Nyugati Magyarság, 1997 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1997-04-01 / 4. szám

2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1997. április A nemzetgyűlés követelései KRÓNIKA Az idei március 15-ei ünnepségek közül a MIÉP által szervezett nemzetgyűlés von­zotta a legtöbb embert. Tárgyilagos becslé­sek szerint legalább százezren voltak a Hő­sök terén, ahová sok ezer hívő vonult a Kál­vin téri református templomból és a Szent István bazilikából is. Csurka István, a MIÉP elnöke nyolcpon­tos határozati javaslatot terjesztett a nemzet­­gyűlés elé, amely azt maradéktalanul elfo­gadta. A nyolcpontos határozat szövege: I. Az utakra kivonult gazdák minden követelését haladéktalanul teljesítsék! II. Az egészségügyben dolgozók, a pos­tások, a vasutasok, a honvédek, a rendőrök, a tűzoltók, a tanárok-tanítók, az óvónők, az egyetemi és főiskolai tanárok kiharcolt, megígért és elismert bérkövetelését mara­déktalanul elégítsék ki. III. A kormány ismerje el, hogy az 1997. évi költségvetés összeomlott, Medgyessy Péter és Surányi György azonnal mondjon le, és mindkettőjük számára tiltsák meg az ország elhagyását és a bankszakmában való működést. IV. Ténylegesen is állítsák le az idegenek földszerzéseit. Függesszék fel a privatizá­ciót és rekesszék be az energiaszektor to­vábbi eladását. Tájékoztassák a társadalmat a bevándorlás mértékéről, nemzetiségi összetételéről, az idegenek tulajdonszerzé­séről. V. Állítsák le az értelmetlen iskola- és kórházbezárásokat. Vezessék be az ingye­nes reggeli-, ebéd- és uzsonnaosztást a rá­szoruló gyermekeknek. Kötelezzék a nagy­bankokat az ehhez szükséges összegek biz­tosítására. VI. Állapítsanak meg reális létminimu­mot és ehhez mért minimálbért. Ne fojtsák el a munkásság érdekvédelmét, és juttassák tisztességes bérhez a munkásokat. A való­ságnak megfelelően megállapított létmini­mum alapján rendezzék a családi pótlékot és a gyermeknevelés járandóságait, valamint a kisnyugdíjakat. VII. A hivatalos szervek, a rendőrség és az ügyészség sokkal határozottabban és eré­lyesebben lépjen fel, különösen a szervezett bűnözés ellen. Kemény fellépést minden drog ellen! VIII. A kis- és középvállalkozásokat, a családi vállalkozásokat, a kisipart és a kiske­reskedelmet támogassák, a kormány védje a magyar árut és a magyar terméket, támo­gassa az egészséges életvitelt, a sportolást és a tanulást, a magyar kultúrát és művészetet, irodalmat, könyvkiadást. Ne a bankok irá­nyítsák a sajtót! Sajtószabadságot! A Rót Manó-ügy Pető Iván, a Szabaddemokraták Szövetsé­gének elnöke nemrég levelet küldött Tor­­gyán Józsefnek, a Független Kisgazdapárt elnökének. Ebben kezdeményezte a kisgaz­da alelnöknek, G. Nagyné Maczó Ágnesnek a parlamenti alelnöki tisztéből való vissza­hívását, hivatkozva az alelnök asszony már­cius 17-ei parlamenti felszólalására, amely­ben elhangzott Rákosi Mátyás egykori gúnyneve. Az SZDSZ fellépését az FKGP elnöksége állásfoglalásban utasította visz­­sza, és véleményét sajtóértekezleten hozta nyilvánosságra. Az állásfoglalás szerint az alelnök asszony kijelentése nem hozható összefüggésbe az antiszemitizmussal, mi­vel Rákosi Mátyásnak még két neve ismere­tes: Rosenfeld Mátyás (az eredeti név), il­letve Rót Manó (az elhangzott gúnynév). Az elnökség többek között leszögezte: „...Rákosi Mátyás, a Vörös Őrség parancs­noka, népbiztos, bolsevik agitátor, a Komin­tern megbízottja volt, ezért a magyar nép a Rót Manó gúnynevet ragasztotta rá, mely „Vörös Manó”-t jelent. Ez Rákosi Mátyás „vörös” politikai tetteire és közismerten ala­csony termetére utalt, nem pedig zsidó szár­mazására. A Rót név eredete német. Ezért teljességgel érthetetlen, hogy miért kívántak egyesek egy német gúnynevet zsidónak mi­nősíteni. (...) Rákosi Mátyás készítette elő a szovjet orvosper magyar megfelelőjét, a magyar orvospert, amely a magyar zsidóság megfélemlítésére és részbeni kiirtására irá­nyult. Rákosi Mátyást a magyar nép nem a neve vagy származása, hanem a gaztettei miatt ítélte el. Rákosi Mátyást a magyar zsi­dóság döntő többsége sohasem tekintette zsidónak, hiszen Rákosi tettei szemben áll­tak a zsidóság sok ezer éves kultúrájával, 'mm NYUGATI Magyarság Hungarians of the West ^ Hongrois d'Occident j Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLOSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel./Fax: 326-7531 Terjeszti: GONDOS BT., PÜSKI Könyvesház, FEHÉRLOFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$30, egyéb országok: US-$30, MAGYARORSZÁG: 1050 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jo­gát fenntartjuk. A közölt írások nem fel­tétlenül képviselik a szerkesztőség ál­láspontját. A valódi névvel aláírt cik­­. kékért a mindenkori cikkírók felelősek. , vallási előírásaival, humanizmusával. Rá­kosi Mátyás önmagát sem tekintette zsidó­nak, hanem büszkén vallotta, hogy ő ateista. (...) Az országos elnökség... megerősíti, hogy a népnyúzó Rákosi Mátyás gúnynevé­nek antiszemitizmusként való beállítása a magyar nép és megbecsült része, a zsidóság elleni támadás, amely a Rákosi Mátyás által elkövetett bűntettek fasiszta ízű mentegeté­­sének minősül.” A sajtóértekezleten lapunk munkatársa azt kérdezte Torgyán Józseftől: Lát-e össze­függést a lejáratási kampány és a Független Kisgazdapárt népszerűsége között? Az el­nök így válaszolt: —Természetesen kimutatható az össze­függés, sőt, a kérdést úgy értelmezem, hogy abban áttételesen az a kérdés is benne van, hogy az SZDSZ a különböző közvélemény­kutatók adatai szerint öt százalék alá csök­kent népszerűségével veszélyeztetve látva a parlamentbe kerülést, nemtelen eszközök­kel igyekszik-e rontani a Független Kisgaz­dapárt népszerűségén, s olyan látszatot pró­bál-e kelteni, mintha a Kisgazdapártban az antiszemitizmus megengedett lenne. Ké­rem, tájékoztassák a világ magyarságát ar­ról, hogy a „zsidó” kifejezés el sem hangzott az országgyűlés március 17-ei ülésén, csu­pán Rákosi Mátyás gúnynevének említése történt. Hangsúlyozom, nem a zsidó neve, ahogy állítják. A zsidó származására sem­miféle utalás nem történt. Az ő tetteire tör­tént utalás és arra, hogy a magyar nép Rót Manónak nevezte őt, mivel valóban az a vö­rös törpe volt, aki mérhetetlenül sok szenve­dést okozott az egész magyarságnak, benne a magyarság megbecsült részének, a zsidó­ságnak is. Egyértelmű tehát, hogy a Függet­len Kisgadapárt ellehetetlenítését és valót­lan színben való feltüntetését célzó törek­véssel állunk szemben. Ennek részeként ko­rábban olyan feltételezések is nyilvános­ságra kerültek, mintha mi nem lennénk hívei az euro-atlanti integrációnak, holott min­denki előtt közismert, hogy egykor a Kis­gazdapárt legkiválóbb tagjait éppen azért hurcolták el a Gulag-ra, végezték ki, vagy indítottak ellenük koncepciós eljárást, mert mi már akkor az integráció hívei voltunk, szemben Hóm Gyulával és Keleti György­­gyel, akik a Varsói Szerződés mellett kar­doskodtak. B. A. Ünnepség a MÚK-ban A március 15-ei ünnep előestéjén a Magyar Újságírók Közössége székházában telthá­zas ünnepségen emlékeztek meg a szabad­ságharc 149. évfordulójáról. Kása Csaba, a MÚK elnöke, ünnepi beszéde után ismer­tette A mai magyar valóság című szociográ­fiai pályázat eredményét, amelyet a Közös­ség a Lakitelek Alapítvánnyal közösen hir­detett meg. A díjak átadását követően (a leg­jobb pályamű Sarusi Mihályé volt) a Nyu­gati Magyarság látta vendégül — többek között a Hungarovin által felajánlott pezs­gővel — az ünnepség résztvevőit, közöttük számos ismert művészt, írót, újságírót. A Nyugati Magyarság Magyarországon megrendelhető rózsaszínű postautalványon: 1022 Budapest, Bimbó út 53. Kérjük, ajánlja az újságot barátainak, ismerőseinek is! Ara egy évre: 1050 Ft. J Március 10.: Szlovákiában több mint 30 ezer magyar szülő írta alá azokat a petíciós íve­ket, amelyek a kétnyelvű bizonyítványok visz­­szaállítását követelik. A szlovák kulturális mi­nisztérium újabb jogsértő intézkedése szerint a nyitrai egyetemen, ahol a magyar tanítók kép­zése folyik, a magyar hallgatók felvételi vizs­gáit és az államvizsgát is szlovák nyelven kell lefolytatni. Országszerte százötvennél több helyszí­nen tartottak újabb agrárdemonstrációt a kis­termelők. , A hatalmon lévők nem Kádár gyer­mekei, hanem Rákosi unokái” —jelentette ki Zsikla Győző, a kiskőrösi gazdák egyik veze­tője a Pécsett tartott tiltakozó gyűlésen. Kása Gyula, a Mezőgazdasági Termelők Érdekvé­delmi Szövetségének elnöke tízpontos követe­lésben fogalmazta meg: „Mit kíván a magyar gazda?”. Március 15.: Az ország számos pontján tartottak ünnepi megemlékezéseket az 1848— 49-es szabadságharc 149. évfordulója alkal­mából. A legtöbb embert vonzó nagygyűlést a Hősök terén tartották. A MIÉP által rendezett ünnepségen több mint százezren hallgatták Hegedűs Lóránt református püspököt, G. Nagyné Maczó Ágnest, az FKGP és az Ország­gyűlés alelnökét, Báthori Gábort, a KDNP alelnökét, Csurka Istvánt, a MIÉP elnökét és más szónokokat. Gémesi György, az MDF ügyvezető el­nöke a Bem-szobor előtt tartott ünnepségen mondott beszédet, Orbán Viktor, a Fidesz el­nöke pedig a budavári Dísz téren jelentette ki: az ország irányítói nyíltan szembefordultak a rendszerváltás kiteljesítésének programjával. Torgyán József, az FKGP elnöke pártja mis­kolci nagygyűlésén mondott ünnepi beszédet. Március 17.: A parlamentben heves vitát váltott ki Dombach Alajos SZDSZ-es képvi­selő véleménye, amely szerint az alkotmány­bírák jelölésével kapcsolatban célszerű lenne módosítani az alkotmányt. Szabad György, az MDNP képviselője feltette a kérdést: Ha az SZDSZ-nek tetszik ajelölt, maradhat az alkot­mány, ha nem, akkor meg kell változtatni? A gazdák kiskőrösi szervezete kilátásba helyezte: ha 3 napon belül nem születik meg­állapodás a kormánnyal, akkor előkészítik a határátkelők, valamint a fővárosi bevezető utak lezárását. Március 18.: Az Operaház előcsarnoká­ban felállított ravatalnál — a családtagok je­lenlétében — kollégái, pályatársai, barátai, tisztelői vettek végső búcsút Simándy József Kossuth-díjas, kiváló művésztől, az Operaház örökös tagjától. A világhírű énekest ezután a Farkasréti temető művész parcellájában he­lyezték örök nyugalomra. Kertész Imre, a Legfőbb Ügyészség tudo­mányos főmunkatársa nyilvánosságra hozta annak a felmérésnek az adatait, amelyet az ENSZ megbízásából végeztek a magyaror­szági bűnözéssel kapcsolatos tapasztalatokról. Eszerint tavalyelőtt a magyar főváros lakóinak közel egynegyede vált valamilyen bűncselek­mény áldozatává. Március 19.: Kovács Kálmán KDNP-kép­­viselő, a párt sajtótájékoztatóján kijelentette: a művelődési tárca a felsőoktatás további zsugo­rítása érdekében áttételes kényszert alkalmaz, és ellehetetleníti az egyetemeket, hogy azok maguk bocsássák el dolgozóikat. Vaskor István, a Rádió Fókusz nevű keres­kedelmi adójának főszerkesztője, két nappal korábbi elbocsátásával kapcsolatban nyilvá­nosságra hozta, hogy azért távolították el állá­sából, mert volt mersze megírni a Tocsik-ügy egyik főszereplőjéről, Boldvai László MSZP- pénztámokról az igazat, nevezetesen, hogy a fővárosban épül a villája, s ott akarja hagyni nógrádi választóit. Március 20.: Giczy György, a KDNP el­nöke az újkígyósi művelődési házban megtar­tott politikai fórumon többek között azt mond­ta: nem ért egyet Orbán Viktorral abban, hogy nincs szükség rendszerváltoztatásra, mivel szerinte a rendszert a kereszténydemokrácia elvei alapján kell megváltoztatni. Az elnök el­utasította egyes külföldi kereszténydemokrata vezetők beavatkozását a KDNP belügyeibe. Személyi védelmet kért a kiskőrösi rendő­­kapitányságtól Kosa Gyula elnök és Zsikla Győző alelnök a METÉSZ két vezetője, mivel több életveszélyes fenyegetést kaptak. A kapi­tányság vezetője ezzel kapcsolatban úgy nyi­latkozott, hogy személyi védelmet nem tudnak biztosítani, mert nincs hozzá elegendő ember. Március 24.: Az Országgyűlés ülésén Horn Gyula miniszterelnök többek között ki­jelentette: egyes parlamenti ellenzéki pártok akciói élezik a társadalmi feszültségeket. A kormányfő visszautasította a Kisgazdapárt a­­zon állítását, hogy a kormány válságba juttat­ta a mezőgazdaságot. A miniszterelnök szava­ira reagálva az ellenzéki pártok felszólalói szinte egyöntetűen úgy vélték, hogy a mező­­gazdaságban kialakult feszültségeket a kor­mány hibás gazdaságpolitikája gerjeszti. Tor­gyán József, az FKGP elnöke lemondásra szó­lította fel a kormányt. A Nyilvánosság Klub, amely az Antall­­korszakban többször támadta az akkori kor­mányzat sajtópolitikáját, hosszú hallgatás után felszólította a Magyar Televízió Közalapítvá­nyának kuratóriumát, hogy vegye fontolóra Peták István TV-elnök visszahívását, és állítsa meg a Televízió anyagi és erkölcsi szétzüllesz­­tését. Március 25.: A hágai Nemzetközi Bíróság előtt a szlovák küldöttség tagjai azt fejtegették, hogy az 1977-ben kötött bősi szerződés a mai napig érvényben van, és Pozsony változatlanul tartja magát a megállapodás előírásaihoz. Szé­­nási György, a magyar küldöttség vezetője szerint a pozsonyi érvelés középpontjában az 1977-es szerződés áll; az elhangzott érvek jogi szempontból érdekesek, de nem meglepőek. Március 26.: A kormány agrárpolitikája miatt tiltakozó gazdák újabb országos méretű forgalomlassító demonstrációkat tartottak, ezúttal több határállomásnál is lassítva a közle­kedést. A parlament emberi jogi bizottsága több­ségi állásfoglalással megállapította, hogy az országgyűlés március 17-ei ülésén G. Nagyné Maczó Ágnes kijelentése — „És az önök elő­dei, tisztelt Szekeres úr, az egykoron magyar­gyűlölő Rót Manó, aki közismertebb nevén Rákosi Mátyás volt, centrumnak nevezte ki ön­magát, és abból a centrumból internálta, leku­­lákozta és kivégeztette a fél országot" — bot­rányos, s annak hagnemét, illetve a benne lep­lezetlenül megmutatkozó antiszemitizmust maradéktalanul elutasítja. G. Nagyné Maczó Ágnes az országgyűlés és az FKGP alelnöke a személyét ért támadásokra a sajtóhoz eljutta­tott nyilatkozatban válaszolt. Ebben többek között leszögezte: „Olyan időkben, amikor egyértelműen magyarellenes, keresztényellenes kitételeket megfogalmazó írók Kossuth-díjat kapnak, nem csodálkozhatunk azon, hogy az uralmon lévő rezsim a magyarságot minden szélsősé­­gező rágalomtól védő politikust a legagresszí­­vabb módon próbálja kikezdeni, provokálni. Arról meg végképp nem tehetek, hogy az inter­nacionalistáknak négy, öt, de volt olyan is, aki­nek saját visszaemlékezése szerint 32 neve volt.” A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Gál Zoltán házelnökhöz írt levelé­ben reményét fejezte ki: a parlament gondos­kodik G. Nagyné Maczó Ágnes tisztségétől való megfosztásáról. Torgyán József ugyanak­kor kijelentette: az FKGP megingathatatlanul és egységesen kiáll alelnöke mellett, s a vissza­hívásra tett indítványokat hecckampánynak tartja. Hack Péter, az SZDSZ ügyvivője elké­pesztőnek tartotta, hogy a kisgazdák elnöke ki­állt G. Nagyné Maczó Ágnes mellett. Március 27.: Horn Gyula miniszterelnök és Magyar Bálint művelődési miniszter a Ma­gyar írószövetségbe látogatott. Ezen a napon röppent fel a hír, hogy Konrád György, Eörsi István, Szilágyi Ákos és mások Merlin írószö­vetség néven új íróegyesület létrehozásán munkálkodnak. Chrudinák Alajos, a Magyar Televízió kö­zel-keleti tudósítója súlyosan megsérült, ami­kor a háromfős stáb gépkocsija az iraki főváros közelében balesetet szenvedett. A balesetben egy operatőr életét vesztette. Március 28.: A New York-i székhelyű Freedom House nevű, a szabadságjogokat fi­gyelemmel kísérő szervezet legújabb jelenté­sében a magyar sajtót ismételten a félig szabad kategóriába sorolta, így hazánk e szempontból azonos megítélés alá esett, mint például Orosz­ország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Etió­pia, Bangladesh, Kongó, Uganda, Ghána. A Metész vezetőségének tagjaitól szárma­zó értesülések szerint az agrárdemonstrációk résztvevőit a rendőrség különféle eszközökkel próbálta megfélemlíteni. Egyik-másik kon­vojhoz kommandósokat szállító autóbusz csatlakozott, helyenként motorkerékpáros, fe­kete álarcos rendőrök jelentek meg a közuta­kon, a felvonuló gépjárművek rendszámait vi­deokamerákkal rögzítették, és a járművek tu­lajdonosaival közölték: ezekre a rendszámok­ra ezután figyelni fognak. A nemzeti színű lo­bogókkal megkülönböztetett járművek szá­mára meghatározták a haladási irányt, illetve helyenként akadályozták a mozgásukat. A szervezők kijelentették: követelik a belügymi­niszter mielőbbi távozását. Március 31.: Százezer tonnára tehetőek a felesleges magyarországi burgonyakészletek. Szakértők szerint máris érzékelhető a termelői kedv csökkenése, és a vetésterület várhatóan csupán a fele lesz a korábbi években megszo­kottnak. Április 1.: Ismeretlen tettesek jugoszláv gyártmányú kézigránátot dobtak a Király utcai Halló bárra. Az eset annak a helynek a közelé­ben történt, ahol néhány nappal korábban há­rom lövéssel megsebesítettek egy szír férfit. Az új év kezdete óta Magyarországon tizenki­lenc, kézigránáttal, Molotov-koktéllal, pán­céltörő rakétával és más robbanóanyaggal végrehajtott merényletet követtek el. Hágai bírák és szakértők látogattak Szlo­vákiába, a bősi létesítmények megtekintésére. Temesváron sajtótájékoztatón jelentették be, hogy egy román magán légitársaság járatot indít Budapest és Temesvár között. Április 2.: Puskás Ferenc, világhírű ma­gyar labdarugó 70. születésnapja alkalmából Juan Antonio Samaranch NOB-elnök Buda­pesten ünnepség keretében nyújtotta át az Olimpiai Érdemrendet a kitűnő labdarúgónak, akinek tiszteletére — ismert labdarúgó világ­sztárokkal együtt — a magyar fővárosba érke­zett a német és a spanyol szövetség, illetve az UEFA elnöke. Április 3.: A Házbizottság úgy döntött, hogy nem terjeszt indítványt az országgyűlés elé G. Nagyné Maczó Ágnes alelnöki tisztsé­géből való felmentésére. Pető Iván, az SZDSZ elnöke kijelentette: a visszahívás megfogal­mazásával csupán politikai nyomást kívántak gyakorolni a kisgazda politikusnőre. Torgyán József, a Kisgazdapárt elnöke szerint az SZDSZ indítványával súlyos kárt okozott a magyar társadalomnak, s többek között így fogalmazott:,„Az SZDSZ szembeötlően eresz­kedik a parlamenti bejutási küszöb alá, s az antiszemitizmus gerjesztésére tökéletesen al­kalmas indítványával be is teljesítheti balvég­zetét.” A hágai Nemzetközi Bíróság tagjai a Szi­getközben tanulmányozták a Duna elterelése nyomán kialakult helyzetet. A Közbeszerzési Tanács húszmillió forin­tos bírságot szabott ki a Honvédelmi Miniszté­rium beszerzési hivatalára, mert az szabályta­lanul bonyolította le azt a rakétatendert, amely­nek nyertese a Matra Defense nevű francia cég lett. Április 4.: Budapesten, a Szabadság téren „telt házas” nagygyűléssel folytatódott a Me­zőgazdasági Termelők Országos Szövetségé­nek régóta tartó tüntetéssorozata. A gyűlésen, amelyhez a MIÉP is csatlakozott, beszédet mondott Kosa Gyula Metész-elnök, Zsikla Győző alelnök, Dögéi Imre, az FKGP képvise­lője, Gáspár Miklós, a KDNP alelnöke és Csurka István, a MIÉP elnöke. Április 5.: Salgótarjánban Orbán Viktor, a FIDESZ elnöke egyebek között kijelentette: a Magyarországot három esztendeje kormányzó rendszer logikáját az engedélyezett és az eltűrt korrupció jellemzi. Április 7.: A Népszabadságban közzétett közvéleménykutatási eredmények szerint, ha most lennének a választások, akkor a Függet­len Kisgazdapárt ésaFidesz szerezné a legtöbb szavazatot. Vastagh Pál igazságügyminiszter a parla­mentben a gazdavezetők beszédeinek egyes részleteit az alkotmányos rend megsértéseként értékelte. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész szerint viszont a Metész vezetőinek kijelenté­sei nem valósítanak meg bűncselekményt. Április 8.: Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke, a magyar-szlovák alapszerződés aláírásának második évfordu­lója alkalmából Pozsonyban kijelentette: „Saj­nos, a dokumentumban rögzítettekből semmi sem valósult meg.” Április 10.: A hágai magyar-szlovák per utolsó szakaszában Philipe Sands, a londoni egyetem nemzetközi jogi professzora többek között kijelentette: a per során szlovák részről egyetlen nemzetközi ökológiai egyezményre sem történt hivatkozás, és Pozsony rendszere­sen megfeledkezik a környezetvédelmi szem­pontokról. Magyar részről kifejtették, hogy a szlovákok sajátos taktikát alkalmaznak: nem vesznek tudomást a magyar érvekről, ugyan­akkor olyan érvekre válaszolnak, amelyeket Magyarország soha nem adott elő. Kósa Gyula, a Metész elnöke sajtótájékoz­tatón utasította vissza a kormányzat vádjait, s hangsúlyozta: a kormány felelős 7400 tonna külföldi hús behozatalának elősegítéséért, ezért a közreműködő minisztereknek távoz­niuk kell hivatalukból. Április 11.: József Attila születésnapjának évfordulóján, Balatonszárszón — a nagy költő 60 évvel ezelőtti halálának helyszínén —, egész napos rendezvénysorozattal emlékeztek meg a Költészet Napjáról. G. Nagyné Maczó Ágnes beadványt jutta­tott el az Országos Rádió és Televízió Testület panaszbizottságához a TV-Híradó és A Hét című műsor ellen, s ebben többek között leszö­gezte: „Egy diszkriminatív hecckampányt arra felépíteni, hogy ők mondják meg, én mit gon­dolhattam, miközben valódi nyilatkozatomat elhallgatják, ez a legsötétebb fasiszta és bolse­vista időket idézi.” Április 12.: Tölgyessy Péter, az SZDSZ volt elnöke, független képviselő egy dobogó­kői konferencián a gazdasági és a politikai sze­repek összemosódásáról beszélt, s kijelentette: A, Jcapitalizmust építünk” jelszó jegyében az MSZP képviselői számára minden más érték elveszett, s a szerzés ördöge irányítja őket. Április 14.: Váratlanul lemondott párt­tisztségeiről Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke, aki lépését azzal indo­kolta, hogy egy évvel a választások előtt sze­rencsés a vezetőváltás az SZDSZ élén. A párt májusi, rendkívüli küldöttgyűléséig Kuncze Gábor belügyminiszter látja el az ügyvezető elnöki teendőket. Április 15.: A 63 évesen elhunyt Durkó Zsolt—Kossuth-, Erkel-, Bartók- és Pásztory­­díjas — zeneszerzőt világhírű pályatársa, Szo­­kolay Sándor, és Gerzson Pál festőművész búcsúztatta a Farkasréti temetőben. Április 17.: Az Új Magyarország értesü­lése szerint a kormány a zsidókárpótlás céljára azt a budai, Szentháromság téri épületet is ki­jelölte, amely korábban—az államosítás előtt — a Pécsi Egyházmegye tulajdonában volt. Giczy György, a KDNP elnöke a párttal kapcsolatos perről nyilatkozva kijelentette: rossz precedenst teremthet, ha a bíróság félre­söpri egy párt országos választmányának hatá­rozatait, azonkívül eredménytelen lépés lenne, mivel a választmány ismét meghozná a ko­rábbi, pert kiváltó határozatokat. Bécsben aláírták azt a megállapodást, amelynek alapján az osztrákok az év második felétől, a magyarok pedig egy későbbi idő­ponttól, személyi igazolvánnyal utazhatnak egymás országába. (B. A.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom