik szíve­sen koszorúznak szabadságharcos emlékműveket, miközben talán arra gondolnak, hogy a magyar nép elte­metett szabadságát koszorúzzák. E koszorúzók azonban csalatkozni fognak. Szabadságunk eltemetéséhez túlságosan kevés ez a kilencvenhárom ezer négyzetkilométer. B.A. Október Ismeretes, hogy ennek a bolsevik eszmék által vezetendő társadalomnak a megvalósítására közel 75 év sem volt elegendő, de arra igen, hogy embermil­liókat, valódi értékeket semmisítsen meg, és hamis értékrendet kényszerít­­sen világszerte a leigázottakra. Az el­múlt fél évszázad bizonyítja, hogy az 1944-1945-ben országunkra szabadult pusztítás, a malenkij robot, a kitelepí­tés, az AVO kegyetlenkedése, a vasfüg­göny, a padláslesöprés, a vallásüldözés és a megnyomorító nemzetalázás ezer­nyi megnyilvánulása színtiszta bolse­vik értékrend volt, és végül is 1956 Magyar Októberéhez vezetett. A kommunizmus nagy eszméje meg­bukott, ezt a Szovjetunió vezetője jelen­tette be 1991-ben, de az eszme feltámasz­tásának vágya továbbra is izzik egyesek­ben. Nemcsak az Ezredvég, de többek között a Baloldali Alternatíva Egyesülés is ünnepi rendezvénnyel köszöntötte no­vember 7-ét: „Megemlékezés és útkere­sés a forradalom napján” címmel. Baljós előjelek lehetnek ezek közel fél évvel a választások előtt, nem szabad figyelmen kívül hagyni őket! Éppen a legutóbbi napokban tapasztalhattuk, hogy sem az eszme, sem a pártállami eljárás nem változott. Láthattuk ezt a ME­TÉSZ november 3-i tüntetésével kapcso­latban is. A magyar föld védelmére szer­veződött tüntetés ellen a rendőrség tilta­kozott, a bíróság pedig jogtalannak tar­totta és nem engedélyezte azt. A média szokásos félrevezető és hazug tájékozta­tásai, a tüntetők közé vegyült provokáto­rok, a brutális rendőrterror ismét és im­máron ezredszer leplezte le az „Emberi­ség Megmentéit”. Fel kellene már ismernünk a valósá­got. A szociálliberális koalíció, sőt a még vele is elégedetlen, kemény resta­urációra készülő kommunista baloldal győzelmében reménykedők mesterke­dései arra intenek, hogy Magyarország megmentésére mozgósítani és egysé­gesíteni kell a különböző szövetsége­ket kötő ellenzéki pártokat. Most vagy Soha! Különben az ötvenes évek első felére emlékeztető sötét korszak kö­szönt ránk a választások után. Székelyi Gizella Október 10.: Mayer Mihály pécsi me­gyés püspök szerint a NATO fél évszázados története során bizonyította: képes tagálla­mainak hatékony védelmet nyújtani, tevé­kenysége a nyugati civilizáció értékeire, de­mokratikus alapelveire épül. A püspököt — kijelentései miatt — élesen bírálta az egyik katolikus bázisközösség Megalakult az Önkormányzati Autópá­lya Érdekegyeztető Fórum. Gémesi György, a fórum elnöke szerint a kezdemé­nyezés célja az, hogy megakadályozza a magas autópályadíjak miatt hátrányosan érintett önkormányzatok megosztását célzó törekvéseket és az állampolgárok teherbíró képességét figyelembe vevő koncepciót dolgozzon ki. Lezsák Sándor, az MDF elnöke kijelen­tette: az MSZP-SZDSZ-kormány évek óta visszaél a katonák áldozatkészségével és türelmével, s hazánk szégyene, hogy a hiva­tásos katonák tüntetni kényszerülnek jogos bérkövetelésükért. Október 11.: Száz magyar értelmiségi — köztük Makovecz Imre, Zelnik József, Lanczerdorfer Erzsébet, Teliér Gyula, Tax­­ner Tóth Ernő, Balogh János és Papp Lajos — nyílt levélben fordult a köztársasági el­nökhöz a népszavazás ügyében, s ebben felszólították Göncz Árpádot, hogy tartsa tiszteletben az alkotmány betűjét és szelle­mét, egyúttal megdöbbenésüknek adtak hangot amiatt, hogy az elnök nem várta meg az alkotmánybíróság döntését és aláírásával zöld utat biztosított a kormányzó pártok akaratának. A The Economist című lap Big-Mac indexe alapján összehasonlította egyes or­szágok fizetőeszközeinek vásárlóerejét. E szerint a világon mindössze három olyan főváros van—Caracas, Moszkva és Jakarta —, ahol a Big Machen mért munkabér ala­csonyabb, mint Budapesten. Amíg nálunk a McDonald’s-os dupla szendvicsért 90 perc­nyi nettó áüagkeresetet kémek, addig azt Portugáliában csak 40, Svédországban 20, New Yorkban 12, Tokióban pedig 9 percnyi munkabérért lehet megvásárolni. Október 13.: Az Alkotmánybíróság egyhangú döntéssel mondta ki: kétszázezer polgár kezdeményezése elsőbbséget élvez a kormány népszavazási indítványával szem­ben. A határozat értelmében az Alkotmány­­bíróság az olyan törvényt, amely alkotmá­nyellenesen elrendelt népszavazáson ala­pul, meg fogja semmisíteni. Október 14.: A Magyar Újságírók Szö­vetsége, a Magyar Újságírók Közössége és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége az Új Magyarország tulajdonosváltását kí­sérő jelenségek miatt közleményben szö­gezte le: elvárja, hogy a tulajdonosok tartsák tiszteletben a lapnál dolgozó újságírók alap­vető törvényes jogait. Október 15.: Az Országos Rádió és Televízó Testület Panaszbizottsága helyt adva az Álba Kör panaszának, elmaraszalta a Família Kft. című tévéműsort, mivel az megsértette a médiatörvényt azzal, hogy nyolcmillió forint támogatást fogadott el a Honvédelmi Minisztériumtól, s ennek fejé­ben a NATO-t népszerűsítette. Milan Knazko, volt szlovák külügymi­niszter, az ellenzéki Demokratikus Unió al­­elnöke egy cseh baloldali lapban többek között kifejtette, hogy Vladimir Meciar tu­datosan és tervszerűen gerjeszti a konfliktu­sokat a magyar-szlovák kapcsolatokban, s e lépései Szlovákiában a magyar kisebbség elleni jelentős agresszivitással párosulnak. Október 16.: Kökény Mihály népjó­léti miniszter az Országgyűlés családpoli­tikai vitanapján kijelentette, hogy a KSH felmérései szerint tavaly a családok 25 százaléka élt a létminimum alatt, s a szü­letések száma, miként az előző években is, tovább csökken. George Pruteanu, a román szenátus ok­tatási szakbizottságának elnöke váraüan lá­togatást tett Csíkszeredán, ahol a Márton Á- ron gimnáziumba végighallgatott egy ro­mán nyelv- és irodalom órát. Utóbb kijelen­tette, hogy lenyűgözte a magyar diákok ro­mán nyelvtudása, s a magyar nemzetiségű tanár tökéletes felkészültsége, ugyanakkor úgy vélte: „érzékenységét sérti, ha valaki román állampolgárként nem beszéli jól a román nyelvet”. Október 17.: A Munkástanácsok Or­szágos Szövetsége, a Keresztény Pedagógu­sok Szakszervezete, a Keresztény Pedagó­gus Társaság és a Kodály Zoltán Pedagógus Munkástanács ülésén a Nemzeti Alaptan­terv kérdéseiről is szó esett. Eszerint a peda­gógus társadalom változatlanul azon az ál­lásponton van, hogy a NAT bevezetése az oktatás minőségi romlásához, a falusi értel­miség elvándorlásához vezet. Október 19.: Szabó János, az FKGP elnöki főtanácsadója a KSH adatait állította szembe Kuncze Gábor belügyminiszter ko­rábbi állításaival, miszerint a magyar termő­földnek csupán 12 százalékát szerezhetnék meg a szövetkezetek, ha a kormány földtör­vény-módosítási szándéka érvényesülne. Szabó János szerint a teljes hazai termőföld­készlet nyolcvan százaléka kerülhetne ebben az esetben szövetkezeti, illetve külföldi kézbe. Az MDF országos választmánya igent mondott a Fidesszel való választási szövet­ségre, amelynek értelmében hatvan körzet­ben közös jelöltje lesz a két pártnak, akik közül negyvenet a Fidesz, húszat az MDF állít. Október 20.: Hóm Gyula miniszterel­nök kétnapos látogatásra Bukarestbe érke­zett, s többek között kijelentette: a Ciorbea­­kormány több évtizede az első, amely végig akarja vinni a változásokat és a reformokat Romániában. A miniszterelnök Székely­földre is ellátogatott. Október 21.: A román és a magyar kor­mányfő Bukarestben egyebek között megáll­apodott arról, hogy önálló magyar egyetem nyílik Romániában, de nem a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválásával és nem Kolozsvárott. Október 23.: Gedai Károly, Magyaror­szág ottawai nagykövete felajánlotta lemon­dását Kovács László külügyminiszternek azt követően, hogy zsidó szervezetek tiltakoztak a Finta Imre, volt csendőrszázadosnak kül­dött születésnapi jókívánságai miatt. A nagy­követ kijelentette: lemondásával szeretné megakadályozni, hogy a szerencsétlen eset rossz fényt vessen a Magyar Köztársaságra, vagy a magyar kormány külpolitikájára. A csecsenföldi Groznijban fegyveresek elrabolták a Magyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat két tagját, Dunajszky Gábort és Oláh Istvánt. Az október 23-i ünnepségek keretében Göncz Árpád az Operaházban hangoztatta: tiszteljük, szeressük a múltat, ám ne próbál­juk kölöncül akasztani a jelen vagy a jövő nyakába. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a Széna-téri ‘56-os kopjafáknál hangsúlyozta, hogy amíg a Tóth Ilonák és mások nem kapnak kellő elégtételt, s amíg az ‘56-os hősök közül sokan még mindig köztörvé­nyes bűnözőként vannak nyilvántartva, ad­dig nem lehet megnyugodva emlékezni. Or­bán Viktor, a Fidesz elnöke, a budapesti Uránia moziban cáfolta azokat az állításokat, hogy mindenki, aki ebben az országban élt, valamilyen szinten kollaborált a rendszerrel. Torgyán József, az FKGP elnöke Vecsésen elfogadhatatlannak nevezte, hogy olyan po­litikus áll a kormány élén, aki annak idején a forradalom leverésén munkálkodott. A Ta­bánban, ahol felszentelték és megkoszorúz­ták az ‘56-os emlékművet. Tőkés László, Királyhágó-melléki református püspök töb­bek között arról beszélt, hogy a koszorúzók között vannak olyanok, akik egykor üldözték 1956 hőseit. Az élet elleni bűnök igazságté­telt követelnek, mert azt semmi nem odáz­hatja el — hangsúlyozta a püspök. Október 24.: Az Európai Demokrata Unió budapesti tanácsülését követő sajtóér­tekezleten Lezsák Sándor javasolta az ellen­zék saját közös számítógépes rendszerének felállítását a jövő évi választásokra. Október 25-26.: Kovács István és Erdei Zsolt Budapesten aranyérmet szerzett a 9. amatőr ökölvívó világbajnokságon. A KDNP országos választmánya nagy többséggel támogatta az FKGP-vei kötendő választási szövetséget. Budapesten, a Magyarok Házában, az V. Életvédő Konferencia keretében kétnapos előadássorozatot rendeztek a család témakö­réhez kapcsolódó kérdésekről. Szabó Albert pártelnök vezetésével de­monstrációt tartott a fővárosban a szélsőjob­boldali nézeteket hirdető Magyar Népjóléti Szövetség. Október 27.: Az ázsiai pénzügyi piacok megrendülése, majd a New york-i Dow Jo­­nes-index drasztikus zuhanását követően a budapesti tőzsdén 300 pontot zuhant a BUX- index. Október 29.: Finta Imre volt csendőr­századosnak az Új Magyarországban megje­lent nyilatkozata arról tanúskodik, hogy Ko­vács László külügyminiszter korábbi kana­dai látogatásakor Finta vele is megismerke­dett, sőt dedikálta számára Koldus és király című könyvét. Október 30.: Tizennégy magyar, kilenc szlovák és tizenkilenc nemzetközi környe­zetvédő szervezet tiltakozó nyilatkozatban szólította fel a szlovák és a magyar kor­mányt arra, hogy ne hosszabbítsák meg a nemrég lejárt szigetközi ideiglenes vízho­zam-szabályozási megállapodást, mert az a hágai ítéletben jogsértőnek kimondott — jelenlegi — állapotot rögzítené, s a végső rendezés időpontjáig nem eredményezne vízhozamnövelést a régi folyómederben. November 2.: G. Nagyné Maczó Ágnes vezetésével Kiskőrösön ülésezett a ME­TÉSZ sztrájkbizottsága. A bizottság nyilat­kozatot adott ki, amely változatlanul kiállt a november 3-ra meghirdetett — a hatóságok által nem engedélzezett — tüntetés megtar­tása mellett, s többek között felkérte a részt­vevőket a törvények és a KRESZ-szabályok betartására. November 3.: Budapesten, a Parlament előtt a kivezényelt rendőrök és kommandó­sok szétverték a Zacsek Gyula által vezetett METÉSZ-tüntetést. A rendőrök letartóztat­ták Zacsek Gyulát és Pongrátz Gergelyt, az 1956-os forradalom és szabadságharc hősét, akit durván bántalmaztak és megbilincsel­tek. Az FKGP országos elnöksége és ország­­gyűlési képviselőcsoportja rendkívüli ülést tartott, s egyhangú határozattal kizárta a képviselőcsoportból G. Nagyné Maczó Ág­nest, aki a határozat szerint tudatosan szem­behelyezkedik a párt politikájával, vezető testületéinek döntéseivel. A képviselőcso­port és az országos elnökség egyidejűleg felháborodásának és tiltakozásának adott hangot a METÉSZ-demonstráció résztve­vőivel szemben tanúsított brutális rendőri fellépés miatt. November 6.: Az MSZP parlamenti frak­ciójának elnöksége az MDNP-nek országgyű­lési vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó kezdeményezésével kapcsolatban úgy véleke­dett, hogy a METESZ tüntetését hatósági ügy­nek kell tekinteni, mivel a megmozdulást a rendőrség nem engedélyezte és a bíróság is jogellenesnek nyilvánította. November 7.: A METÉSZ sztrájkbi­zottságának közleménye szerint a rendőrség november 3-i brutális fellépése törvénytelen volt, ezért a szervezet tiltakozik a rendőrál­lami módszerek ellen és saját segélyalapjá­ból kívánja támogatni azokat, akiket a ma­gyar föld védelmében tartott tüntetéseken letartóztattak, előállítottak, vagy rendőrileg megaláztak. November 9.: II. János Pál pápa a római Szent Péter téren, zarándokok hatalmas tö­mege előtt avatta boldoggá báró Apor Vil­mos győri püspököt, aki 1945 tavaszán, a Püspökvárba menekült magyar nőket védel­mezve, egy szovjet tiszt lövéseitől találva szenvedett mártírhalált. NYUGATI Magyarság* Hungarians of the West ^ Hongrois d'Occident j Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÚ5SI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel./Fax: 326-7531 Terjeszti: GONDOS BTV PÜSKI Könyvesház, FEHÉRLOFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$30, egyéb országok: US-$30, MAGYARORSZÁG: 1050 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jo­gát fenntartjuk. A közölt írások nem fel­tétlenül képviselik a szerkesztőség ál­láspontját. A valódi névvel aláírt cik­­. kékért a mindenkori cikkírók felelősek. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom