Nyugati Magyarság, 1996 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1996-05-01 / 5. szám
2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1996. május H m NYUGATI MagyarsáIji Hungarians of the West Hongrois d'Occident J Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125. Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Szerkesztőség: 1112 Budapest, Bodajk u. 20/A. Tel/Fax: 319-4882 Terjeszti: HÍRKER RT., KIADÓI KFT., GONDOS BT., valamint alternatív terjesztők. Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$30, egyéb országok: US-$30, MAGYARORSZÁG: 850 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztőség álláspontját. A valódi névvel aláírt cikkekért a mindenkori cikkírók felelősek. Ez a hirdetési felület: 3000 Ft (magánszemélyek számára) Külföldi magyarok szavazati joga A külföldön élő magyarság, amelynek nagy része az otthoni elnyomó diktatórikus rendszer elől menekült el az anyaországból, súlyosan sérelmezi, hogy nem vehet részt a hazai választásokon. A jelen szocliberál kormány jó okkal fél a kint élő magyarok szavazataitól, mivel ők nincsenek kitéve a hazai szádeszes tömegtájékoztatási eszközök szüntelen agymosásának, és ugyanakkor rendkívül széles körű és józan politikai ismeretekkel rendelkeznek. Az előbbi kirekesztés annál is inkább kirívó, mivel számos más ország külföldön élő tagjainak joguk van leadni szavazataikat külföldi képviseleteknél, mint ezt például legutóbb a Dél-Afrikai Unió idei választásával kapcsolatban tapasztalhattuk. Tudjuk, hogy az otthoni 1989. évi XXXIV. törvény eredetileg kizárta a szavazási jog gyakorlásából azokat, akik a szavazás napján külföldön tartózkodtak, de ezt a magyar Alkotmánybíróság 1990-ben alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette. Több sem kellett erre derék országgyűlésünknek, s válaszul a Magyar Alkotmányt változtatta meg, belesuszterolva a sérelmezett törvényt. Ez a méltatlan megoldás emlékeztet a görög mitológiából ismert Procrustes módszeréhez, aki az általa elrabolt személyeket szabta az ágyának hosszához (hol kifeszítve, hol levágva azok végtagjait), nem pedig az ágyat a személyek-Nyugati olvasóink az újság 10. oldalán találják a kivágható megrendelő szelvényt. A kanadai TRANSATLANTIC KIADÓ (Nyugati Magyarság) magyarországi irodája vállal mindenféle szedési/nyomtatási munkát! Gyors, olcsó, komplett könyvkiadás magyar, angol, német, francia nyelven! A Nyugati Magyarság HIRDETÉSI DÍJSZABÁSA 1/8 oldal = 25.000 Ft 1/4 oldal = 50.000 Ft 1/2 oldal = 100.000 Ft 1/1 oldal = 200.000 Ft Hirdetésfelvétel magyarországi irodánkban: 1112 Budapest, Bodajk u. 20/A. TelTFax: 319-4882 vagy közvetlenül kiadóhivatalunknál: P.O.Box 125, Mt. Royal Stn., Montreal, QC H3P3B9 CANADA Tel/Fax: (514) 731-4192 A világ minden részében jelen vagyunk! hez. Az más lapra tartozik, hogy milyen becsülete lehet egy olyan alkotmánynak, amelyet úgy lehet toldozni-foldozni, mint egy lyukas nadrágot. Elfogadva az Alkotmány jelen előírását az otthoni jelenlétre vonatkozóan, felháborodva tapasztalhattuk, hogy a legutóbbi választásokra hazautazó és magyar útlevéllel rendelkező honfitársainkat jelenlétük ellenére is kizárták a szavazásból, hacsak nem tudtak újsütetű személy i igazol ványt felmutatni, amelynek megszerzéséhez még az otthoni lakástulajdonosság igazolása sem volt elégséges. Érdekes ugyanakkor megjegyezni, hogy annak idején az amerikai szélkakas Király Bélát nemcsak szavazni engedték, de még a parlamentbe is beültették szocialista barátai, ahol mint szádeszes képviselő fejezte be dicstelen politikai pályafutását. Egyre jobban közeledünk tehát a régi, jól bevált kommunista rendszerhez, amelyben csak elvtársakra lehetett szavazni, s most, amikor már engedélyeztek —legalábbis egyelőre—nemzeti irányzatú pártokat is, tűzzel-vassal akadályozzák olyan személyek voksolását, akikről feltételezhető, hogy nem az uralmon lévő nemzetellenes pártokra adnák a szavazatukat. Farkas Barna Gyűlölet-törvény Van egy olyan régi mondás, hogy az emberi butaság végtelen, de nekünk ehhez a bizonyítékokat most szolgáltatta Árpi bácsi a „gyűlölet-törvény” keresztülerőszakolásával a birka-parlamentünkben. Ez a törvény lényegében a következő öt pontban sorolja fel a törvény hatálya alá eső büntetendő cselekedeteket: 1. csoportok irtása; 2. apartheid bűncselekmények; 3. csoportok elleni erőszak; 4. társadalmi szervezetek bűnszövetkezete; 5. gyűlöletkeltésre alkalmas cselekedetek. Az első négy pont feleslegesnek tűnik, hiszen ezek büntetendők voltak az eddigi törvények szerint is, kivéve az újonnan bevezetett „apartheid” esetet, mely ugyancsak teljesen felesleges hazánkban, hacsak a faluvégen külön élő romákat nem akarjuk megbüntetni azért, mert különváltan élnek a falujukban élő többi lakostól. A kutya azonban a törvény ötödik pontjában van elásva, s az előző négy csupán kendőzése az igazi célnak, amely a „tégy a gyűlölet ellerí’-i ultraliberális jelszó törvényesítése. Ez az első eset egy demokráciának nevezett rendszerben, hogy valakit egyes emberekben keltett érzelmekért meg lehessen büntetni. Az érzelmek, indulatok s így a gyűlölet is belső érzésvilágunkban keletkeznek, meghatározhatatlanok és bizonyíthatatlanok. Egy kijelentés az egyik emberben tetszést, a másikban gyűlöletet válthat ki. Amikor például Landeszman György meghirdette híres elméletét a bőgatyáról és a fütyülős barackról, kijelentése határozott nemtetszést váltott ki bennem. Ugyanakkor lehettek olyanok, akikben gyűlöletet gerjesztett a magyarság ilyen mérvű sértegetése. Elképzelhető az is, hogy egyes liberális körök jóleső érzéssel nyugtázták a rabbi úr kijelentéseit. A kérdés ezek után az, hogy ki az, aki hitelesen tudná megállapítani a gyűlölet jelentését, fokát és főleg jogosságát. Egy rendőrállamban bármikor, bármiért rá lehet húzni a gyűlöletkeltés vádját bárkire, s mivel az bizonyíthatatlan pro és kontra, védekezni sem lehet ellene. Ha nem vigyázunk éberen, visszatérhetnek a Rákosi-Kádár-féle idők, amikor tetszés szerint vitték el az embereket a hatalom kénye-kedve szerint. Isten óvja Magyarországot a gyűlölet-törvénytől, s azoktól, akik ezt a törvényt reánk szabadították! (f. b.) Bánó Attila (lapunk állandó munkatársa) észak-amerikai előadó körúton BÁNÓ ATTILA — született 1945. május negyedikén a bajorországi Deggendorfban. A budapesti Bolyai János Gimnáziumban érettségizett 1963-ban. 1969-től szabadfoglalkozású grafikus. 1980-tól tagja a Művészeti Alapnak. 1990—91-ben a Lúdas Matyi munkatársa, 1992-ban az Új Magyarország segédszerkesztője, 1992. szeptember 15-től 1995. február 4-ig (a lap megszűnéséig) a Pest Megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese. 1990-től (a MÚK megalakulásáig) tagja a Magyar Újságírók Szövetségének. 1992-től a Magyar Újságírók Közösségének elnökségi tagja. 1981 és 1988 között önálló kiállításai voltak Budapesten (itt több alkalommal), Kecskeméten, Nyíregyházán, Tiszavasváriban, Kőszegen és Sopronban. Közel negyven tudományos ismeretteijesztő könyvet illusztrált, számos hanglemez- és könyvborítót készített, de plakátokat és bélyegeket is tervezett. 1991 végétől kizárólag újságírással foglalkozik. Magyar ösvény című kötete a napokan jelent meg a Püski Kiadó gondozásában. Eladó a pesti oldal zöldövezetében (Tisztviselőtelep) egy századfordulón épült 360 m2 alapterületű (még bővíthető) villa, 540 m2 telekterületen. Irányár: 42 millió Ft. Tel: (36) 06-30-427-112 Miért szenved, amikor fájdalma, problémája természetes úton, módon enyhíthető a legjobb nyugati kezelések és a hagyományos tibeti orvoslás segítségével? Érdeklődés: Judith G. Hermann, B.Sc. N.D. természetgyógyászati klinikáján Tel.:(514)624-2118 SZILAGYI PÖTYI a világszerte jól ismert látnok lehívja jövőjét kristálygömb és kártyák segítségével. Horoszkópját személyre szólóan elkészíti kazettán. Igényes partnerkereséssel segít megoldani magányát. Hazatelepülőknek rendelkezésére áll igények szerinti számítógépes ingatlanközvetítéssel — teljes körű ügyintézéssel. Balaton környékén is — parasztháztól a kastélyig. Keresse személyesen vagy kérjen tájékoztatót: 1036 Budapest, Kiskorona u. 18. Tel: 188-8874, 06-20-413-440 Egy magyar lap a magyar sajtópiacon ÚJ IDŐK-kel a hazugságok ellen A jelenlegi hatalom által erőszakkal megszüntetett Pest Megyei Hírlap egykori főszerkesztője, Vödrös Attila új lapot jegyez, az Új Idők-e, t. Vödrös Attilánál az után érdeklődtünk, vajon milyen elképzelésekkel lép arra a magyarországi sajtópiacra, amelyről jól tudjuk, nem a nemzetiek, hanem a liberálisok kezében van. A főszerkesztő legelőször is arra a téglajegy alapon működő üzleti tervre hívta fel a figyelmünket, amely a második mutatványszámban nyilvánosságot kapott. (Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy aki az Új Idők részvénytulajdonosává szeretne válni, az hívja a 216-5145-ös budapesti telefonszámot.) — Főszerkesztő urat ki bízta meg az Új Idők szerkesztésével? — Az „56-os Pesti Srác” Alapítvány létrehozója, Pongrátz Gergely. A Corvin-közi főparancsnok kérése számomra parancs, hiszen nagy tisztelője vagyok. De ismerve a magyarországi médiumvilágot, szinte mindenki kérését teljesítettem volna, aki egy olyan jellegű lapot kíván az olvasókhoz eljuttatni, amilyen végül is a március 15-ére, illetőleg május 1-ére megjelent két mutatványszámunk volt. —Az első négy oldalon jelent meg, ez a második viszont már nyolcon. Hogyan jellemezné ezt a két kiadványt? — Azt hiszem, hogy aki ismerte a Pest Megyei Hírlapot, az nem csalódik az Új Idők-ben sem. A mi hajdani és jelenlegi olvasótáborunk olyan emberekből áll, akik a magyar nemzet ügyét mindenféle politikai csatározások fölé helyezik. Mint a PMH-nál, az Új Idők-nél is azt tartjuk szem előtt, hogy mindenkor a magyar érdekeket szolgáljuk határainkon belül s határainkon túl Mi nem jobboldali és nem konzervatív, hanem egyszerűen magyar lap vagyunk, amit az is bizonyít, hogy a magyar szellemi élet nagyon sok jeles alkotója írt örömmel az Új Idők-nek, miután megtudták, hogy egyáltalán megjelenünk. — Említene néhány szerzőt? — A teljesség igénye nélkül, hiszen sokan vannak. Irt nekünk vezércikket már Fekete Gyula és Benedek István. Nyilatkozott hasábjainkon Nemeskürty István, Csúcs László, Tolcsvay Béla és a Pest Megyei Önkormányzat elnöke, Schmidt Géza. Lapunk rendszeres szerzői közé tartozik Liebmann Katalin, Várkonyi Balázs, Sándor András, Török Bálint, Lovas István, Mailár Éva, Bágyoni Szabó István, Székely Ádám, Hering József, s remélem, a hozzánk tartozó úgynevezett szellemi holdudvar rohamléptekben növekedni fog, mihelyst gyakrabban, mondjuk már legalább hetente tudunk megjelenni. — Főszerkesztő úr, az Új Idők-höz hasonló lapok erősen gyötrődnek a piacon, gondolja, hogy önök könnyebb helyzetben lesznek? — Nagyon remélem, hiszen Magyarországon egyre többen érzékelik, hogy nap mint nap nehezebb helyzetbe kerülünk. Úgy érzem, egyre több embernek adhatna vigaszt az Új Idők, amely lap célja nemcsak a hibák feltárása, hanem egyben a kiút megmutatása is. Olyan jeles személyiségek nyilatkozatait kívánjuk a későbbiekben közölni, akiknek igenis vannak elképzeléseik arról, hogy hogyan mászhatunk ki morális, gazdasági, politikai válságainkból. — Hogyan lehet például a tengeren túl előfizetni az Új Idők-re? — A május 1-ei mutaványszámban benne van az előfizetés módja, de ha a tengeren túl akarnak ránk előfizetni, akkor az lenne a célszerű, ha ott tizen-húszan állnának össze, s jelentenék be ez irányú igényüket a föntebb említett telefonszámon. — Optimista tehát az Új Idők kiadását illetően? — Semmi okom a borúlátásra, hiszen a nálam jó pár esztendővel idősebb Pongrátz Gergely is bizakodó. Ez persze nem azt jelenti, hogy eufóriás mámorban úszunk, már csak azért sem, mert nap mint nap tapasztaljuk: arádió, a televízió és az újságok mérhetetlen mennyiségű hazugsággal árasztják el az embereket. Tapasztaljuk az elszegényedést, látjuk az ország kifosztását, de mindez erőt is ad nekünk, van a munkánknak célja. Az Új Idők egyetlen sora sem lesz pusztába kiáltott szó. (K. D.)
